Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-285

S#5. országos ülés Í9Ü ségtelen, hogy feltéve ha a jövedelmi adó és a kereseti adó összhangzásba hozatala megtörténik, ezen az állapoton segítve is lesz. Ezzel elvégeztem szerény feladatomat, a melyre vállalkoztam, (Éljenzés jóbhfelől.) csupán végmegjegyzésül egy tételt vagyok bátor a t. ház figyelmébe ajánlani. (Halljuk ! Halljuk !) Ez a tétel vonatkozik arra, hogy milyen jelentősége van annak, hogy a költségvetés minél hamarabb és az év vége előtt létrejöjjön. (Helyeslés a jobb- és a haloldalon.) Erre nézve, t. ház, a következőt vagyok bátor megjegyezni. (Halljuk ! Halljuk !) A ki egy kissé figyelemmel kiséri a világ nagy pénzpiaczainak alakulásait, arra a tapasztalatra, arra a meggyőződésre jut, hogy igen nevezetes átalakuláson megy át az egész világ gazdasága. A t. ház tagjai előtt bölcsen ismeretes, hogy a nagy nemzetek évenként milliárdokat tesznek féke, a melyek most már nem egyes nagy családok tulajdonai, hanem millió és millió ember filléreiből gyűlnek össze. Ebből következik, hogy lassanként a világ hitelközvéleménye, a melylyel tehát számolni kell, többé szintén nem egy arisztokratikus kiskörű társaság, hanem számolnia kell minden államnak azon rengeteg sok alanynak véleményével, gondolkozásával, a melynek épen ő akarja igénybevenni a pénzét. Most már a mikor a világ népei ezen milliókat gyűjtik, akkor a milliárdok e piaczán megjelennek az egyes államok és nagy csatát vivnak azért, hogy melyik tudja a maga hitele számára ezt az összegyűjtött, megtakarított pénzt igénybevenni, az államok ezen nagy csatája a megtakarított milliárdokért évrőlévre nehezebb és keményebb lesz és folyik szüntelen a nagy birkózás azért, hogy melyik állam kapja meg gyorsabban és olyan pillanatban, a mikor ez a pénz neki szükséges ; ezen múlnak institucziók, ezen múlik a fejlődés lehetősége, esetleg ezen múlik nemzeteknek békéje és háborúja. Most már azt kell figyelembe venni, hogy ezen küzdelmek mindig élesebb lesz. Épen ugy, a mint a német gyáriparosok egyik vezére, Bück, a múltkor mondotta, hogy a gyárak versenye ma már olyan erős, hogy az üzemi költségeknek egy fillérrel való emelése már eldöntheti egy gyárnak életét vagy pusztulását; ép ugy azt mondhatjuk, hogy az államoknak mammut-küzdelme a megtakarított milliárdokért ma már oly erős, hogy egy állam belső struktúrájának bármely meglazulása eldöntheti az illető államnak bukását vagy előmenetelét. (Igaz I Ugy van ! a jobboldalon és a közé fen.) Ha ez így van, t. ház, és ha igaz az, hogy a hitelközvélemény mindjobban kiterjeszkedik s hogy igy nekünk egy nagy világközvéleménynyel kell szemben államink, akkor egy olyan állam, mint a minő mi vagyunk, megfigyelheti azt, hogy nincs egyetlen egy államháztartás sem, a melynek oly sok irigye és annyi sok rosszindulatú barátja volna, mint nekünk van és a hol tehát annyira kell gondoskodnunk arról, hogy államháztartásunk teljesen rendben legyen s hogy annak jogi és gazdasági KÉPYH. NAPLÓ. 1910 —1915. XII. KÖTET. jvember iO-én, pénteken. 129 oldalai csorbítatlanok maradjanak. (Általános helyeslés.) Ennélfogva tehát minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy ezt a külföld is lássa; hogy a külföld is lássa, hogy az exlex-állapotok meg fognak szűnni; hogy a külföld is lássa, hogy mi államháztartásunk letárgyalási rendjét módosítani fogjuk; hogy a külföld is lássa, hogy minden áron, pártkülönbség nélkül igyekszünk azon, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) hogy a költségvetést hamar tető alá hozzuk. Ebből fog a külföld meggyőződni arról, a mi a pénzügyi bizottságnak és nekem is meggyőződésem, hogy e számadatok mögött nem vászonszínfalak, hanem a költségvetés lapjai mögött a magyar államnak jogilag és gazdaságilag rendithetetlen épülete áll. (Általános helyeslés.) Polónyi Dezső: A székely kepemegváltás azonban nincs még benne ! Hegedüs Lóránt előadó: Épen ezért, a pénzügyi bizottság tárgyalásai végén a bizottság nagyérdemű elnöke, báró Láng Lajos, azon kívánalmának adott kifejezést, hogy bárcsak ez a költségvetés minél előbb elintézést nyerne. S miután a bizottságban minden párt vezérférfiai egyértelmüleg csatlakoztak ezen óhajhoz, ehhez csatolom én is a magam szerény kívánságát, a mikor kérem a t. házat, hogy a költségvetést általánosságban elfogadni méltóztassanak. (Hosszantartó általános élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök : Ki következik % Lovászy ^tárton jegyző: Désy Zoltán ! Désy Zoltán : T. képviselőház ! A t. előadó ur jelezte azt a nagyfontosságú pénzügyi érdeket, a mely parancsolja, hogy költségvetéseink az év zárta előtt törvényerőre emelkedjenek. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Désy Zoltán." Teljesen igazat adok neki ennek a szempontnak méltatásában, de engedje meg, ha kiegészítem érveit azzal, hogy talán még fontosabb politikai és alkotmányjogi szempontból és különösen Magyarország körülményei között az, hogy a költségvetés mindenkor az újév bekövetkezte előtt törvényerőre emelkedjék. (Igaz ! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Abban a sajátságos államjogi és ki nem forrott politikai helyzetben, a melyben mi vagyunk, féltő aggodalommal kell kisérnünk az alkotmányosságnak minden garancziáját, de annál féltőbb gonddal keh, hogy kisérjük a költségvetési jogot, a mely, mint minden alkotmányosságunk, ugy a magyar alkotmányosságnak is legerősebb támasza. Mert tulaj donképen nem is az a lényeges, hogy költségvetés legyen, a lényeges az emiek háta mögött rejlő gondolat, az a gondolat, hogy költségvetés nélkül pedig nem szabad kormányozni. (Igaz! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A lényege a kérdésnek a teljes parlamentáris berendezkedés, az, hogy a nemzetnek befolyása a kormányzat vitelére is biztosittassék. Ebből a szempontból, a midőn teljes mértékben csatlakozom a t.-. előadó ur véleményéhez, méltóztassa17