Képviselőházi napló, 1910. XIII. kötet • 1911. deczember 1–deczember 23.

Ülésnapok - 1910-310

lés-- '310. országos ülés 1911 hasonlítást teszünk a hus árának ez év folyamán történt változásai között. Ezek a számok nem lehetnek leszögezhető adatok, mert hiszen a többféléi összegyűjtött adatok többféle eredményt mutatnak, de mégis nagyban és egészben hozzávetőleg tájékozást nyújthatnak. Két eladási hely, a wieni szent-marxi és a budapesti állatvásári vágó- és szurómarhavásár árairól óhajtanék megemlékezni. Ezeket az árakat ne méltóztassanak tehát teljesen fixirozottaknak venni, hanem itt egy latitude-öt méltóztassanak megengedni. Hozzávetőleg mégis bátor vagyok jelezni, hogy pl. a szent-marxi szabad vásáron 1911 január havában 88 .fillér volt — a legkisebb egységárakat veszem, hogy könnyebben értessem meg magamat — a felhajtott nagyban eladott szarvasmarhák egységára. Ez az összeg azután változott és felment júliusban 90 fillérre, októberben 92 fillérre, most pedig leesett 86 fillérre. A szent-marxi húsáraknak ezzel az áralakulásával szemben, ha nézzük a budapesti árakat, azt találjuk, hogy. . . Polónyi Géza : Sokkal drágábbak ! Pap Géza: . . . azt találjuk, hogy ugyanebben az időben, a mikor a szent-marxi vásáron 88 és 86 fillér volt, mint már emiitettem, az ár, a budapesti vásáron 77 fillér és 83 fillér volt. 77 fillér volt januárban és 83 fillér volt most deczember első napjaiban az árkimutatás szerint. Ezek az árak tehát körülbelül annyira harmonikusak egymással, hogy itt jelentékeny különbözetet nem mutathatunk ki. Nem így áll azonban a dolog a sertéshús árainál, a mely Wienben, nagyban eladásnál 1911 januárjában 135 fillér volt, és leesett 123 fillérre, Budapesten pedig 163 fillér volt és leesett 153-ra. Polónyi Géza : Szóval drágább ! Pap Géza: Ez a fogyasztási ezikk, a mely a középosztálynak nagy fogyasztási czikkét kell, hogy képezze, a budapesti piaczon . . Polónyi Géza : Sokkal drágább ! Pap Géza: .... jelentékenyen drágább ; de ez csak egy tünet. Én ezt csak mint tünetet akartam felhozni, ezek körülmények, a melyeknek az okát kutatni szükséges, és halehet, ezeken a bajokon segíteni kell. Azonban, t. képviselőház, egy körülményt nem hallgathatok el. (Halljuk ! jobbról. Elnök csenget.) és ez a körülmény irányitólag kell hogy hasson annak a megítélésénél, hogy vájjon a mi húsfogyasztásunkban nincsen-e már természetadta mód arra, hogy a szegényebb néposztály a mai drágaság mellett a megélhetési viszonyain önmaga is segítsen. Es ezt alá akarom épen húzni és a t. képviselőháznak de meg a képviselőházon kivüli érdékfeleknek is tudomására szeretném hozni, hogy itt van a juh-hus, a mely igen egészséges és jó táplálkozási anyag, a melyre vonatkozólag méltóztassanak, ugy. a mint az előbb felemlített számokat is hűségesen és objektíve adtam, ezt is ép oly hűségesnek és objektívnek tekinteni. Minálunk a juh-husnak átlag nagyban ára pl. 1911. deczember 11-én, hétfőn. ' márczius havában 70 fillér volt, deczemberben 58 fillérre esett le. Na hát, t. képviselőház, a ki azt meri mondani, hogy a középosztálynak az 58 filléres juh-husárak mellett nincs meg a lehetősége arra, hogy élelmezési költségeinek csökkentését maga is elősegítse, az nem gyakorol igazságos kritikát. Hock János : De nem lehet megkapni ezen az áron ! Pap Géza előadó : Bocsánatot kérek, próbált-e a képviselő ur juhhúst venni vagy nem ? Hock János: Próbáltam! Pap Géza előadó : Mert azt mondhatom, üogy ez a juhhús hivatalos ára. (Zaj baljelöl.) Kérem, képviselő ur, ha el méltóztatott az előbb fogadni azokat a számokat, a melyek az ön politikai felfogásának inkább megfelelnek, méltóztassék ezeket is elfogadni, mert egy kimutatásból terjesztem ezeket elő. Polónyi Géza : Csakhogy tévedés van az összehasonlításban : az egyik sulylevonással, a másik sulylevonás nélkül van kimutatva. Pap Géza előadó : Egyforma alapon van a kimutatásom elkészítve az egyik és a másik esetben is. Különben a képviselő urnak szabadságában fog állani majd kimutatni az ellenkezőt. Állok elébe és majd meggyőzöm állitásom helyességéről. Hock János: Egész Budapest mondja, hogy drágaság van ! Pap Géza előadó : A mikor a drágaság kérdésével foglalkozunk és a mikor minden eszközt meg akarunk keresni arra, hogy a drágaság ellen milyen óvszereket alkalmazzunk és milyen mértékben emeljük a termelést, akkor kettőzött gondosságára van szükség azoknak a férfiaknak, a kik a többtermelés irányában akarják a gazdaközönséget lelkesíteni, mert Magyarországon a mi helyi és sajátos piaczi és eladási viszonyaink mellett ismételten tapasztaltuk, hogy a momentán beállott szükségletek előidéztek ugyan magasabb árat, de egy kis időre rá a túltermelésnek olyan magas foka következett be, hogy rövidesen ismét olyan árvisszaesés keletkezett, a mely a haszonnal való további termelést lehetetlenné tette és a kereskedelmi és fogyasztási piaczok nem kellő elhelyezése ismét azzal a kárral járt, hogy a terr melők a károsodásba estek. Nem akarok ezzel a drágasági kérdéssel tovább foglalkozni, egyszerűen csak fel akartam sorolni itt a t. képviselőház előtt ezeket az adatokat, a melyek mintegy mentségéül szolgálnak annak, hogy igenis, ha van drágaság, a mit elismerek, de megvan viszont a mód arra, hogy ezzel a drágasággal szemben a szegényebb fogyasztóosztályok is fedezhessék a maguk szükségleteit. A t. ház szives engedelmével különben még csak pár kérdésről akarok röviden megemlékezni; a melyek a fölclmivelésügyi kormány felfogását élénkebben előtüntetik és különösen rá akarok mutatni arra, a humánus felfogásra, a mely a földnuvelésügyi kormány, vezetőit irányította akkor,,