Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.
Ülésnapok - 1910-288
192 288. országos ülés 1911 november lk-én, kedden. alkalommal ennek a pártnak kétfelé keU válnia, amint egy ilyen kérdés felmerülne. Rosenberg Gyula: Összekerül Polónyi Géza és Sándor Pál! Polónyi Géza: Na az egy kicsit nehezebben megy! (Derültség.) Csak azt nem tudom, hogy milyen alapon. Csuzy Pál: Liberális alapon ! (Mozgás jobbfelöl.) Farkas Pál : Ki támasztana nehézséget. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza : Ezeket mind csak azért hoztam fel, (Halljuk ! Halljuk !) mert hiszen tetszetős jelszó a liberalizmus és a konzervativizmus eszmeköre alapján két külön egymást felváltó pártnak létesítése. Ez lehetséges Angliában, de nálunk, fájdalom, nem lehetséges. Mi, a pártonkivüliek csoportja — és ezt valamennyiünk nevében mondom — tántoríthatatlan hűséggel állunk és maradunk azon az állásponton, hogy a függetlenségi és 48-as párt maradjon hű tradiczióihoz és azon elvi álláspontjához, a melynek történelmi múltja van; a melynek harczaiban edződtünk és szaporodtunk meg és a mely programm hirdeti Magyarország önállóságát, függetlenségét a personal unió alapján ; hirdeti az önálló magyar hadseregnek, az önálló külügynek, a külön vámterületnek és a külön banknak követelését és követel mindenek felett egy nemzeti, magyar és független államot, a melynek az állami élet minden törekvését és minden instituczióját alá akarja rendelni. Itt ennek a múltnak tradiczióiból őrizzük azt, hogy a függetlenségi és 48-as párt sohasem szűnt meg az általános választói jog elve alapján a népjogok elismerését is követelni. Épen ugy sohasem szűntünk meg ragaszkodni és még ma is fanatikus hittel és meggyőződéssel ragaszkodunk azon álláspontunkhoz, hogy .ugy a választói jognak, mint minden más institucziónak a magyar nemzeti állameszmének szolgálatában és a magyar faj hegemóniájának megőrzésében kell megnyilatkoznia. Ennek megfelelőleg, minthogy őszinte sajnálatomra a mostam budgetvita alatt az erre vonatkozó álláspont körvonalozását eddig nélkülöztük, — feltételezem, sőt tudom, hogy nem szándékosan — megfelelő határozati javaslatot fogok a t. képviselőháznak benyújtani és annak elfogadását a csoport nevében kérni fogom. Kijelentem, t. ház, hogy minden félreértést kizárjak, bogy megbízatásom kerete eddig terjed, hogy tudniillik e határozati javaslatot előtérj eszszem, továbbá hogy kijelentsem, a mint beszédem végén ezzel foglalkozni fogok, hogy a pártonkivüliek csoportja ugy, a mint azt proklamáczióink és eddig vallott programmjaink megállapították, a véderőjavaslat letárgyalása előtt a választói reform törvénybeiktatását feltétlenül követeli. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) De természetes dolog az is, hogy itt ha békekötésről van szó, nem tekintünk ultimátumnak sem egyet, sem mást; majd elő fogom terjeszteni erre vonatkozólag nézeteimet. E bevezetés után méltóztassék megengedni, hogy magára a költségvetésre térjek át és erre vonatkozólag megtegyem reflexióimat. (Halljuk !) Eredeti szándékomtól, a mely egyes tárczákra vonatkozólag konkrét kérdések felvetését is czélozta, valószínűleg el fogok térni, mert nem szándékozom túlságosan hosszú ideig a t. ház idejét igénybe venni. (Helyeslés jobb felől.) A költségvetés tárgyalásának sorrendjében először is meg kell állanom az előadó ur beszédénél, a melyre nézve rövid reflexiókat kell tennem. (Halljuk !) Előrebocsátom, hogy szinte szerencsésnek vallom magam annak konstatálásakor, hogy a mit az adóreform tekintetében az előadó ur előterjeszt, nagyban és egészben elvi szempontból osztom, helyeslem és támogatni is hajlandó vagyok. Azonban a t. ház előtt tett két nyilatkozata külön is megérdemli, hogy azokkal röviden foglalkozzam. Az egyik az, hogy a t. előadó ur bejelentette a t. háznak, hogy a pénzügyi bizottság — remélem, csak arra vonatkozott — pártkülönbség nélkül egyhangú megállapodásra jutott, illetőleg hogy az összes pártok megállapodásra jutottak a tekintetben, hogy a költségvetésben a véderőre vonatkozó tételek tekintetében a képviselőháznak azt a javaslatot teszik, hogy ezek a költségek, bár előirányoztassanak, de csak akkor utalványoztathassanak ki, ha azok már véglegesen megszavazott törvényekre támaszkodnak. Itt rektifikáczióval tartozom azon csoport nevében, a melyhez tartozni szerencsém van. Először is a mélyen t. előadó ur legyen olyan szíves tudomásul venni, hogy a pártonkivüliek csoportja ott képviselve nem volt. Mikor az országgyűlés összes pártjai nevében egy kötelező nyilatkozatot jelentünk be, akkor kicsit több óvatosságra volna szükség. Én értem annak a paradox helyzetnek konzekvencziáit, hogy egy véderőreform fekszik a ház előtt, a melynek költségeiről, illetőleg azok fedezéséről is gondoskodni kell, értem azt, hogyha egy pénzügyminister valamiféle kautélát e tekintetben a háznak ajánl; és mégis a magam részéről azon az állásponton vagyok, hogy a költségvetésnek ilyen módon való kezelése nem helyes és el nem fogadható. Eltekintve attól, hogy elvi praejudiciumot tartalmaz magával az ellenzékkel szemben különösen az, hogy egy általa támadott, megakadályozni szándékolt véderőreformmal szemben annak költségei itt már szerepeljenek, költségvetési szempontból sem tartom megengedhetőnek azt, hogy egy költségvetésben labilis, függő tételek legyenek. Mert ezek annyit jelentenek, t. képviselőház és mélyen t. előadó ur, hogy nekünk egy meg nem szavazott törvényen alapuló kiadások tekintetében egy fedezeti alapot függőben kell tartani a költségvetésben, a melyről nem rendelkezhetünk más czélokra, mert hiszen e tételek tekintetében a kormánynak még virement sem adható.