Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-320

506 320. országos ülés 1911 deczember 22-én, pénteken. arányszámot nézzük, még megdöbbentőbb a helyzet, mert a városi törvényhatóságokban 10.000 lakosra 10 orvos esik, minden ezerre egy, a vármegyékben pedig 10.000 lakosra 1-9. Ha hozzáveszszük, hogy az összes orvosok számából 2234 hatósági orvosi tisztet lát el, ebből azt kell következtetnünk, hogy a magángyógykezelésre még kevesebb orvos jut. Daczára az 1908. évi XXXVIII. t.-cz. ez állapot szanálását valamennyire biztosítani alkalmas intézkedéseinek, az önálló orvostartásra kötelezett vagyis 5000 lelket meghaladó népességű községek közül 242 község rendszeresített önálló orvosi állást, s ebből mindössze 163 állás van betöltve. Azon községek közül, melyeket a törvény nem kötelez önálló orvosi állás rendszeresítésére, csak 283 szervezett önálló községi orvosi állást, de ebből sincs több betöltve 230-nál. Ha pedig az orvosi köröket vizsgáljuk, azt találjuk, hogy 1191 orvosi körből 933 körnek volt saját orvosa. Ha ezzel a helyzettel szembeállítjuk azt, hogy a fertőző és járványos betegségek, ezek között a tífusz, a vörheny, a vérhas, a tuberkulózis, a diftéria és a mi különösen ijesztő gyarapodást mutat, a trachoma mennyire terjed, akkor nyitott ajtót törnék be annak az állitásnak bizonyításával, hogy az orvosok számának szaporítása elengedhetetlen érdeke Magyarország népesedési politikájának. Ezt a czélt máskép, mint ugy, hogy a vidéken egyetemeket állítsunk fel orvosi fakultással,, elérni nem lehet. Hogy egész világos legyen a helyzet a t. ház előtt, még egy pár adat említését kegyeskedjenek megengedni. (Halljuk! Halljuk!) A népszaporodásnak egyik legfőbb tényezője az, hogy a lakosság el legyen látva kellő számú orvosokkal. A fejlődés a népszámlálás tanúsága szerint igen szomorú kéj>et mutat Magyarországon. 8'5-re szállt le a népszaporodás a múlt évtizedi 10-3 átlaggal szemben, és ha azt vizsgáljuk, hogy miképen áll ez a kérdés az egyes földrajzi területek szerint, azt tapasztaljuk, hogy a Tisza-Maros szögében, a mely terület egy része a debreczeni egyetem szférájába tartozik, a népszaporodás a lehető leggyengébb, 4-1%-ot mutat. Ha a halálozás statisztikáját nézzük, a kép még szomorúbb, még elijesztőbb lesz, mert azt fogjuk találni, hogy a halálozás ugyan 36.109-czel kevesebb az 1910. évben, mint a mennyi volt 1909-ben, mégis a debreczeni egyetem szférájába legközvetlenebbül tartozó területen, a Tisza balpartján ezzel az átlagos javulással szemben semmiféle javulás nem észlelhető, sőt az odatartozó három nagy vármegyében, Bihar, Szilágy és Szatmár vármegye területén a halálozás abszolút száma még növekedett. A Tisza balpartján volt a maximális szám megállapítható, 26'5 per mille, a mely területen 100 születettre még 34-8 hét éven aluli korban bekövetkezett elhalálozás esik, tehát a mi legnagyobb átkunk, a gyermekhalálozás ezen adatokból megállapithatólag épen ezen a területen a legnagyobb. A mi a képet a legsötétebb szinre festi, az a következő adat: A halálokokat egyáltalában az esetek összes számából csak 56-4%-ban állapította meg orvos. Orvosi segélyben pedig az összes elhaltak közül csak 52% részesült, és vannak törvényhatóságok, a melyek területén a lakosságnak több mint 20%-a orvost egyáltalában nem is látott. Ezek az adatok, azt hiszem, mindenkit a legkétségtelenebbül meggyőzhetnek arról, hogy igenis, az orvosi fakultások szaporítása a lehető legsürgősebb feladata az államkormánynak és közelebbről a közoktatásügyi kormánynak, és mikor uj egyetemeket állit fel, ezek egyikén sem mellőzhető az orvostudományi karnak létesítése. A mi különösebben Debreczent illeti ebben a kérdésben, Debreczen városa eleve is mindig erre való tekintettel volt hajlandó a legmesszebbmenő anyagi áldozatokat is meghozni. A t. minister urnak tudomása van arról, hogy pl. a legpusztítóbb betegség elleni védekezésre kész megadni Debreczen városa a leghatalmasabb eszközt, a mikor ott rengeteg költségekkel egy tüdőbetegek gyógyítására szánt népszanatóriumot akar felállítani. De a t. kormány azt is tudja, hogy a népszaporodásnak egyik leghatalmasabb tényezője a szülészetnek és nőgyógyászatnak helyes kezelése. E tekintetben, mondhatom, Debreczen a vidék összes városai között a legelső helyen áll. Csak a t. minister ur által kiküldött bizottság tapasztalataira hivatkozhatom, azt hiszem, teljes joggal, a mely bizottság megállapította azt, hogy Debreczenben már ma is olyan modern nőgyógyászati klinika áll fenn, a mely a legmesszebbmenő igényeknek megfelel. A t. kiküldöttek a legteljesebb elismeréssel állapították meg, hogy ez a legkényesebb igényeket is teljes mértékben kielégítő, európai színvonalon áll. Tudva van az is, hogy Debreczen már régebben felajánlotta, hogy a klinikai oktatás czéljaira alkalmas, egészen modern közkórházat hajlandó a saját eszközeiből felállítani és kész azt ellenszolgáltatás nélkül az állam rendelkezésére átadni. Ez a kérdés ujabb stádiumba lépett az egyetemi törvényjavaslat előterjesztésével és Debreczenben ma már — mint eddig is — minden tényező azon van, hegy ezt az előfeltételt a lehető legsürgősebben megteremthessük. (Helyeslés halfelől.) Egyéb közegészségügyi feltételnek is teljes mértékben képes Debreczen városa ebben az irányban is megfelelni. Milliókra menő költséggel egészen újjáteremtette a maga csatornázását, a vízvezeték munkálata pedig már is olyan előrehaladott stádiumban van, hogy — a mint azt teljes joggal remélhetjük — már a következő 1912. év őszére az uj modern vízvezeték az üzemnek át lesz adható. T. képviselőház ! A vita során felmerült egy gondolat, a melyet én érintés nélkül nem hagyhatok. Ez pedig gróf Károlyi Mihály t. képviselőtársam határozati javaslata. A minister ur, nézetem szerint egészen helyesen, akkép fogta fel azt a ha-