Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-298

298. országos ülés 1911 november 25-én, szombaton. 421 levő tisztekre esik, 3315 milliót tesz ki, 9'92, vagyis közel 10 millió veszteséget jelent a tiszteknél. Minden tételt külön említek, hogy teljesen tiszta képet tárjak fel. A legénységnél a különbség pénzben kifejezve, hogy tényleg kapunk a közös hadsereg zsoldjából vagyis ezen tétel alá eső összegekből 17'08 millió koronát, holott a véradó szerint 1470 millió korona esnék, tehát veszteségünk 3'62 millió K. Itt természetesen a létszámból kell kiindulni. Rátérek azután majd arra is, a hol csak a kvótaszerű részesedésre van jogunk. Az egyéni, pénzforgalomnál, a hová az emiitett tiszteletdijak, ösztöndijak, továbbá a polgári elemnek a katonai szolgálatban való alkalmazásából származott tételek, orvosi, állatorvosi ösztöndijak tartoznak, Magyarországra esik 015 millió, a véradó szerint esnék 019, vagyis itt is veszteségünk 0'04 millió ; az egyéni pénzforgalom összesen kitesz tehát 44,380.000 koronát, holott a véradó szerint 57,960.000 koronának kellene lennie. Következik most, t. ház, ezen kérdésre vonatkozó anyagomnak második része, t. i. a községek háztartása. (Halljuk! Halljuk! jobb/elől.) Ez alá esnek a laktanyáknak, gyakorló- és lőtereknek bérei, a melyek, t. i. a terek, kivételes esetekben, szórványosan ugyan magánosoktól bérelteinek, túlnyomó részben azonban mégis a községi háztartás körébe esik ez a csoport is. Itt, t. ház, mint látni fogjuk, egy igen érdekes jelenséggel állunk szemben. Nevezetesen e tételek egyik részében Magyarország nagyobb összeget kap, mint a mire igénye volna. Magyarországra esik itt összesen 5'78 millió, holott a véradó szerint véve ezt a tételt is, — mert hiszen ennek kiterjedése is az állományi, a létszámi állapotoktól függ — esnék Magyarországra 6'01 millió, veszteségünk tehát itt is 0 '23 millió K. Ha ellenben részletezzük ezt a tételt és csak a laktanyákat veszszük ki belőle, akkor előáll az a helyzet, a mire az imént voltam bátor utalni, hogy t. i. többet kapunk, mint a mire jogos igényünk lehetne. A laktanyáknál ugyanis a véradó szerint esnék Magyarországra 5-35 millió, holott mi tényleg 0"11 millió koronával többet kapunk, vagyis kapunk összesen 5-45 milliót. Ez a látszólagos kedvező eredmény azonban egy igen-igen kedvezőtlen helyzetnek folyománya, (Halljuk! Halljuk! balfelől.) a mely tulaj donképen a maga kedvező eredményében is Magyarország súlyos megkárosítását jelenti. Mert miből áll ez a kedvezőbb eredmény ? Előáll abból, hogy a hadseregnek Ausztriában több a kincstári épülete, mig Magyarországon több a bérelt épülete, (ügy van ! balfelöl.) Az arányt a következő számokban vagyok bátor a t. háznak bemutatni. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) A kincstári épületek száma — levonva az erőditvényeket, a melyek ebben az egész számitásomban nem szerepelnek . . . Lovászy Márton ; Azok is Ausztriában vannak! Szterényi József: Hát t. képviselőtársam, hiszen épen arra akarok reflektálni, hogy azok is Ausztriában vannak, de ez természetes. Erődítmények csak ott lehetnek, a hol azokat a terep- és határviszonyok szükségessé teszik. Mivel pedig, sajnos, a mi határunk a külfölddel való érintkezésben sokkal kisebb és e határok földrajzi viszonyai is egészen elütőek, nagyon természetes, hogy egyegyrészt délen — t. i. a monarchiát számítom — Ausztriának déli részén, Tirolnál, másrészt a galicziai részen sokkal több az erődítmény, mint pl. Magyarországnak Szerbiával vagy Romániával szomszédos határvonalán. Ennélfogva az erőditményeket, mint a melyek földrajzi fekvés által igényeltek és indokoltak, ennél a kérdésnél egyáltalában nem lehet számításba venni, minél fogva ki is kapcsoltam ebből az összeállításból, mint olyant, a mely csak fiktív adatokat nyújtana. A hadseregnek 10.659 épülete és 951 egyéb ingatlana van ezidőszerint. Ebből Ausztriára esik az épületeknél 7453, a mi megfelel 75'8%-nak, Magyarországra j^edig 2372, a mi megfelel 22'2 %-nak. Egyéb ingatlanokból Ausztriára esik 703, a mi 74%-kal egyenlő, Magyarországra pedig 248, a mi 26%-nak felel meg. A mi a 100%-hoz mind a két csoportban hiányzik, az Boszniára esik, és ezt, mint említeni bátor voltam, ezeknél az adatoknál teljesen mellőzöm. Hogy állunk, t. ház, a bérelt épületekkel? Ugy, hogy a hadseregnek 3946 bérelt épülete van ; ezek közül Ausztriára esik 2072, a mi megfelel 52.5%-nak, Magyarországra pedig 1874 esik, a mi 47.5%-nak felel meg. Méltóztatnak tehát látni, mennyivel nagyobb a bérelt épületek száma Magyarországon, mint a mennyi akár a kvóta, akár a véradó szerint reánk esnék, ellenben mennyivel kisebb viszont a kincstári épületek száma, mint a mennyit a kvóta vagy pláne a véradó szerint jogosan igényelhetnénk. Még erősebben domborodik ki ez az ellentét, a mint majd látni méltóztatnak, az értékeknél. A közlendő adatokból majd meg méltóztatnak győződni arról, hogy ha már nagyfokú károsodás ér minket az épületek számánál, mennyivel nagyobb a ránk háruló kár az épületek értékénél, vagyis az értékesebb objektumok a monarchia másik államában épülnek. (Felkiáltások balfelöl: Természetes !) Méltóztassék megengedni, t. ház, hogy a

z épületek ezen tételénél kitérjek egyáltalában a hadügyi építkezések kérdésére, arra a kérdésre, a mely már a legutóbbi delegáczió alkalmával is felszólalás tárgya volt, a mennyiben épen a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat igen t. előadója vetette fel ott ezt a kérdést, a melynek részleteivel röviden foglalkozni kívánok. (Halljuk ! Halljuk ! Félkiáltások balfelöl: Szünetel kérünk !) Tisztelt elnök ur, minthogy igen nehéz anyaggal foglalkozom, nem reám, hanem a képviselőház türelmére való tekintettel szünetet kérnék. Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem.