Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-300

30Ö. országos ülés 19ÍÍ november %8-án, kedden. i&1 véleményt; csak általánosságban mondhatom ezekre azt, hogy a t. képviselő ur minden adat nélkül beszélt. Az összeíró küldöttségről is minden adat nélkül szólott. Méltóztassék szavainak súlyát mérlegelni, a midőn okirathamisitásokkal vádolja meg őket. Szmrecsányi György: Nem az összeíró küldöttségről beszéltem, hanem azokról, a kik odaviszik a jelentkezőket. (Folytonos zaj és ellenmondások jobbfelél.) Vázsonyi Vilmos: A t. képviselő ur azt mondja, hogy azok, a kik odaviszik ezeket a meghatalmazásokat . Szmrecsányi György: Ott működnek az idegenvezetők ! Vázsonyi Vilmos: Hát odaviszik. Ha az illetőnek neve nincs benn az országgyűlési vá lasztók névjegyzékében, vagy egyébként adókönyvvel, vagy más okmánynyal nem igazolja választói jogosultságát, nem vehető fel. Ha pedig olyan ember jön, a ki nem igazolja jogosultságát, vagy nincs benn a választói névjegyzékben és mégis felveszik, ismétlem, közokirathamisitást követnek el. T. képviselőtársam beszél a Józsefvárosról. Ugy tudom, hogy a Józsefváros oly szerencsés, hogy van képviselője, épen a belügyi államtitkár ur. A Józsefváros dolgairól tehát én nem beszélek. Ezekről a dolgokról beszélni azonban bizonyítékok nélkül nagyon nehéz; ujságczikkekre való hivatkozást pedig egyáltalában nem fogadok el bizonyítékul. (Helyeslés.) Én tehát beszélek az én kerületemről, mert hiszen t. képviselőtársam ugy állította oda a dolgot, hogy a VI. és VII. kerületben folynak ezek az üzelmek. Ugyan kérem, t. képviselő ur, ha méltóztatik nyugodtan gondolkodni : a VI. kerületben mi szavazólajstromokat hamisítunk ? Ki ellen hamisitunk ? Ki ellen van szükségem nekem, vagy az én pártomnak, hogy szavazólajstromokat hamisítson ? Az én küzdelmeimet ebben a kerületben ugy ismeri a t. képviselő ur, hogy nem létező emberek lelkesedésével, nem létező emberek támogatásával vagy hamis szavazólajstromokkal csináltam meg ott az én küzdelmemet ? Forduljon t. képviselőtársam Rakovszky István és gróf Zichy Aladár t. képviselő urakhoz, a kik 1905-ben ott voltak a Terézvárosban és látták azokat az ezreket és ezreket! Talán azok kazárok voltak, a kik ott két napon és két éjszakán keresztül daczosan és elszántan megálltak és az akkori választásokon Budapest egyetlen kerületében tudták csak az ellenzék zászlaját győzelemre vinni ? Ugyan hogyan vádolhat és gyanúsíthat minket minden anyag és bizonyíték nélkül nemcsak törvénytelenséggel, hanem egyenesen őrültséggel is ? Micsoda szükségünk van nekünk hamis választói lajstromokra ? Hivatkozhatom politikai ellenfeleimre. Melyik párt ellen van nekünk szükségünk erre ! ? Melyik az a hatalmas párt, a melylyel nekem mérkőznöm kellett kerületemben ? Egyetlen párttal kellett csak, hogy mérkőz- • zem, a régi szabadelvüpárttal, a mikor hatalmon volt, a községben is, a kormányzatban is. Ezzel a hatalmon levő párttal szemben valószínűleg mi nem követhettük el ezeket a visszaéléseket. (Ugy van ! Derültség.) T. képviselőtársam tehát nagyon könnyen hitt azoknak az informáczióknak, a melyek az én kerületemet, melynek politikai tisztasága, meggyőződéséhez és elveihez való ragaszkodása minden kritika felett áll, akarta ilyen manipulácziókkal meggyanúsítani. Általában miről lehet itt szó 1 Az én kerületemben az a szokás, — ezt megerősítheti akár Sümegi t. képviselőtársam is, a kinek semmi oka nincs, hogy erős baráti érzülettel viseltessék a mi községi pártunk iránt — (Derültség.) Sümegi Vilmos : Ez már igaz ! (Derültség.) Vázsonyi Vilmos: ... nálunk az a szokás, hogy a községi összeírások alkalmával minden egyes választóhoz levélben intézünk felszólítást, hogy jelentkezzék a községi összeírásnál és a meghatalmazást írja alá. Sőt nemcsak levelet irunk neki. hanem még kuvertát is mellékelünk, felbélyegezve — csak azért, hogy a választók számát szaporítsuk. Ez nem gyerekjáték számunkra, meglehetős költséges mulatság. Hát miért- teszszük ezt, t. képviselő ur ? Hiszen ha hamisítani akarunk, olcsóbban elvégezhetjük a dolgot. Minek szólítjuk fel a választókat arra, hogy jelentkezzenek 1 Azért, hogy kevés legyen a választó, vagy azért, hogy sok legyen a választó ? Hiszen ez már a kényelem netovábbja. Ez az, a miről az olasz választójogi törvény indokolása azt mondja : »j3ortare urna álla casa del elettore«. Hiszen mi már odaviszszük az urnát a választónak a házához, a legnagyobb kényelmet adjuk neki és oly nagy, fájdalom, a polgárságnak az indolencziája, hogy ezen legnagyobb stimulácziók mellett sem vagyunk sohasem képesek elérni azt, hogy az országgyűlési választók és a községi választók száma azonos legyen. En az ilyen választási praktikákat, hamisításokat, hasonlókat egész életemben utáltam és megvetettem. A ki ismer engem és a ki ismeri önérzetemet, az tudja nagyon jól azt, hogy egy pillanatig sem volnék hajlandó arra, hogy ilyen praktikák alajyján választassam meg magam akár bizottsági tagnak, akár képviselőnek. Mert a mely perczben nincs mögöttem az a tömeg, a mely politikai pályámnak kezdetén engem támogatott, abban a perczben én politikailag megbuktam. Hamisítások és praktikák alapján egyáltalában nem szándékozom politikai létet folytatni ; mert élni mindenkinek kell, de politikailag élni csak annak kell és csak annak lehet, a ki meggyőződése és elvei szerint él. (Élénk tetszés és taps.) T. kéj>viselőtársam tehát akaratlanul is oly ponton sebzett meg engem, a melyre nézve kell, hogy a legérzékenyebb legyek, mert nem létező támogatásokkal, látszatokkal a politikai életben soha nem dolgoztain. T. barátom azonban azt hiszi, hogy a választói jog kérdését tovább folytassam, — hogy a virilizmus eltörlésével is valami rettentő, fenyegető