Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-284

2S4. országos ülés 1911 november 9-én, csütörtökön. 123 Most pedig arra az időre, a mig Návay Lajos elnök ur értesítést kaphat, az ülést felfüggesztem. (Elénk felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Éljen- Kahós ! Éljenzés és taps.) (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Jelentem a t. képviselőháznak, hogy Návay Lajos újonnan megválasztott elnök urat a válasz­tás eredményéről értesítettem. Azonnal kész ezt a helyet elfoglalni. (Návay Lajos a terembe lép és elfoglalja az elnöki széket. Hosszantartó élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: T. ház ! Hálatelt szivvel és mélyen meghatva a mélyen t. háznak csekélységembe helyezett bizalma által, nem az állás diszét, hanem az ezzel egybekötött nagy feladatok felelősségét átérezve, foglalom el a ház elnöki székét. De két­szeresen indokolt elfogultságom ma, a midőn olyan kitűnő férfiúnak örökébe kell lépnem, a kitől oly nehezen esett megválnunk, és a ki a maga egyéni kiválóságával oly magasra emelte az elnöki székben megszokott kvalitásokat, hogy önkéntelenül is aggódnom kell, vájjon érdemes maradhatok-e továbbra is az önök meg­tisztelő és kitüntető bizalmára. Bátorítólag és serkentőleg hat reám azonban az a tudat, hogy a komoly és férfias elhatározás : mindenkor a kötelességet és csakis a kötelességet tel­jesíteni, — talán képes lesz pótolni azokat a hiányo­kat, melyek egyébként egyéniségemben rejlenek. T. ház ! Megválasztatásomat nehéz és válságos idők előzték meg, és még tegnapig bizonytalan­nak látszott a válságnak fejleménye. Hála a Minden­hatónak, hogy politikai életünkben ismét meg­nyilatkozott az a szellem, a mely, mihelyt nyil­vánvalóvá vált, legott megszűnt a tagoltság har­cziäsok és békülékenyek között, mert a közös szel­lem, mely bennünket ismét összehozott, az az ős, nemzetfentartó erő volt, melynek neve hazafiság. (Elénk tetszés és éljenzés a jobboldalon és középen.) Adja az Isten, hogy ez a szellem necsak vendég legyen közöttünk, (Elénk éljenzés a jobboldalon és a középen.) és hogy ezentúl necsak a békekötés örömeiben, de a béke áldásaiban, azaz : a munká­ban és az alkotásban legyen minél több részünk. (Általános élénk helyeslés.) Nézzünk körül és látni fogjuk, hogy mily végtelen tere nyílik még munkálkodásunknak. (Igaz! Ugy van! jobbfélől.) Nézzünk körül és bizonyára látni fogjuk azt is, hogy mennyi romlás és mennyi meddőség fakad a vég nélkül meg­megujuló harezok nyomán. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Es azért az első tiszteletteljes kérés, melyet e helyről a t. ház minden egyes tagjához intézek, az : keressük a módot és ragadjuk meg a kínál­kozó alkalmat, hogy, betöltve a nemzedékünkre eső munkakört, egyúttal részesei lehessünk nem­zetünk valóságos haladásának. (Általános helyeslés.) Mert ne ámítsuk magunkat : a mig itt meddő csatározásokban időnk és képességeink legbecse­sebb részét feláldozzuk, addig szakadatlanul Íródik a történelem, melynek ítélőszéke elé állíttatva, jaj annak a nemzedéknek, a mely tévedései iga­zolására nem tud majd más mentséget mondani, mint azt, hogy jóhiszemű szenvedélyek által tévútra vezettettem. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon.) A parlament csak ugy felelhet meg nagy hivatásának, ha, tiszteletben tartva a parlamen­tarizmus alapelvét, sohasem téveszti szem előtt, hogy a vitatkozás szabadsága csak ugy lesz értékes biztositéka alkotmányunknak, ha e vitatkozás az elhatározás és döntés technikai lehetőségével egybekötött. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ez elhatározás lehetősége szükségképen a többségi elv érvényesülésére vezet, valamint arra, hogy a vitatkozás szabadsága kell, hogy az ellen­véleményen levők époly fontos jogait védje és kifejezésre is hozza. (Általános élénk helyeslés.) Többség és kisebbség ehhez képest nem ellentétes fogalmak, hanem csak egészséges megnyilatkozásai annak a nagy nemzeti értéknek, a melyet »szabad« közvéleménynek hivnak. (Általános élénk helyeslés.) Mint a ház tanácskozási rendjének letétemé­nyese és őrzője magától értetik, hogy az elnök leg­főbb és legnélkülözhetetlenebb tulajdona a teljes pártatlanság (Élénk helyeslés.) és az önállóság, a mely kell, hogy állásának legfőbb diszét és leg­nagyobb erejét képezze. (Általános élénk helyeslés.) ígérem a mélyen t. háznak, hogy ezekhez az alapelvekhez mindig hű leszek. (Általános élénk helyeslés.) ígérem, hogy eljárásomban más törvényt ismerni nem fogok mint azt, a melyet számomra, de mindnyájunk számára is, a háznak autonóm törvényei, szabályai előírnak. (Általános élénk helyeslés.) Viszont azonban természetes köteles­ségem lesz a felett is őrködni, hogy e szabályok a lehetőségig megfeleljenek czéljaiknak, a mi pedig csakis a ház hasznos munkálkodása lehet. (Elénk helyeslés és taps jobbfélől.) Tudom, hogy legjobb szándékom é,s összes erőm gyengének fog bizonyulni, ha nem találkoz­hatik azok támogatásával, a kik a házszabályok tényleges gyakorlásával részesei, még pedig, hang­súlyozom, felelős részesei a parlament működé­sének. (Helyeslés jobbfelöl.) Én bízom és remélem, — és ebben talán a legutóbbi napok még meg­erősítettek — hogy magyar emberek előtt ébren tartom azt a felelősséget, melylyel mindnyájai] hazánknak tartozunk, (Helyeslés jobbfelöl.) és hogy egyúttal megtaláltam azt a hangot is, melynek egységes visszhangja kell, hogy enyhítse még a legnagyobb ellentéteket is. (Helyeslés jobbfélől.) Bízva tehát a mélyen tisztelt ház bölcs be­látásában, egy becsületes ember komoly elhatá­rozásával (Elénk éljenzés jobbról és a középen.) ajánlom fel szolgálataimat és Ígérve azt, hogy életem fő czélját fogja képezni, hogy kiérdemel­hessem azt a bizalmat, a mely ma ide emelt, a 16*

Next

/
Thumbnails
Contents