Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.
Ülésnapok - 1910-317
317. országos ülés 1911 ban a felekezeti szellem kezd kifejlődni és ezt a momentumot abból olvasta ki. hogy egynéhány katholikus gimnázium és néhány katholikus internátus állíttatott be a költségvetésbe. Az igazság kedvéért azonban meg kell jegyeznem, hogy nemcsak katholikus, hanem más felekezeti internátusok létesítése is tervbe vanvéve_és ezek is be vannak állítva a költségvetésbe, (ügy"van! jobbfelől) Már említettem a pártértekezleten azt, hogy több katholikus középiskola és a kassai jogakadémia is annak idején megszűnt, mert államosittatott. Az autonóm középiskolák nem államosittattak, hanem állami, és^pedig fokozottabb állami támogatás mellett az ő exisztencziájuk biztosítva lett. Hogyha a katholikus középiskolákat oly mértékben segélyeztük és támogattuk volna, mint az autonóm vallásfelekezetűeket, akkor ma a tanulmányi alap nem küzdene olyan deficzittel, mint a minővel küzd, a melynek rendezésére a vallásalapot igénybe keU venni. De megnyugtathatom ugy a t. képviselő urat, mint a t. képviselőházat is, hogy követve lesz azon szempont, a melyet felvetett ugy gróf Károlyi Mihály, mint Lengyel Zoltán t. képviselőtársam, mert az.én törekvésem e tekintetben oda irányul, hogy a gyakorlati pályákra tereitessék át az ifjúság és hogy a gimnáziumok szaporítása lehetőleg szisztáltassék. (Altalános helyeslés.) Kelemen Samu t. képviselőtársam elmondott beszédében arra hivatkozott, hogy a felekezeti iskolák czimén 6,584.000 korona befektetést állítottam be és ennek törlesztését 200.000 koronával akarom effektuálni. Azt mondja továbbá, hogy szeretné látni azt a financzministert, a ki ezt meg tudja csinálni és nekem azt a jó tanácsot adja, hogy olvassam el a dolgokat, mielőtt aláírom és figyeljem meg az illetőt, a ki azokat odaadja aláírás végett. Figyelmeztetem a t. képviselő urat, (Halljuk I Halljuk!) hogyha elolvasta volna a költségvetés indokolását, akkor ezt egyáltalán nem emiitette volna fel. Mit mond ugyanis a költségvetés indokolása ? (Halljuk !) A költségvetés indokolásának 73. lapja utolsó bekezdésében és a 74. lap elején ez áll (olvassa) : »Ezen államsegélyeknek az eddigi eljárás szerint hosszú lejáratú törlesztéses kölcsön utján való kielégithetésére, illetőleg a törlesztéses kölcsön annuitásainak fedezésére a mostani 733.585 koronán felül még 200.000 koronát állítottam be a költségvetésbe, mely összeget elegendőnek vélek arra, hogy a beruházási segély ujabb tételeinek lebonyolításakor nem egyszerre, hanem fokozatosan felmerülő szükséglet fedezetéül szolgálhasson ; mert a dolog természetében rejlik, hogy a folyamatban levő tárgyalások lezártáig a tárcza költségvetésének jogerőre emelkedéséig : a különböző pénzintézetek ajánlatainak elbírálása után megkötendő egyezség elfogadásáig még annyi részletkérdés előzetes lebonyolítása merül fel, hogy sem az állami támogatásban részesülő intézetek segélyezésének sorrendjét, sem a segély megkezdésének pontos idejét előre eczember 19-én ; kedden. 431 meghatározni nem lehet és igy csak megközelítőleg határozható meg azon összeg, a mely különböző időpontokban már megkezdődő annuitások fedezésére szükségeltetni fog«. Szterényi József: Ez természetes! Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi minister: Arra kérem a képviselő urat, a ki engem jóakaratulag figyelmeztetett, hogy nézzem meg, mielőtt aláírok, hogy mit írok alá, hogy méltóztassék megnézni előbb a költségvetés indokolását, mielőtt a képviselő ur ahhoz hozzászól. (Élénk helyeslés a jobboldalon és balfelől.) Huszár Károly (sárvári) : Visszájáról olvasta ! (Derültség.) Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi minister : A t. képviselő ur kifogást tett az igazgatók kinevezésének kérdését iUetőleg, és e tekintetben Bakó t. képviselőtársam is felszólalt. Tény az, hogy én a legutóbbi költségvetés alkalmával kijelentettem, hogy azt tervezem, hogy 15 éves tanárok neveztessenek ki igazgatókká. Ez tény, de nem gondoltam, hogy itt szószerint fogják felfogni ezt, hogy mindig, minden körülmények között csak olyan tanárok neveztessenek ki igazgatóknak, a kik legalább 15 évet szolgáltak. Kijelentem azt, hogy a legutóbbi költségvetés óta kinevezett tiz igazgató közül fele az idősebb tanárok közül van véve, viszont áll az is, t. ház, hogy- a kisebb vidéki városokban ujabb létesített intézetekbe nem szivesen mennek az idősebb tanárok. (Ugy van! ügy van! jobb/elől.) Sőt volt eset arra is, hogy kérték, ne nevezzük ki, mert oda nem mennek, és igy nem volt módomban kinevezni mást, mint fiatalabbat. Azonkívül gyakran előfordul, hogy az a fiatalabb arra az állásra alkalmasabb, mint az idősebb, és itt a jövőre nézve diszpenzácziót kérek, hogyha némelykor az elvtől eltérek. (Élénk helyeslés a jobboldalon és balfelől.) Kelemen t. képviselőtársam azt állította itt, és hivatkozott a tanáregyesület közlönyének nyilatkozatára, hogy az állami tanárok között graszszál és dul a kongregácziós szellem. Őszintén megvallva, én eddig nem kutattam e kérdést, nem kérdeztem, ki kongregácziós tanár, ki nem az, ez tisztán mindenkinek a belügye, a melylyel foglalkozni nem akarok, de ezen felszólalás után vettem magamnak a fáradságot, és megkérdeztem, hogy hány kongregácziós tanár van, és arra a meggyőződésre jutottam, hogy ezer tanárra 60 kongregácziós tanár esik, és igy nem látom lehetőségét annak, hogy ez a hatvan tanár miképen gyakorolhat olyan befolyást ezer tanártársára, hogy e befolyásból ezt a konklúziót lehessen levonni. Erre azt mondom a t. képviselő urnak : »tant de bruit pour une omelette«. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Horváth Mihály t. képviselőtársam (Halljuk I Halljuk I) nagyon melegen és érdekesen beszélt a tanítókról, a kiknek sorsa szivén fekszik. Nos, t. ház, én az ő általa beterjesztett határozati
