Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-299

299. országos ülés 1911 november 27-én, hétfon. 449 nem értem egészen, illetve első olvasásra nem értettem meg egészen, hogy miért kellett a két alpolgármester mellé egy harmadikat odatenni és pedig a következő ezimmel: »állandó alpolgármesteri hatáskörrel felruházott tanácsnok.« Polónyi Géza : Hatáskörrel és fizetéssel! Szmrecsányi György: Kezembe vettem az 1872 : XXXVI. t.-czikket, az u. n. fővárosi törvényt és annak 75. §-ából azt láttam, hogy a törvény a polgármester és az alpolgármesterek számát fixirozza, a tanácsnokok számának megállapítását azonban a közgyűlésre bízza. A 75. §. ugyanis következőképen szól (olvassa) : »A fővárosi tanács áll: a polgármesterből, egy vagy a szükséghez képest két alpolgármesterből és a tanácsnokokból, a kiknek számát a közgyűlés állapit] a meg.« A törvény tehát ugy rendelkezik, hogy két alpolgármesteri állást lehet rendszeresíteni a fővárosban. Minthogy a törvénynyel nyilt összeütközésbe mégsem akar kerülni a szabályrendelet, ennélfogva kieszelt egy ilyen modus vivendit, talált expedienst, hogy ily módon a törvény 75. §-át kijátszhassa. (Úgy van! Ugy van! a hal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás és ellenmondások jobbfelöl.) Engedelmet kérek, ez semmi más, mint kijátszás, ... Egy hang (jobbfelől): Azért tették, mert kellett! Szmrecsányi György: ... mert hogyha arra az alpolgármesteri állásra szükség van, tessék a törvény iránt annyi tisztelettel lenni, hogy legalább annak novelláris módositását a ministerelnök, mint belügyminister megkisérelje. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) En most a státusrendezés kérdésétől búcsúzom. (Mozgás a jobboldalon.) Talán szeretne tőlem is búcsúzni a képviselő ur ? (Derültség jobbfelől.) Szmrecsányi György: ... Átmegyek azonban, t. ház, a szabályrendelet többi szakaszainak bírálatára és miután abban a belügyministeri leiratban, a melyet a t. ministerelnök ur intézett a fővároshoz és a melyben e szabályrendelet elleni kifogásait előadja, ezeket az aggályokat, a melyek benne merültek fel, nem találtam, azért engedje meg az igen tisztelt belügyminister ur, hogy ezekre szives figyelmét ezúttal felhívjam. A szervezeti szabályrendelet 18. §-a megállapítja a polgármesternek jog- és hatáskörét. Ennek 16. pontja a következőleg szól (olvassa) : »Csoportositja és beosztja az egyes alpolgármesterek vezetése és felülvizsgálata alá tartozó üg}

r

osztályokat, beosztja az ügyosztályvezetőket, valamint kijelöli ugy az alpolgármesterek, mint az ügyosztályvezetők állandó vagy alkalmi helyetteseit, beosztja az egyes alkalmazottakat.* Ez az első bekezdés. Ez a paragrafus, illetőleg ez a rendelkezés nyilt ellentétben áll a törvény 76. §-ával, a mely kifejezetten rendeli azt, hogy ezen jog nem a polgármestert, hanem a közgyűlést illeti meg. A törvény 76. §-a ugyanis a következik. »A fogalmazási, a szak-, segéd- és kezelő hivatalokat, azok szervezetét, személyzetét és hatáskörét a tanács előterjesztése alapján a közgyűlés ÜÉPYH, NAPLÓ, 1910 1915, XII. KÖTEI, határozza meg.« Már most mit tapasztalunk a szabályrendeletben ? Azt, hogy ez a törvény világos rendelkezésével ellenkező rendelkezést vesz be. Azonban ugyanezen pontnak második bekezdése, a mely igy szól (olvassa) : >>megállapithatja a szervezési szabályzatban nyert felhatalmazás alapján az ügyosztály ügykörét ;<< — szintén törvénybe ütközik, és pedig annak 79. §-ába, a mely ezt a jogot szintén a közgyűlésre hagyja és nem kívánja a polgármestert ezzel felruházni. A törvény 79. §-ának utolsó pontja ugyanis a következőkép szól (olvassa) : »A törvényhatóság szabályrendeletben határozza meg, hogy mily ügyek tartoznak az iüés és melyek az ügyosztály elé.« En nem találtam sehol sem indokát annak, hogy miért volt a szabályrendeletnek ezen intézkedése jóváhagyható. De hiszen ezt indokolni sem lehet, mert ez a rendelkezés nyíltan ellenkezik a törvénynyel, szabályrendelet pedig a törvénynyel összeütközésbe nem kerülhet. Hát engedelmet kérek, én nem tételezhetek fel mást, mint azt, hogy az igen t. belügyminister urnak és a referenseinek figyelmét ez a j^asszus elkerülte. Azonban továbbmegyek. A szervezeti szabályrendelet 19. §-a, a mely azt mondja (olvassa) : »A polgármester megállapítja, hogy a törvények, rendeletek és szabályrendeletek szerint a törvényhatóság első tisztviselőjének hatáskörébe tartozó ügyeket melyik ügyosztály intézze« — szintén a törvény ezen 79. §-ába ütközik. A második pont pedig, a mely azt mondja (olvassa) : »A mennyiben a polgármester ezeket az ügyeket nem személyesen intézi, azokat az alpolgármesterek, illetőleg ügyosztályvezetők intézik el a polgármester nevében és felelőssége mellett«, — szintén a törvény intencziói ellen van, a mennyiben az ügyosztályvezetők a törvény értelmében nem helyettesithetik olyan felelősség mellett a polgármestereket és tanácsnokokat, mint a hogy azt a szabályrendelet kontemplálja. Tovább menve-, a szervezeti szabályrendeletnek 26. §-ában egy egész nóvum foglaltatik. A törvénynek 26. §-a ugyanis megállapítja a tanácsnak határozatképességét négy tagban. Daczára annak, hogy a tanácsnokok száma időközben hattal emeltetett, mégis — nagyon helyes — itt betartatott a törvény ; s minthogy a törvény előírja, hogy négy tag jelenléte kívántatik a határozatképességhez, tehát a szabályrendelet is megmaradt e mellett. Azonban a szavazásra vonatkozólag egy olyan nóvumot tartalmaz, a mely a törvény szellemével és rendelkezésével teljesen ellentétben áll, és épen azért, először mert törvényellenes, szabályellenes, másodszor mert a polgármesteri, illetőleg az elnöki hatalom túltengésére vezethet a tanácsülésen, teszem ezt szóvá, és kérdem a t. ministerelnök urat, hogy e rendelkezés miben leli magyarázatát ? Polónyi Géza : Nem hívja meg az ülésbe valamennyi tanácsost. Szmrecsányi György : Erről majd a végén beszélek. 57