Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.
Ülésnapok - 1910-318
318. országos ülés 1911 Mondjuk meg egész- őszintén, a dolog ugy áll, hogy Biharvármegye Tisza országa, a hol nem tűrnek el ellenvéleményt, és még ha a magyarság rovására, még ha a nemzetiségek terjeszkedése árán történik is ez, még ha a románság el is fogja nyelni az egész magyarságot. Ott akkor sem engedélyeznek olyan egyletet, a mely a nemzeti eszmét és a függetlenséget szolgálja. (Ugy van ! baltól.) Mondta volna meg a t. belügyminister ur egész őszinteséggel, hogy nem engedélyezi az egylet megalakulását azért, mert a hosszupályii választókerületben lévő Vértes községében minden magyar ember függetlenségi, ellenben az oláhok jó pénzért mindig leszavaznak a kormánypártra. Ez legalább becsületes, őszinte beszéd lett volna és nem ilyen balkánizü kijelentés. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mély sajnálattal tapasztaljuk, hogy a mostan 1 kormányrendszerben benfoglaltatnak azok az eszközök is, melyekkel a gyülekezési és egyesülési szabadságot minden módon megtámadják. Ezt, t. képviselőház, szó nélkül eltűrni nem lehet. (Mozgás és zaj a középen.) Egy hang (a középen) : Személyeskedés ! Sümegi Vilmos: Ez nem személyeskedés, ez nagy nemzeti ügy. (Felkiáltások a középen: Nem önnek szólott!) Én igazán nem szoktam személyeskedni. Egyáltalában nem is tartom helyesnek, hacsak egyéni szabadság súlyos sérelméről nincs szó, hogy magándolgok a ház elé vitessenek. Itt arról van szó, hogy eloláhosodásnak indult, becsületes magyar község polgáraival szemben, kik a magyarság érdekében a nemzeti eszmét fejlesztem, terjeszteni akarják, szemben ezzel a terjeszkedő oláhsággal, a belügyminister ur ilyen módon jár el. Ez égbekiáltó igazságtalanság (Igaz ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és bizonyitéka annak, hogy a a kormány nem törődik a nemzeti eszmével, a hazafisággal, a joggal és az igazsággal, hanem csak iczember 20-án, szerdán. 465 a pártérdeket akarja szolgálni. (Igaz! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Mindezek után a következő interpellácziót intézem a t. belügyminister úrhoz (olvassa) : »Szándékozik-e a belügyminister ur a »Vértesi függetlenségi és 48-as olvasókör« alapszabályai láttamozása tárgyában 1911 november 13-án 100057/V a. sz. a. kelt, az 1875. évi május hó 2-án 1508/eln. 35. és az 1898. évi február 16-án 1136/eIn. sz. a. kiadott rendeletekbe ütköző, teljesen indokolatlan belügyministeri határozattal az egyesülési jogon ejtett sérelmet orvosolni és intézkedni az iránt, hogy e nemzetiségi vidékeken élő magyarság tömörülési törekvése politikai okokból ne akadályoztassék, ellenkezően : minden rendelkezésre álló eszközökkel elősegittessék.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A mint emiitettem, ezen község polgársága február hónapban határozta el az Olvasókör alakítását. Márczius elsőn apjaiban felterjesztette az alapszabályokat a belügyministeriumhoz, és november 18-án kelt végzésében mondja a belügyministerium az ő magyarságával, hogy láttamozási záradékkal nem látja el, vagyis, hogy nem hagyja jóvá az alapszabályokat. Van arra belügyministeri rendelet, határozatok, tradiczió, jogszokás, hogy ha 40 nap múlva a belügyminister az alapszabályoktól a jóváhagyást nem tagadja meg, akkor az egylet működését megkezdheti. Ez esetben kivételt tett a minister azért, mert a függetlenségi eszme, a nemzeti eszme terjesztéséről van szó, szemben azokkal az érdekekkel, a melyeket a bihari kormánypárt, a Tisza-uralom mindig magáénak vallott. (Igaz l Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a belügyminister urnak. Több interpelláczió nem lévén, az ülést bezárom. (Az ülés 1 óra 35 perczkor végződik.) 68 Hitelesítették : Tagányi Sándor s. k. Niamessny Mihály s. k. naplóbirálóJbizottsági tagok. KÉPYH. NAPLÓ 1910—1915. XIII, KÖTET.
