Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-311

222 311. országos ülés 1911 a hol számos osztály élére szintén gazdasági kvalifikáczióju egyéneket kellene állítani. Mivel annak a fejtegetésnek végére értem, hogy a gazdasági szaktudás fejlesztésének micsoda fontossága van és hogy micsoda feladatok várnak e téren megoldásra, legyen szabad egy példával illusztrálnom, hogy milyen nagy baj az, hogy a közügyek élén nincsenek megfelelő gazdasági szakerőink. Utalok e tekintetben a városok gazdálkodására. Sehol a világon nincsenek olyan nagyterjedelmű földbirtokokkal rendelkező városok, mint nálunk. A városi és községi birtokok nálunk 5,590.000 katasztrális holdnyi területet képviselnek, és erről a tekintélyes vagyonról azt kell mondanom, hogy ez ma a lehető legkevesebb jövedelmet adja és az ott elért terméseredmények mindig azok, a melyek az országos átlagterméseket leginkább leszorítják. Ennek egyedüli és kizárólagos oka az, hogy ott az ügyeket a városi tanács intézi, a melyben hozzáértő ember nincsen, és igy ezek a városok, a melyek pedig nagy vagyon felett rendelkeznek, állami szubvenczióra szorulnak és folyton azért esengenek. (Igaz ! ügy van ! jobbfelől.) Mégis csak szégyenletes állapot az, hogy 50—100 ezer holddal biró városok folytonosan állami támogatást kérnek és kapnak, (ügy van! jobbfelől.) T. ház! Annak igazolására, hogy a mezőgazdaságiszakoktatás még milyen kevéssé van felkarolva., legyen szabad egypár statisztikai adatot felolvasnom. (Halljuk! Halljuk!) Az összes főiskolákban a joghallgatók száma 6740 ; az orvostudományi karon a hallgatók száma 2867 ; a bölcsészeti karon 3430; a technikusok száma pedig 2000. Az alsó fokon : 46 ipariskola 4000 hallgatóval, 70 kereskedelmi iskola 9000 hallgatóval, 44 művészeti iskola 6800 hallgatóval van képviselve és 28 gazdasági iskola közül 5 gazdasági akadémia 400 hallgatóval, a földmivelési iskolák pedig 700 hallgatóval szerepelnek. Vagyis egy olyan mezőgazdasági országban, a minő Magyarország, öszszesen 1100 fiatalember kap gazdasági kiképzést akkor, mikor még a művészeti iskolákra is jut 6000 és néhány száz hallgató. A gazdasági szakértelem fejlesztésére, más alapon ugyan, mint az iskolák, kiváló sikerrel vannak hivatva közreműködni a kísérleti intézmények is, a melyekről a múlt évben már behatóan megemlékeztem. Megemlitettem akkor azt, menynyire hivatottak ezek az intézmények a szaktudást terjeszteni és mennyire hivatottak a termelés fokozásához hozzájárulni. Most ismétlésekbe nem akarok bocsátkozni, de nem zárkózhatom el mégsem az elől, hogy némi rezignáczióval ne konstatáljam, hogy a kisérleti intézetek érdekében az idén meglehetősen kevés történt, mert hiszen a költségvetésben ezen tételnél a rendes dologi kiadások 26.000 koronával növekedtek ugyan, de ebből 6000 korona a központi kisérleti ügyekre fordíttatott és igy tulaj donképen csak 20.000 korona az, a, mi a kiséiletj állomások és kísérleti deczember 12-én, kedden. intézmények fejlesztésére esik s ez a 20-000 korona is 25 intézet között oszlik meg. Engedelmet kérek, ez mégis egy kissé kevés, s én, ha már belenyugszom is ebbe, a magam részéről mégis kérem az igen tisztelt f öldmivelésügyi minister urat, hogy mikor ezen 25.000 koronát szétosztja a kisérletügyi intézetek között, legalább ne arányosan oszsza azt szét, hanem legyen tekintettel arra, hogy legelsősorban azoknak a kisérleti állomásoknak jusson több, melyeknek működését a gazdaközönség legjobban élvezheti, a melyek a gazdaközönséggel a legszorosabb összeköttetésben állanak s e mellett határozottan gyakorlati irányú tevékenységet fejtenek ki. (Helyeslés jobb/dől.) A múlt évi budgetvita alkalmával részletesen megemlékeztem arról is, hogy a vetőmagnemesitésnek és tenyésztésnek nálunk is igen nagy szerep juthatna, és részletesen megemlékeztem arról is, hogy ennek fejlesztése szintén lehető, a mennyiben arra nálunk minden feltétel megvan. Kifejtettem, hogy igen könnyű volna az évi búzatermés átlagát 9—10 millió métermázsával emelni, épen az által, ha a vetőmagnemesitést idehaza felkarolnék. És örömmel látom, hogy az igen tisztelt földmivelésügyi minister ur e célra a költségvetésben 67.500 koronával többet vett fel, mint a múlt évben. Ez igen örvendetes jelenség és én a magam részéről csak arra kérhetem az igen tisztelt földmivelésügyi minister urat, hogy ebből az összegből lehetőleg sokat juttasson az állami vetőmagnemesitő intézetnek is, (Helyeslés jobbfelől.) mert én a vetőmagnemesitést olyan kényes feladatnak tartom, a melyet, legalább a mi annak törzsét illeti, a magam részéről az állam kezében szeretnék látni. Mert hiszen ha valaki idő előtt szállít a piaczra nemesitett vetőmagvakat, ha idő előtt árulja azokat, olyankor, a mikor azok jó tulajdonságai még nem konszolidálódtak, még nem erősödtek meg, akkor ez diszkreditálja az egész vállalkozást, mert senki sem fogja többé ezeket a magvakat vásárolni, ha már egyszer rosszul járt az ilyen vásárlással. (ügy van ! jobbfelől.) T. ház! Bár részletkérdések tárgyalásától tartózkodni kívánok, (Halljuk ! Halljuk !) mégis rá kell mutatnom arra az üdvös akczióra, a melyet az igen t. földmivelésügyi minister ur a m; gazdasági termények, termékek és czikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895. évi XLVI. törvényczikk helyesebb ellenőrzése czéljából megindított, midőn e czélra két uj állami vegyvizsgálati állomás felállítására és hasonló intézetek segélyezésére 40.000 K-t, folyó költségekre pedig 9.000 K-val többet vett fel a költségvetésbe. A magam részéről hiszem, hogy ez a nagyon üdvös intézkedés purifikálólag fog hatni egész élelmiszerkereskedelmünkre, és hogy ez igy is hasson, ennek érdekében részemről csak arra kérem a nagj^on t. földmivelésügyi minister urat, hogy abból az összegből, a melyet támogatásra és segélyekre vett fel, a támogatást és segélyt a törvényhatósági joggal biró városok élelmiszervizs-