Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-301

301. országos ülés 1911 november 29-én, szerdán. 509 ságaiuál és a haditengerészetnek itt fölállított matrózkari és tengernagyi bíróságainál a kihallgatás és a tárgyalás nyelve, úgyszintén a határozatok és a rendelkezések szóbeli kihirdetésének nyelve, mind a főtárgyalás és a felebbezési tárgyalás alatt

; mind pedig ezeken a tárgyalásokon kívül az állam nyelve.« Székely Ferencz ígazságiigyminister: Tehát a magyar ! Benedek János: Helyes. (Olvassa): »A kihallgatási, a tárgyalási és a kihirdetési jegyzőkönyveket is ezen a nyelven kell szerkeszteni.« Ezt honorálom ; a múlthoz képest ez határozottan haladás. Azonban a múlthoz képest visszaesés, és pedig azért, a mik itt fognak következni. Mi a múltban sohasem ismertük el a német nyelvet, és a mi a felolvasott rendelkezésekben foglaltatik, az az állam szuverenitásából folyik, az az igazságszolgáltatásunk terén a nemzetünknek fertartott külön jogunkból kifolyó elengedhetetlen olyan feltétel és kötelesség, melyet nem is kell külön megdicsérni, csak elismerni, hogy a mostani rossz állapothoz képest kétségtelen haladás. Azonban ez alól annyi kivétel van, hogy jóformán alig marad valami a szabály részére. ( Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Azt szokták mondani, hogy a kivétel erősiti a szabályt; itt azonban annyi kivétel van, hogy a sok kivétel közt a szabály elvész. Székely Ferencz Ígazságiigyminister: Dehogy van ! Csak tessék felolvasni! Benedek János: Azt mondja (olvassa) : »Az 1. pont rendelkezéseit abban az esetben is alkalmazni kell, ha a főtárgyalás, a felebbezési tárgyalás több olyan vádlottra terjed ki, kik különböző nyelven beszéinek«. Ez is haladás. De itt jönnek a kivételek. (Olvassa:) »Ki vannak véve ezen rendelkezés alól : a) ha az az egyén, a kit ki kell hallgatni, vagy a ki előtt valamely határozatot vagy rendelkezést szóval ki kell hirdetni, az állam nyelvét nem tudja, de a közös hadsereg szolgálati nyelvén beszélni tud, a kihallgatást vagy a szóbeli kihirdetést és a kihallgatási vagy kihirdetési jegyzőkönyv szerkesztését a közös hadsereg szolgálati nyelvén kell végeznk. Kérdem, miért kell ? Székely Ferencz Ígazságiigyminister: Mert nem tud másképen ! Benedek János : Ha ma akármely nemzetiségi vidéken székelő bíróság tárgyal és a vádlottak egyáltalában nem tudnak más nyelven, csak a saját nemzetiségi nyelvükön, akkor hogyar szerkesztik a jegyzőkönyvet ? Székely Ferencz ígazságiigyminister: Magyarul ! Benedek János : Nohát, itt ellenben a szolgálati nyelven keU szerkeszteni. Székely Ferencz Ígazságiigyminister: Ez az egy kivétel! Benedek János : Hát miért kell németül szerkeszteni ? (Igaz! ügy van! a szélsőhaloldalon.) Ha meg van oltalmazva a magyar nyelv szuverén joga az igazságszolgáltatásban, akkor hogyan történhetik meg az, hogy német nyelven szerkesztenek egy magyarországi bíróság előtt felvett jegyzőkönyvet, csak azért, mert a felek egyike vagy másika nem tud magyarul ? (Igaz ! Ugy van ! balfelöl.) Ha nem tettünk e tekintetben kivételt a bírósági szervezetről szóló törvényünkben nemzetiségeink számára, akkor nem tehetünk kivételt most sem. De tegyük fel, hogy nem tud magyarul, hogy tud pl. tótul vagy szerbül, de németül nem tud. Hát akkor milyen nyelven lesz szerkesztve ? Székely Ferencz Ígazságiigyminister: Magyarul ! Benedek János: Majd meglátom, hogy magyarul lesz-e ! Székely Ferencz ígazságiigyminister: És ha tiz német van és csak egy magyar, akkor is magyarul ! Benedek János : További kivétel az (olvassa) : »ha a vádlott az, a ki az előbbi a) pontban jelzett helyzetben van, akkor a főtárgyaláson és a felebbezési tárgyaláson a tárgyalás nyelve a közös hadsereg szolgálati nyelve ; és a tárgyalási jegyzőkönyveket ezen a nyelven kell szerkeszteni.« Tehát ha egy német, egy sváb, egy balmazújvárosi, vagy délvidéki katona-gyerek a vádlott, már akkor németül kell szerkeszteni az egész jegyzőkönyvet. Székely Ferencz ígazságiigyminister: Nem így van az ! Majd megmagyarázom! Benedek János : Bocsánatot kérek, ily körülmények között ez igenis a magyar állam szuverenitásának megcsorbulása az igazságszolgáltatás terén, (Igaz ! Ugy van ! a. szélsőbaloldalon.) s ez nekünk egy jelentékeny visszavonulásunk. A mellett pedig sohasem ismerte el egyenlenegy törvény sem a német nyelvet a közös hadsereg szolgálati nyelvének. Székely Ferencz Ígazságiigyminister: Nézze meg, hogy benne van-e a német nyelv ! Benedek János : Történt ez eddig az Ö felségének fentartott és neki kedvezőleg magyarázott felségjogai alapján, de helytelenül, mert a vezénylet, vezérlet és belszervezet kérdésébe nem tartozhatik bele az, hogy a magyar államnak a hivatalos nyelvét megváltoztassák. A magyar államnak hivatalos nyelvét saját törvényei állapítják meg, a mint megállapittatott ebből a múlt században, 1844-ben és miként ujabban más törvényeinkben is meg van állapítva az állam hivatalos nyelve. Mi hazánk nyelvét soha el nem árultuk ; soha ki nem szolgáltattuk hazánkat idegen nyelvnek; mi saját kultúrával bíró állam vagyunk, kik saját kultúránkat fejleszteni akarjuk, és haladni akarunk e téren is a világversenyben a többi nemzetekkel; mi nem németül, hanem magyarul akarunk beszélni a magyar hadseregben, (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert mi közös hadsereget csak a törvény kifejezése szerint ismerünk, közös hadsereg tényleg nincs, van egész hadsereg, a melynek a magyar hadsereg kiegészitőrésze, de ennek a ma-