Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.
Ülésnapok - 1910-290
290. ORSZÁGOS ÜLÉS 1911 november 16-án, csütörtökön, Návay Lajos elnöklete alatt. Tárgyai: A legutóbbi ülés jegyzökönyvének hitelesítése. — Az 1912. évi állami költségvetés tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Lukács László, Beöthy László, gr. Serényi Béla, Székely Ferencz. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 30 pereskor.) Elnök : T. ház ! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Szinyei-Merse Félix jegyző ur; a javaslatok mellett felszólalókat jegyezni fogja Rudnyánszky György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Zlinszky István jegyző ur. Kérem Szinyei-Merse Félix jegyző urat, szíveskedjék a múlt ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Szinyei- Wlerse Féiix jegyző (olvassa az 1911. évi november hó 15-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök : Kérdem a t. házat, van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyv ellen ? (Nincs!) Ha nincs^ a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Jelentem, hogy az elnökségnek előterjeszteni valója nincsen. Napirend szerint tehát következik az 1912. évi állami költségvetés általános tárgyalásának (írom. 414) folytatása. Ki következik ? Zlinszky István jegyző': Simonyi-Semadam Sándor! Simonyi-Semadam Sándor: T. ház! Van szerencsém pártom nevében kjelenteni, hogy pártállásunkra való tekintettel a költségvetést nem fogadjuk el. Nem óhajtjuk azonban megakasztani a költségvetésnek mielőbb való letárgyalását, és ezért tartózkodunk az általános vitában a további felszólalásoktól, hanem fentartjuk azokat a részletekre, a hol, ha feltétlenül szükséges elmondani valónk lesz, azt el is fogjuk mondani. (Helyeslés a baloldalon és jobbfelől.) Elnök : Szólásra Id következik ? Rudnyánszky György jegyző: Szterényi József! Szterényi József: T. képviselőház! Az a tárgykör, a melylyel mai felszólalásomban foglalkozni kívánok, tulaj donkérten a kereskedelemügyi tárcza költségvetéséhez tartoznék, de mert a kereskedelemügyi tárczánál egy specziális szoeziális szakkérdéssel kívánok foglalkozni és nem óhajtom ott túlságosan igénybe venni a t. ház figyelmét, (Halljuk ! Halljuk !) ugy véltem, hogy beilleszthetem e tárgykört az általános vita keretébe, annyival is inkább, mert annak egyik része nemcsak a kereskedelemügyi, hanem a pénzügyi és földmivelésügyi minister urakat is illeti, szó lévén benne a magyar közgazdasági politika két jelentős tényezőjéről, az iparpolitikáról és a közlekedésügy kérdésről. (Halljuk ! Halljuk !) Szólani kívánok tehát, t. ház, erről a két kérdésről, iparpolitikánkról és közlekedésügyünkről, abban a vonatkozásban, a melyben azok a kormány tevékenységét igénylik és annak tevékenységéhez viszonylanak. (Halljuk ! Halljuk!) Iparpolitikánk konczepcziója, — és itt nem egy kormány iparpolitikáját értem, hanem szinte egy negyed század óta az egész magyar iparpolitikát — iparpolitikánknak konczepcziój a az volt, hogy meg kell teremteni előbb az iparoktatást, azt szilárd alapokra kell fektetni és felépíteni, ezzel parallel kezelni az iparfejlesztést és végül betetőzni ezt az egész építményt egy modern szocziális politikával. Az utóbbiról, t. ház, a szocziálpolibikáról egyáltalában nem kívánok ma szólni; fentartom ezt más alkalomra. Nem kívánok bővebben foglalkozni magával az iparoktatás kérdésével sem ; lesz szerencsém erről is más alkalommal szólni. Mezőssy Béla: Nincsen reá pénz a költségvetésben ! Szterényi József: Bocsánatot kérek, épen e közbeszólással szemben kell kinyilatkoztatnom, hogy a mostani költségvetésben az iparoktatás oly szépen dotáltatik, hogy nem mulaszthatom el, hogy épen ezért a szeretetteljes gondozásért a pénzügyminister urnak, a ki a költségvetést összeállította, elismerésemet fejezzem ki. (Helyeslés.)
