Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.
Ülésnapok - 1910-319
319. országos ülés 1911' deczember 21-én, csütörtökön. 473 Már most, t. képviselőház, a mi a dolognak a konfesszióra vonatkozó részét illeti, Kelemen Samu t. képviselő ur élczelődési kedvében még a történelmi uzsorát sem veti meg. T. i., hogy diszkreditálja álláspontomat, egyszerűen azt mondja, mintha a német birodalomban 50 esztendővel ezelőtt történtek volna ezek a dolgok és hogy én mennyire hátramaradott ember vagyok, hogy a Erancziaországban 100 évvel ezelőtt, a német birodalomban pedig 50 évvel ezelőtt történteket hozom fel. Ezzel szemben, t. képviselőház, méltóztattak csak az imént is hallani, hogy az egyik konfesszió 1885-ből, a másik pedig 1897-ből való, tehát a korábbi keletüre is 50 °/o-kal dolgozik a t. képviselő ur, (Derültség.) t. i. éjjen 50 °/o-kal magasabb időt számit, mint a mit a história igazol. Arra pedig, hogy az 1897-iki konfesszió óta miként hoz ki a t. képviselő ur 50 esztendőt, — holott a Schulchan Aruch is tiltja az uzsorát — arra nagyon kíváncsi vagyok. Semmi szükség nincsen arra, t. képviselőház, hogy ilyesmivel egymás állításait diszkreditálni akarjuk. Végezetül, t. képviselőház, csak annyit, hogy a t. képviselő ur vét a tízparancsolat ellen is, vét a konfesszió ellen is. A konfesszió egyik tételét felolvashatnám t. képviselőtársamnak, azt, a mely egyenesen eltiltja, még pedig hivatkozással a. talmud tételeire, az egyes felekezeti tagokat másoknak u. n. froczlizásától — hogy ezt a kifejezést használjam. (Derültség.) Ez egyenesen vallási törvényeibe ütközik. De van a tízparancsolatnak is egy tétele, a mely azt mondja, hogy »Tiszteljed apádat és anyádat«. Én nem arrogálom magamnak Kelemen Samu t. képviselőtársammal szemben, még örökbefogadás révén sem, az apaságot, (Derültség.) de politikai téren reklamálhatnám azt, mert a t. képviselő ur elfelejti már, hogy Szatmár város képviselőjévé való megválasztatása előtt engem tisztelt meg azzal, hogy felszólított a jelöltség elvállalására; legalább is egy Kelemen Saimi aláírásával ellátott levelet kaptam, nem vagyok kétségben az iránt, hogy ő azonos vele. Ezen reminiszczenczia révén talán több szerénységet követelhetnék. Minthogy azonban a t. képviselő ur még azt is viccz alakjában hozza fel, hogy én egy 35 jxmtból álló pontozatot terjesztettem az ország elé, hát itt már azután a »tiszteld apádat és anyádat« parancsolatnak respektálását abszolúte megkövetelem, (Derültség és mozgás jobbfelöl. Sálijuk! Halljuk!) mert a t. képviselő urnak legalább saját pártprogrammja iránt tisztelettel kell viseltetnie, az pedig mindenikünk apjának mondható. A t. képviselő ur abban a 35 pontban egyetlenegyet sem fog találni, a mely a függetlenségi párt programmjába ütköznék. Ajánlom tehát a t. képviselő urnak, hogy ha ezentúl foglalkozik képviselőtársának beszédével, legalább KÉPVH. NAPLÓ. 1910 —1915. XIII. KÖTET. magyarosan maradjon a Platzon, hogy le lehessen vele számolni és ne hagyjon itt bennünket mindig ugy, hogy a döglött macskát bedobja a kerítésen, ^bennünket meg itt hagy, hogy szagoljuk. (Élénk derültség a baloldalon és jobbfelöl.) Sokkal okosabb lesz, ha ezentúl itt marad ; akkor nem fogja félreérteni a szónokokat és nem fogja azokat a félreértéseket hamis értelmezéssel a ház szine elé terjeszteni. Egyéb mondanivalóm nincs; a költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Szinyei Merse Félix jegyző: Sümegi Vilmos! Sümegi Vilmos: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Polónyi Géza t. képviselő ur beszédének legnagyobb részét felekezeti kérdésekkel töltötte el... Polónyi Géza: Csak Kelemen Samunak feleltem ! Sümegi Vilmos: Kelemen Samuval való perlekedéssel töltötte el. Méltóztassék megengedni, hogy én ne kövessem sem Polónyi Géza, sem Kelemen Samu t. képviselőtársamat ezen az utón... Polónyi Géza: Helyes, megtagadja vele a szolidaritást! (Mozgás balfelöl,) Sümegi Vilmos:... mert nekem az a felfogásom, hogy nagy nemzeti érdekek követelik azt, hogy Magyarországon a felekezetek közti békét meg ne zavarjuk és a mennyire lehet, elkerüljük azt, hogy a parlamentben ok nélkül ilyen viták kerekedjenek. (Élénk helyeslés a baloldalon és jobbfelöl.) A mélyen tisztelt közoktatásügyi minister ur beszédének egy-két részére kívánok röviden reflektálni. (Halljuk!) Az egyik az, a melyet Bikádi Antal t. képviselő ur itt már felemlített, (Halljuk! Halljuk!) hogy t. i. a nagyobb alapvető munkálatoknak a közoktatásügyi tárcza keretében észlelhető hiányát az obstrukcziőnak tudja be a mélyen t. minister ur. Erre vonatkozólag azt hiszem, hogy bár nincsen felhatalmazásom, azzal válaszolhatok, hogy a függetlenségi és 48-as párt, a melynek egyetlen árnyalata vagy tagja sem itéli meg pártszempontokból a nemzeti kultúra kérdéseit, épen ugy érzi nemzeti nevelésügyünk nagy hiányosságait, mint mindenki más. Méltóztassék csak a t. minister urnak az ő nagy befolyását kormányzatában ugy érvényesíteni, hogy azokat az összegeket, a melyeket a kormány, daczára annak, hogy tenger hiján levő ország vagyunk, csatahajókra akar megszavaztatni a magyar képviselőház által, mondjuk, 500 magyar népiskola felállítására irányozzák elő, (Mozgás jobbfelöl.) s majd meglátja, milyen szívesen szavazzuk meg. Sajnos, nincs magyar hadsereg, csak közösnek csúfolt osztrák hadseregünk van, (Ellenmondások jobbfelöl. Ugy van! a szélsőbaloldalon.) még kevésbbé van magyar tengerünk; ellenben igenis van egy hadseregünk, a magyar 60
