Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-293

^93. országos ülés Í9!l november 2U-án, hétfőn. 305 PreszSy Elemér : Nem a mi hivatásunk ! Győrffy Gyula : És miért ? Azért, mert a parlament nem Ítélkező testület konkrét esetek felett. De hogyha a belügyminister felhív minket arra, hogy ezen konkrét eseteket ugy, a mint eldöntötte, utólagosan szemelvényileg elébe vagy a képviselőház elé tárjuk, ezt meg fogjuk tenni. Azonban t. képviselőtársamat emlékeztetem egy esetre. Interpelláczió tárgyát is képezte a házban igen sok visszaélés, de, válaszra sem méltatták azokat; (Igaz ! Ugy van ! balfelél.) viszont interpelláczió tárgyát képezte s válaszban is részesült az az eset, a mikor a közigazgatás a személyes szabadságot sértette meg és a legdurvább hangon kiutasított egy intelligens embert az a közigazgatási tisztviselő, a ki per te barátja és szomszédos lakótársa volt — nem tudom, valahol Nyitra megyében történt az eset — mondom, kiutasította és eltolonczoltatta az illetőt azért, mert politikailag szüksége volt erre. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Nos tehát, t. közbeszóló képviselőtársaim, a kik konkrét esetekre való hivatkozást kivannak, feszítsék meg emlékezetüket és látni fogják, hogy az, a mi itt történt a képviselőházban, az bizonyítja felszólalásomnak tárgyilagos igazságát, (ügy van ! balfelől.) És épen ezen nyitramegyei esettel kapcsolatosan kérdem, hogy van-e a világon ahhoz fogható eset, mint a mely nálunk történik a gyülekezési és egyesülési jogban ? Hiszen nem először van róla szó, hogy a gyülekezési joggal való visszaélés annyira megy, hogy a képviselőt beszámolója alkalmából meghallgatni összegyűlt választóközönséget közigazgatásilag zavarják szét (Mozgás a jobboldalon.) azon a czirnen, hogy a gyülekezési jog tárgyában kiadott belügyministeri rendelet értelmében a gyűlés előre bejelentve nem lett. Hova vezet ily alkalmazása a közigazgatásnak, a midőn a parlamentarizmus függetlenségét támadja meg az, a ki a képviselőnek a választókkal való érintkezését a gyülekezési jog rendszabályai alá akarja foglalni ? (Ugy van! Ugy van! a balés a szélsőbaloldalon.) Eitner Zsigmond : Beszkiddel történt! Győrffy Gyula: Nemcsak Beszkiddel. És igy van ez minden téren. Kiadatik a belügyministeri rendelet, hogy például népgyűlés mikor, hol és liogyan tartható, és ha e feltételeknek is megfelelnek, akkor a közigazgatás saját magának reklamálja annak megítélését, vájjon szabad és lehet-e a népgyűlést megtartani, holott az egyéni és politikai szabadságok legelemibb dolga az, hogy népgyűlést, ha kellő garancziát nyújtanak arra nézve, hogy az visszaéléssé, veszélyessé stb. nem fajul, feltétlenül engedélyezni kell és nincs kiszolgáltatva az egyes közigazgatási tisztviselő mérlegelésének, vájjon szabad-e megtartani vagy nem. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) E módon a politikai érintkezés, a politikai véleménynyilvánítás Magyarországon teljesen közigazgatási jognak minősíttetik, és csak annak lesz szabad nyilatkoznia, véleményt nyilvánítani, a kinek a közKÉPVH. NAPLÓ 1910 1915. XII. KÖTET. igazgatási alsóbb fokok megengedni méltóztatnak. Nos, t. képviselőház, ily körülmények közt, ahol a politikai hatalom az egész közigazgatási rendszer — nem szólva az állami közigazgatásról, hanem tisztán az autonóm testületek által ellátott közigazgatási területekről — ily mértékben veszi igénybe azoknak politikai szolgálatát, ne méltóztassék azon csodálkozni, hogy Magyarországon egyáltalán megbízható rendszeres közigazgatás nem lehetséges. És, t. képviselőház, nem azokon a tisztvise.lőkön múlik, a kik a vármegye választottjaiként teljesen ki vannak szolgáltatva a belügyi kormányzatnak, mert hogyha ők a kötelességüket a vármegye és polgártársaik iránt hiven teljesitik, még mindig nem bizonyosak abban, hogy állásuk, kenyerük és nyugdijuk élvezetében megmaradhatnak-e vagy sem. Mi, ellenzék, a midőn kritizáljuk, méltatjuk a közigazgatást és különösen a belügyi közigazgatást, mi elvárhattuk volna és elvárhatnék, hogy a költségvetés tárgyalása rendjén a kormány mutassa meg, hogy közigazgatásunkat mily irányban akarja fejleszteni, mert az nem képezi vita tárgyát közöttünk, hogy a közigazgatásunk nem jó, de tessék tehát megjelölni, miként akarják javítani. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A mi nézetünk e kérdésben közismert dolog, ellenben a t. kormány egész eljárása, a midőn férczelget, imitt-amott aprólékos fogyatékosságokon, szükségleteken enyhíteni kivan, nem érezteti, hogy mi a kormány felfogása a közigazgatás javítása érdekében, és azt, hogy mi a czélja és mi a terve, felismerni teljesen lehetetlen. El tudom képzelni az állami közigazgatás alapján is a javítást. Hiszen sok helyütt van állami közigazgatás, a mely teljesen jól funkczionál a nélkül, hogy politikai szolgálatokra igénybe lehetne vneni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: De nem nálunk!) Pl. Francziaországban a franczia közigazgatás, a mely a terrortól végigszolgált minden politikai irányzatot, minden j^olitikai szisztémát, de mint közigazgatás állandóan és kifogástalanul jól és helyesen működött a franczia nép érdekében ; az a közigazgatás soha magát politikai szolgálatokra oda nem adta és nem is adhatta, mert állami törvények garantirozták. hogy igénybe sem volt vehető, és ma sem lehet igénybe venni. Lehet önkormányzati alapon is helyes közigazgatás, de a hol a felelősség kérdése egyáltalában teljesen el van enyésztetve, teljesen fel van függesztve, ott jó közigazgatásról beszélni nem lehet. Azzal vigasztalódhatunk, hogy hiszen azon a czirnen, a melyért a közigazgatás önkormányzati jogát megcsorbitották és lenyesték, hogy t. i. a felelős kormányzattal összhangzásba hozassék, majd a felelős kormány azon agendákért és az ügyeknek azon ellátásáért, melyet az ő felelőssége alatt végez a közigazgatás, itt a parlamentnek felelősséggel fog tartozni. Már érintettem, hogy e felelősség érvényesítését ettől a kormaidtól és parlamenttől várni nem lehet. Bármely esetben az interpelláczió jogán kérdeztük meg valamely 39