Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-286

3Bb\ országos ülés 1911 november íl-én, szombaton. 159 semmi, holott a minister megígérte, igy tehát kény­telen voltam ezt az ügyet a ház elé terjeszteni. Én arra kérem a minister urat, hogy végre­valahára csináljon rendet a közalapítványi osz­tályban. Nálunk, ugy látszik, ujabban az a rend­szer fejlődik ki, hogy egyes osztályok államot alkotnak az államban és az osztályok vezetői na­gyobb uraknak képzelik magukat, mint a felelős minister ; önállóan intézkednek, sőt szembehelyez­kednek a minister intézkedéseivel. Ez tarthatat­lan állapot. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Azért, a mi a ministeriumban történik, alkotmányunk értelmében a minister felelős, (Helyeslés a szélső­baloldálon.) a ministernek tudnia kell, mi törté­nik az egyes osztályokban és irányítania kell az ügyek vezetését. Távol áll tőlem, hogy az egyes osztályvezető­ket akarjam felelőssé tenni, mert ha kinövések, túlkapások vannak, az egyedül a minister urak gyengeségének következménye. (Ugy van ! a szélső­baloldalon.) Mert ha az az osztályvezető, legyen az ministeri tanácsos, vagy osztálytanácsos, nem en­gedelmeskedik, ott van a fegyelmi eljárás, ott van a kékiv, el lehet velük bánni. (Ugy van ! a szélső­baloldalon.) Én tehát arra kérem a minister urat, győződ­jék meg, hogy a közalapítványi ügyosztályban milyen ósdi, lassú elj divik, a mely nem felel meg a közérdeknek, a mely csak diszkreditálja a közvélemény előtt a minister urat, a kinek ré­széről különben a legjobb indulatot tapasztaljuk. Én kérem a minister urat, méltóztassék ebben az ügyben erélyesen és gyorsan intézkedni; nem intézkedni, hanem rendelkezni, parancsolni ! (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Interpelláczióm a következő (olvassa) : »Tisztelettel kérdem a vallás és közoktatás­ügyi minister urat, hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy a vallás- és tanulmányi alapok vezetősége kötelességét teljesítse, a Sió-Agárd községben levő r. kath. iskola és kántortanitói épületet azonnal ta­taroztassa, nehogy a közigazgatási hatóságok kény­szeríttessenek az illető iskalépületet közbiztonsági okokból bezáratni ?« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök.' Az interpelláczió kiadatik a vallás­os közoktatásügyi minister urnak. Ki következik ? Mihályi Péter jegyző: Sümegi Vilmos! Elnök: Sümegi képviselő ur kérte, hogy interpelláczióját a legközelebbi interpellácziós napra halaszthassa. Mihályi Péter jegyző: Horváth József! (Nincs itt!) Bikádi Antal! Bikádi Antal ." Én is kérem interpelláczióm elhalasztását. Elnök: A ház a kéréshez hozzájárul. Mihályi Péter jegyző: Kovács János! (Nincs itt, !) Rákosi Viktor ! (Nincs itt !) Posgay Miklós ! Posgay Miklós: T. ház ! Nekem is hasonló panaszom van, mint gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársamnak, hogy t. i. a ministerium­ban a dolgok nagyon sokáig hevernek elintézet­lenül és ezáltal nagyon kellemetlen helyzetbe sodornak egész családokat. Az országgyűlés tör­vényt alkotott, a melyben elrendelte a tanítói fizetések kiegészítését. A kiegészítést a ministe­riumtól kell kérni, a hol azonban ezek a kérvények hónapokon keresztül hevernek elintézetlenül, sőt olyan is van, a mely egy év óta fekszik ott, a nélkül, hogy a tanító fizetéséhez jutott volna. Kerületemből több panasz érkezett; az elöljáró­ságot kötelezte a minister iskolaépítésre és meg­ígérte az államsegélyt. A község szerződtette is a tanítót, a segélyt azonban hónapokon keresztül nem kapták meg, ugy hogy a tanító nyomorogni volt kénytelen. Az a tanító, a kit alkalmaznak, szégyenkezni kénytelen a mészárosnál vagy a boltosnál, hogy szükségleteiről a számlát nem tudja kiegyenlíteni, vagy, a mi még rosszabb, hónapokon át nyomorogni kénytelen. (Igaz ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mit szólna az az állami tisztviselő, a kit kineveznek, de hiába jelentkezik könyvecskéjével az adóhivatalnál, a fizetését nem kajDJa meg ? Miért kell olyan anomáliának fenn­forognia, hogy a tanító hónapokon át várjon a fizetésére ? Nem veszem igénybe tovább a t. ház figyel­mét, hanem előterjesztem következő interpellá­cziómat a vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz (olvassa) : »Van-e tudomása a t. minister urnak arról, hogy az iskoláknak adott államsegély kiutalása oly lassan történik, hogy a megválasztott tanítók még kilencz hónap után sem jutnak a fizetésükhöz és igy kénytelenek családjaikkal nyomorogni? Hajlandó-e ezen az állapoton segíteni és oda­hatni, hogy a tanító a fizetéséhez azonnal hozzá­juthasson ?« Azt hiszem, a ministernek könnyű az iskolai segélyt ugy kiadni, hogy addig is, a míg a dolog az irodai munkákon keresztülmegy, felhatalmazza a községet arra, hogy az államnak a község pénz­tárában levő pénzéből ideiglenesen a segélyt a tanítónak előlegezze. Különben nekem mindegy, akárhogy változtatják a mai rendszert, de gon­doskodjanak arról, hogy a tanitók ne éhezzenek. Ez a kérésem. (Helyeslés a baloldalon.) Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Megnyugtathatom a t. kép­viselő urat, hogy magam is lassúnak találtam ezen ügyek elintézését s ezért keresem is a módját annak, hogy miképen lehetne gyorsabb elintézést biztosítani. Remélem, hogy ezeket az eszközöket rövid időn belül meg fogjuk találni és azzal a bajon segítve lesz. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) Posgay Miklós : A minister ur szép és méltá­nyos nyilatkozatát, a mely engem teljesen kielé­gít, tudomásul veszem. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : A ház a minister ur válaszát tudo­másul veszi. Ki következik ? Mihályi Péter jegyző: Huszár Károly (sárvári )\ Huszár Károly (sárvári) : T. ház! Minden férfinak és minden uri embernek próbája, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents