Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-304

304-. országos ülés 1911 deczember 2^án, szombaton, 29 nagyarányú hajóépitése, ugyanakkor Amerika bé­kés törekvései daczára mozgósít a birodalom déli részein, Olaszország 15 millió lírát szavaz meg uj lőfegyverek beszerzésére javasolja két ujabb Dreadnought építését, 40 millió líráért ágyumeg­rendelést eszközöl a Krupp-gyárnál ; Péterváron a haditengerészeti programm megvalósítására más­fél milliárd rubelt követel a haditengerészeti mi­nister és a többi államok mind, jómagunkat sem véve ki, a hadsereg fejlesztéséről tárgyalnak. Hogy a leszerelés a gyakorlati életben milyen jelentőséggel bir, azt illusztrálja egy epizód, a mely néhány év előtt játszódott le az angol par­lamentben, a tengerészeti költségvetés tárgyalása alkalmával. Akkor ugyanis a parlament azon óhajának adott kifejezést, hogy a fegyverkezés korlátozását illetőleg semminemű szerződés más államokkal nem köthető, mert az ilyen megálla­podás inkább a háborúnak előidézője, mintsem annak elháritója. Fegyverkezve kell lenni, hogy a nemzetet bárhonnan jövő ellenségtől és bárminő vereségtől megóvhassuk. (Ugy van ! a jobboldalon.) így szenvednek hajótörést, t. ház, a legszebb theóriák a rideg valóság előtt, és csak az az alapelv marad érvényben, hogy minden állam békéjének egyedüli biztositéka a mindenkor harczrakész és harcz­képes hadsereg, (Ugy van! a jobboldalon.) s min­den ország létének legfőbb biztositékát jól szer­vezett, fegyelmezett, erős hadseregében találja. (Ugy van! a jobboldalon. Felkiáltások balfelól : Nemzeti haderejében !) Hogy ezen elvnek hódolnak ma az összes ál­lamok, azt bizonyítja intenzív fegyverkezésük. A béke lentartásának ujabban nagyon bevált intézményei a szövetségek. A míg szövetségek azelőtt főleg agresszív szempontból köttettek, ma a béke fentartását is czélozzák. De mivel érik el e ozéljukat, t. ház ? Azzal, hogy a szö­vetségtársak együttesen egy imponáló hatalmas­ságot képeznek, (ügy van I Ugy van ! a jobbol­dalon.) és így tekintélyt ébresztenek. De hogy egy­részről azon magasztos hivatásuknak, hogy a békének lehető fentartói legyenek, megfelelhes­senek, másrészről, hogy a szövetséges szövetség­ben! egyenjogúságát fentarthassa, szövetségbeni létének és tekintélyének alapját képezi az, hogy kellő erővel birjon, hogy ugyanannyit nyújtson is, mint a mennyit kaphat. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Hogy szövetségek se mindig meggátlói a háborúnak, sőt gyakran talán előidézői, azt iga­zolja az orosz-japán háború, mert nem hiszem, hogy a japánok hadviselésre szánták volna el magukat, ha Angliával való szövetségük hátvédet nem biztosított volna nekik. , A mig eddig röviden foglalkoztam annak bizo­nyításával, hogy az örök béke részünkről még csak pium desideriurn, engedje meg a t. ház, hogy né­hány pillanatig foglalkozhassam mindazon momen­tumokkal, a melyek a jövő háborújának előidézői lehetnek. (Halljuk ! Halljuk!) Elsősorban említem itt a közvéleményt, a köz­vetlen népakaratot. A hetvenes évek júliusi nap­jaitól fogva, a midőn a lelkes párisi nép az ä Ber­linnel rekedtté kiabálva magát, kényszeritette a kormányt a hadüzenésre, napjainkig számos eset­ben látjuk a közvéleményt harcziasnak. Emlékez­zünk vissza az észak-amerikai nép hangulatára a háború kitörése előtt Spanyolországggal, a bolgárok harczi kedvére 1903-ban és legutóbb a szerb nép hangulatára. A határozott és közvetlen népakarat kényszeritette az Egyesült-Államokat hadvise­lésre Spanyolország ellen, a délafrikai köztársa­ságokat Nagy-Britannia ellen. Gazdasági érdekek, idegen politikai és hatalmi érdekkörökbe való be­avatkozás, nemzeti érzékenykedés, belviszály, a nemzetiségek egyesülési törekvése, világkereskede­lem, világforgalom, gyarmatosítás : mind oly bonyo­dalmaknak lehetnek előidézői, a melyek csak fegy­verrel egyenlíthetők ki. (Ugy van! a jobboldalon.) Erüher hat'man um Länder gekämpft, heute um die Wege, die zum Weltmarkt führen, mondja egy német tudós, a ki gyakran és ismételten adott ama nézetének kifejezést, hogy az örök béke lehetetlen, de nem is kívánatos. A modern, az összes távolságokat leküzdő közlekedési eszközök a nemzetközi érintkezést lehetővé, de a súrlódásokat annál könnyebbé is tették. Tulaj donképen békés czélok szolgálatára hivatva oly távolságokban is lehetővé teszik harcz­terek és küzdőterek létesítését, a melyekre azelőtt gondolni sem mertek. Egy dél-afrikai vasút és táv­írda nélkül lehetetlen lett volna a burok leigázása •angol részről, egy szibériai vasút nélkül lehetetlen lett volna az oroszok hadviselése Japán ellen. (Igaz! Ugy van! jobbjelől.) így észleljük, hogy mintegy a kultúra haladásaként és annak ered­ményeképen nemcsak hogy szaporodnak a nem­zetközi bonyodalmakra okot szolgáltató momen­tumok, hanem látjuk azoknak elősegítését, támo­gatását a technika nagy vívmányai által is. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) Joggal és méltán hozható fel, hogy a legutóbb felsoroltak országunkat csak csekély mértékben érdeklik, hiszen külügyi politikánk messze hori­zontra kiterjedő czélokat nem követ. De eltekintve attól, hogy könnyen keveredhetik egy ország a szomszédos országok bonyodalmaiba, tekintet nél­kül arra, hogy miből keletkeznek e bonyodal­mak, van számos eshetőség, a mely Európa békéjét veszélyezteti és országunkat direkte vagy indirekté bonyodalmakba sodorhatja. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Hiszen a közelmúlt eseményei tesznek tanú­ságot arról, hogy a legnyugodtabbnak és a leg­békésebbnek látszó politikai konstelláczió is mily rohamosan válhatik viharossá ; és a történelem eseményei tesznek tanúságot arról is, hogy a bei­viszonyoknak gyakran nem épen örvendetes álla­pota sodort bele hatalmasságokat külügyi bonyo­dalmakba. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Ha Európa térképét elfogulatlanul áttekint­jük, lehetetlen, hogy a tartós békének eszméje

Next

/
Thumbnails
Contents