Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-319

492 319. országos ülés 1911 deczember 21-én, csütörtökön. módosítani, ugyebár, nem lenne" czélszerű. Az igen t. elnök ur a maga felszólalásában is ezt az álláspontot foglalja el, amidőn nem akar a házszabályoknak »elleninditvány« szavához strikte ragaszkodni, hanem elfogadja azt az interpretácziót, amelyet én is, mások is bátor­kodtunk kifejezni, hogy igenis Tan jogunk itt indítványokat tenni, amelyek természetesen azzal a témával kapcsolatban vannak. Ha pedig ezt az interpretácziót fogadjuk el, és meg fogja engedni talán a t. ház, nem sértem meg a mai képviselőházat, ha azt mondom, hogy negyven éven át voltak itt ebben a házban előrelátó, bölcs férfiak minden oldalán, ha ezek negyven éven át így interpretálták a házszabályoknak ezen pontját, akkor igazán nem látom be, miért kelljen most már valamit belemagyarázni ebbe a 213. §-ba, a mi nincs benne, amit csak az elnök ur — jóhiszeműségét nem vonom kétségbe — bele akar magyarázni. Mert már egyet megenged az igen t, elnök ur, hogy a ki egy elleninditványt — ugyebár, ez az általános fogalom itt — bead és azt kívüle még kilenczen aláírják, annak ugyanolyan fel­szólalási jogot ad ennek a 213. §-nak első be­kezdése, mint az előadónak, a kisebbségi előadó­nak stb.; nem restringálja, nem írja körül a házszabály, hogy egyiknek meddig szabad menni felszólalásában, meddig a másiknak, nem restringálja egyik jogát a másikéval szemben, hanem általánosságban egy mondatban jelenti ki, hogy az illetőnek zárszóhoz joga van. Mihelyt pedig a házszabály itt resztrinkcziót nem tesz, sem az elnök urnak, de magának a háznak sincsen joga interpretáczió alakjában azt a jo­got, a mely megadatott, a melyet negyvenéves prakszis szentesitett, resztringálni, megszoritólag kezelni. És ha itt izgatottság volt, ha itt történ­tek erős gesztusok, karok felemelése és, nem tudom, mi minden, méltóztassék ezt annak tulajdonítani, hogy ennek a háznak mind a két oldalán igenis vagyunk, — magamat is hozzá- • számítva — temperamentumos emberek, és mél­tóztassék annak is betudni, hogy a midőn mi egy fegyverszünet alapján a költségvetést tár­gyaljuk és az elnök ur itt egy negyvenéves prakszissal szemben ma jónak látja ezt a kérdést itt szóbahozni, jónak tartja ezt a jogot resztrin­gálni akarni: hogy ez bennünket, a kik — tessék elhinni — elég komoly férfiak vagyunk arra, hogy nem játékból, nem kedvtelésből, hanem belső meggyőződésből egy nagy harczot viszünk és egy nagy harczot akarunk folytatni, hogy ez bennünket akkor, a mikor ebben az érzületben vagyunk, és látjuk ezt az eseményt, felizgat, az csak egészen természetes. (Helyeslés a ssélsobalóldálon.) Elnök: A zárszó joga illeti meg tíz kép­viselő által aláirt határozati javaslat alapján Horváth Mihály és Bakó József képviselő ura­kat, a kik azonban nincsenek itt. i A minister ur nem kíván szólani? Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi minister: Nem! Elnök: A tanácskozást tehát befejezettnek nyilvánítom és felteszem a kérdést. (Sálijuk! Hallj uh!) Méltóztatik elfogadni az első tételt: igen, vagy nem? (Igen!) A ház tehát a tételt elfogadja. Következik a szavazás az önálló határozati javaslatok és pedig elsősorban Sághy Gyula t. képviselő urnak a katholikus autonómiáról ós az egyházak segélyezéséről szóló határozati ja­vaslata felett, a melyben utasíttatni kéri a vallás-. és közoktatásügyi minister urat, hogy a jelen költségvetés letárgyalása után mielőbb és minden­esetre oly időben terjeszszen be a kath. autonó­miának az 1848. évi XX. t.-czikk 3. §-ának értelmében való alapitványszerü dotálására irá­nyuló törvényjavaslatot, hogy az még a jövő költségvetés benyújtása előtt törvényerőre emel­kedhessek.« Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni? (Nem !) A ház tehát a határozati javaslatot nem fogadja el. Következik Bakó József képviselő ur hatá­rozati javaslata, melyben utasíttatni kéri a kor­mányt, hogy a protestáns lelkészek kongruájának emelésére és korpótlékok kiutalására szükséges összegeket már a jelen költségvetésben pótlólag illeszsze be, és azokat már a legközelebbi újévtől fogva folyósítsa. Kérdem a t. házat, elfogadja-e ezt a javas­latot? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szívesked­jenek felállni. (Megtörténtje.) Kisebbség! A ház többsége tehát mellőzi a határozati javaslatot. Következik Horváth Mihály képviselő ur határozati javaslata, a melyben utasíttatni kéri a kormányt, hogy »a hasonló minősítésű állami tisztviselőknek 1911 január l-ig visszamenőleg megígért drágasági pótlékot bármely jellegű iskoláknál működő tanítóknak is adja meg, vala­mint az 1912 évtől az állami tisztviselők ré­szére megígért állami segélyt a tanítók részére is biztositsa«. Sümegi Vilmos: Ezt csak elfogadják? (Zaj.) A tanítói szavazatok jók? Elnök (csenget): Csendet kérek. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a határozati javaslatot igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik.) Kisebbség. A többség tehát a javaslatot nem fogadja el. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa): 2. Eo­vat. Dologi kiadások 404.796 K. Elnök; Megszavaztatik. •

Next

/
Thumbnails
Contents