Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-300

470 300. országos ülés 1911 november 28-án, kedden. minisztrativ ügykezeléstől s különböztessük meg annak a hatóságnak, annak az önkormányzati testületnek politikai vagy szocziális irányzatától. Az első, a visszaélés a parlament hatáskörébe tartozik ; de annak a testületnek szocziális. politikai állásfoglalása, ügykezelése, ha az az országos törvényeket nem sérti, semmi esetre äem tartozik a parlament hatáskörébe. (Igaz! Ugy van ! jobbfelől. Zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk ! Elnök csenget.) Példával világosítom fel a t. házat. Hiszen hány olyan törvényhatóság van, a melynek összeállítása, adminisztratív ügykezelése politikai vagy szocziális szempontból egyik vagy másik pártnak nem tetszik, azt méltán kifogásolhatja ; de azt hiszem, e felett az irányzat felett Ítélni nem a mi hivatásunk, hanem erre annak a városnak vagy törvényhatóságnak választóközönsége jogosult. Tessék a választásoknál szervezkedni. (Helyeslés jobbfelől.) Ha ott meg akarnak bizonyos irányzatot buktatni, tessék ott kibontani a zászlót. (Igaz ! ügy van /) és azt a kellemetlen pártot vezetőségével együtt a közélet szinteréről méltóztassék elsöpörni. Hiszen akkor rögtön megváltozik a törvényhatóságnak képe, összeállítása és vele együtt annak teljes irányzata is. Mert végre is minden testületi szervezkedés alapelve a majorizálás. És hogyha a piripócsi törvényhatóságban, mondjuk, egy ultraradikális vagy ultra-konzervativ, vagy mondjuk, egy szocziálista többség áll a vezetőség élére, felelős érte az a választóközönség, a mely azt a pártot, azt az irányzatot oda állította annak a törvényhatóságnak élére. S nekem ez személyileg lehet kellemetlen dolog, de azért nincs jogom a városnak adminisztrácziójába avatkozni, hacsak az országos törvényt meg nem sértik, mert különben én sértem meg azt, a mire a legkényesebbek vagyunk : annak a törvényhatóságnak autonóm jogát, önrendelkezési jogát. (Igaz! ügy van! a jobb és a baloldalon.) Szmrecsányi György: Az 1872-iki törvényt sértik meg ! Hock János : Bocsánatot kérek, a törvénysértést*, ha alapos a vád, nem kifogásolom a parlamentben sem; de hogy minő fizetést ad egy hivatalnoknak a város, hogy minő statusrendezést eszközöl, ez már csakugyan önkormányzati jog, a melyhez nincs köze senkinek. (Helyeslés.) Ez az ő ügyeinek belkezelése, s ha törvényes alapokon nyugszik, azt nem szabad nekünk kifogásolnunk, t. ház. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) Meggyőződésem szerint tehát a parlamentáris kritikának ezt a főmértékét, ezt a főszempontot mindig szem előtt kell tartanunk. Ezért nem is tarthatom én jogosultnak t. képviselőtársam támadásának élét, a melyet a főváros törvényhatóságának jelenlegi többsége ellen irányit. Végre is ezt a többséget a mai fővárosi választóközönség kreálta, még pedig az ő képére és hasonlatosságára. (Zaj.) Tessék t. képviselőtársamnak a bizottsági tagok választásánál kilépni a fórumra és ott agitálni, Ott tüzeljen, kapaczitáljon, szervezze a maga pártját, ha tudja, és rögtön meg fogja ezzel dönteni a demokrata többséget; ott kell megvívni tulaj donképen azt a csatát, mert azt a tért, a melyet ott künn a választásoknál elvesztettünk, itt a parlamentben hiába próbáljuk visszahódítani. (Derültség.) T. ház ! T. képviselőtársam, midőn a főváros mai többségének irányzatát annyira megtámadja, midőn demokrata irányzatokról beszél, itt se odanéz, a hova vág. Nyíltan mondjuk meg, hogy itt zsidó-többséget méltóztatott érteni. Szmrecsányi György: Meg is mondtam ! Hock János : Tehát ki is mondotta, hogy zsidótöbbséget értett, a mikor demokrata többségről beszélt. Huszár Károly (sárvári) : Akkor odavágott, a hova nézett ! Szmrecsányi György: Vakard meg a demokratát, megtalálod a zsidót! (Zaj.) Hock János: A demokratizmus nem a zsidó felekezetnek politikai irányzata. Szmrecsányi György : Nem az elvről van szó ! Hock János : Akkor ne méltóztassék azonosítani ezt a két fogalmat; mert a demokráczia a legtisztább keresztény fogalom és a demokráczia kiinduló pontja tulaj donképeni az a betlehemi jászol, a mely egyenlősített. Ne méltóztassék tehát, t. képviselő ur, a fogalmakkal játszani; a zsidógyűlölet sohase vigye a képviselő urat odáig, hogy történelmi igazságot kétsébbe vonjon. Huszár Károly : (sárvári) : Én nem gyűlölöm a zsidóságot, de sábeszgój nem leszek. (Nagy zaj.) Elnök : Méltóztassanak csendben maradni ! Farkas Pál : Sértő kifejezést használt. (Derültség jobbfelől.) Huszár Károly (sárvári): Mi az a sértő? Elnök : (csenget) : Csendet kérek, t. képviselőház ! Hock János I Ha rám alkalmazta at. képviselő ur, én egyenesen visszautasítom. Engem a meggyőződésem vezet, és vezetett 25 éves politikai működésem felfogásában mindig és következetesen a szabadelvű irány. (Ugy van !) En a képviselő urnak sohase vontam kétségbe a bona fidesét; elitélhetem az irányzatát, a melynek kártékony hatásait nemcsak nemzetemre, hanem egyházamra nézve is nyíltan hirdetem . . . Huszár Károly (sárvári) : Én is veszedelmesnek tartom az egyházra nézve, hogy a Demokráczia szabadkőműves páholynak tagja volt! Elnök : Kérem Huszár képviselő urat! Hock János: Személyes kérdésre kell kitérnem ; mert az urak invektivájához én már hozzászoktam, (Derültség.) de most, midőn a t. képviselő ur oly dolgot emlit fel, hogy én egy demokrata páholy tagja voltam valaha, a legcsunyább keresztényellenes dolgot cselekszi. 25 évvel ezelőtt igaz, nyíltan bevallom, hiszen az egyházi fórumok előtt megfordult a dolog, én kijelentettem, hogy a szabadkőművességet, a melyben én humanitárius irányzatokat találtam, az én érzületemmel megegyező szocziális iránynak tartottam