Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-302

30%. országos iilés 191Í nőve jesen szabályos formában bonyolittatott le és talán gr. Károlyit és társait nem fogja t. képviselőtársam gyanusitani azzal, hogy mellékvágányokra tereltetett az ügy. Haller István : Rájuk nézve egész jó vágány ! Heltai Ferencz: Én hiszem és remélem, hogy a városra nézve is jó lesz. Haller István : Az imént nem találta jónak. Heltai Ferencz: Nem mondtam, azt mondtam, hogy nem czélravezető. Haller István : Hát akkor miért jó % (Zaj. Elnök csenget.) Heltai Ferencz : Azért jó, mert miként a belügy minister ur mondta, meg fogja hozni a befektetett tőkék kamatait, sőt nemcsak a befektetett tőkéknek mostan szükséges kamatait fogja előteremteni, hanem folyton fokozódó bevételekhez is fogja juttatni a fővárost. Haller István : Szóval csak üzletileg jó. Heltai Ferencz : Az én t. képviselőtársam nagyon hosszasan beszélt a gázművekről, azoknak igazgatásáról és az én fizetésemről, a melyet természetesen nagyon magasnak tart. Én erről észrevételt tenni nem kívánok. Hosszasan foglalkozott azután a t. képviselő ur azzal a rendelettel, a melyet tegnap a belügyminister ur leküldött. Hogy a gázművek kezelése mindenben megfelel-e a korrektség és tisztesség követelményeinek, erről t. képviselőtársam Ítéletet mondani nem illetékes azért, mert neki a gázművek igazgatásának semmi részletéről, a gázművek igazgatásának üzleti jellegéről abszolúte tudomása nincs. Illetékes Ítéletet mondani a főváros törvényhatósági bizottsága és én egész nyugodtan bocsátom a közönség Ítélete alá azt a kérdést, vájjon az igazgatás megfelel-e a korrektség, a tisztesség és a felelősség követelményeinek vagy nem. Haller István: Nem vonta kétségbe! Heltai Ferencz: Nem az én tisztességemről, hanem az igazgatóság . . . Haller István : Az üzletátvételről beszélt! Heltai Ferencz: Jól van, helyes, az üzletátvételről beszélt. Feltétlenül szükséges erre reflektálnom, mert egyszer már véget vell vetni a gyanúsításoknak. Az üzlet átvétele, a melyre nekem egyébként semminemű befolyásom nem volt, szorosan és szigorúan az e részben fennálló szerződés követelményeinek megfelelően történt. Ezt a szerződést 1879-ben kötötték, a mikor közülünk erre a szerződéskötésre senkinek befolyása nem lehetett, legfeljebb annak az idegenvezetőnek, a kiről Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam szólott. (Derültség jobbról.) Ismétlem, az üzlet átvétele szigorúan e szerződés követelményeinek megfelelően történt. Az a bizottság leltározta és állapította meg az értékeket, a melyet a szerződés követelményeinek megfelelően a két félnek ki kellett küldenie, és én ugy a város által kiküldött értékelőbizottsági tagok, mint a vállalat által kiküldött értékelőbizottsági tagok nevében tiltakozom a legkisebb '.mber 30-án, csütörtökön. 635 gyanusitás ellen, a mely az ő becsületük és megbízhatóságuk szempontjából itt tétetett. (Helyeslés jobbfelöl.) Egy fillérrel sem fizetett a város többet, mint a mennyit fizetnie kellett a szerződés értelmében, és azt a kérdést, a mely nyitva maradt, tudniillik a telek kérdését a város független bíróság Ítélete alá bocsátotta, mert egyezkedni ebben a kérdésben nem. akar. Hát miféle gyanú vagv kétely merülhet fel a fővárosi gázüzem átvétele tekintetében 1 A ki itt kételyt vagy gyanút táplál. s azt nyilvánosan bizonyítékok nélkül ki meri mondani, az igenis közönséges gyanúsító. T. képviselőtársam szükségesnek tartotta a tegnap érkezett bel ügy ministeri leiratért nagy elózs-okat zengeni az igen t. belügyminister urnak. Nagyon sajnálom, hogy én ezekkel az elózs-okkal nem érthetek egyet. Nekem erről a leiratról egészen más a felfogásom és véleményem, mint az igen t. képviselő urnak, és bár nagyon sajátságosnak fog az feltűnni, hogy én ezekről a padokról nem értek egyet e tekintetben az igen t. képviselő úrral, mégis daczára annak, hogy ezeken a padokon ülök, ki kell mondanom teljes őszinte és tartaléknélküli meggyőződésemet erről a leiratról. (Halljuk! Halljuk!) A főváros törvényhatósága azt a szabályrendeletet, a melyre a belügyminister ur leirata vonatkozik és a mely szabályrendeletet lehet jónak vagy rossznak tartani, — azt a jogát a belügyminister urnak teljes mértékben elismerem, hogy a maga álláspontját, kifogásait a legnagyobb szigorral érvényesítse, senki a belügyminister urnak ezt a jogát kétségbe nem vonta, — 1910. november 9-én alkotta meg és azonnal felterjesztette a belügyminister úrhoz. 1910. november 9-ike óta a tegnapi napig majdnem teljes 13 hónap múlt el, a mig a belügyminister ur a maga észrevételeit közölte a fővárossal. Ez minden bajnak a kiindulópontja, t. közgyűlés . . . (Derültség.) . . . bocsánat, t. ház ! Talán nem vétettem a t. ház méltósága ellen .... Polónyi Dezső: De igen. Heltai Ferencz : Én azt tartom, hogy nem vetettem, mert pl. a képviselő ur hiába igyekeznék a közgyűlés termében helyet foglalni. (Élénk derültség jobbjelóí. Zaj baljelöl.) Polónyi Dezső : Kikérem magamnak. Nekem ilyet ne mondjon. Sehova sem igyekeztem, legkevésbbé olyan társaságba. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Heltai Ferencz: Az a megjegyzés, a melyre t. képviselő ur erre a jóhiszemű nyelvbotlásomra tett, mert hiszen nem volt egyéb . . . Polónyi Dezső : Az enyém tréfás közbeszólás volt. Heltai Ferencz: Hát tessék az enyémet is tréfásnak venni. (Derültség jobbjelöl. Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. • képviselőház ! Heltai Ferencz: A belügyministerium ezt a szabályrendelet-tervezetet, a melyet a főváros idejekorán alkotott meg, hogy az üzem átvétele-