Képviselőházi napló, 1910. XII. kötet • 1911. október 21–november 30.

Ülésnapok - 1910-282

114 -282. országos ülés 1911 kérdésnek megoldását. (TJgy van! TJgy van! a jobboldalon. Felkiáltások jobbfelöl: A kvótát megvalósította !) Teljesen igaza van, de a létszámemelést sem szavazta meg. (Elénk helyeslés balfelől. Zaj a jobboldalon.) Kozma Andor: A szükségét elismerte! (Folytontartó zaj.) Elnök: Csendet kérek ! Szíveskedjenek kérem csendben maradni ! (Zaj.) Kérek csendet a ház minden oldalán ! Rakovszky István : És én csak azt akarom konstatálni, hogy ez a katonai kérdés egészen ki volt kapcsolva. (Ugy van! a baloldalon. Hosszas, zajos derültség jobbjelöl. Felkiáltások a jobboldalon : Épen ez az! Zaj. Elnök csenget.) Elnök: Csendet kérek t. ház ! Következik gróf Károlyi József. (Nagy zaj a jobboldalon.) Kérem a t. házat, hogy a szónokot meghallgatni sziveskedjék. Gr. Károlyi József: T. ház! Azon szónoklatok után, melyek itten elhangzottak Kossuth Ferencz, Holló Lajos és Rakovszky István t. barátaim részéről, szinte feleslegessé teszik nekem, hogy hosszasan indokoljam meg azt a határozati javaslatot, a melyet ugy a magam, mint azon képviselőtársaim nevében, a kik pártonkívüli függetlenségiek vagyunk, benyújtani fogok. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Minket is, mint az egész ellenzéket, őszinte bánat tölt el a ház elnökének elhatározása felett. (TJgy van ! TJgy van ! baljelöl.) A ház elnökének lemondásában nem a parlamenti békét, hanem, sajnos, a pártharczoknak kezdetét látjuk. És itt le akarjuk szögezni, hogy mi nem óhajtottuk a harczot, nem is kerestük. (Zajos jelkiáltások jobbjelöl : Dehogy nem ! Csinálták!) És épen, mert a békét óhajtottuk, vagyunk mi Berzeviczy Albert igen t. elnök úrral szemben a legteljesebb bizalommal, sőt mondhatom, nemcsak Berzeviczy képviselőházi elnök, hanem elnöktársai iránt is. (TJgy van ! TJgy van! a baloldalon.) Berzeviczy Albert lemondása — félek — ebben a házban egy olyan korszakot fog inaugurálni, a mely nem lesz áldásos sem a hazára, de megjegyzem, önökre sem, mi reánk sem. S azért én az utolsó pillanatban is a háznak minden tagját kérem : vegye fontolóra a bekövetkezendőket, vegye fontolóra azt, hogy milyen lépés az, a melyre önök határozzák magukat, és a midőn a ház elnökét deputáczióban akarják kérni, hogy megmaradjon állásában, tegyék ezt azzal az őszinteséggel, hogy az ő intenczióit, az ő gyakorlatát fogják követni ezentúl is. (TJgy van! TJgy van! a baloldalon. Zaj a jobboldalon.) Bátor vagyok a következő határozati javaslatot beterjeszteni. (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon. Olvassa) : »Határozati javaslat. Nyelvéért, intézményeiért és szabadságáért e nemzet évszázadok óta küzdeni kénytelen. . . . (Zaj és mozgás jobbfelől. Igaz! TJgy van ! a bal- és a szélsőbaloUalon.) Bikádi Antal : A kormánypárt nem küzd! november 1-én, kedden. Gr. Károlyi József (olvassa) : ... Küzdelmében mindig alkotmánya volt a szilárd alap, a melyre támaszkodott, — de azok is, a kik jogaitól és szabadságától megfosztani akarták, alkotmányát támadták, iparkodván azt elvenni, vagy ha ez nem sikerült, darabonként összetördelni. Különösen ragaszkodott ezért e nemzet alkotmányának azon kardinális részeihez, melyek egyúttal az egésznek védői voltak. Ilyenek, t. ház, a képviselőház házszabályai. (Igaz! TJgy van! baljelöl.) Egyrészt maguk is fontos részei az alkotmánynak, másrészt, már csaknem egyedül megmaradt fegyverünk arra, hogy valahányszor a nemzet ellen irányuló törvényeket akarnak keresztülerőszakolni, a házszabályokra támaszkodva tudjuk azt megakadályozni. (Igaz ! TJgy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez egyúttal szükségessé tette, hogy olyan férfiú üljön az elnöki székben, a ki e ház bizalmát birja, (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) mert a házszabályokat azok valódi nemzeti szelleme és értelme szerint kezeli, hogy meg ne sértessenek és ne az abszolút hatalom eszközei, hanem a nemzet jogainak alkalmazói legyenek. (Igaz! TJgy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Berzeviczy Albert személye és működése biztositéka és bizonyitéka annak, hogy a házszabályokat mindenkor igy kivánta és igy kívánja alkalmazni, elháritani kivánván minden erőszakot, mely végeredményében minden nemzeti jogot és minden követelményt csirájában megfojtani törekszik. (Igaz ! TJgy van ! balfelől.) Midőn ma^mégis azt látjuk, hogy előttünk fekszenek olyan javaslatok, melyek a véderő átalakításával kapcsolatban a nemzet sérelmeit nemcsak hogy nem orvosolják, jogait nemcsak hogy nem adják vissza, jogos követelményeit nemcsak ki nem elégítik, de a mellett, hogy a túlontúl megterhelt nemzetet erején felül tovább terhelni akarják, jogait az ujabb rendelkezések egész seregével elszedegetik : (Zaj. Igaz ! TJgy van ! a balés a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk!) felette sajnálatosnak kell tekinteni, hogy Berzeviczy Albert a képviselőház elnöki állásáról való lemondását terjeszti a ház elé. Ismerve a bizalmat, melytyel működése a ház minden oldalán találkozott ; ismerve nagyfokú kötelességtudását, hogy helyét épen válságos időben, a mikor működésére a nemzetnek különösen szüksége volt, mindig megállta : (Igaz ! TJgy van ! balfelől.) arra kell következtetnünk, hogy az alkotmányunk ellenében működő nagymérvű erő kellett, hogy kényszerítse mikép helyét elhagyni igyekezzék. Ilyen erők működése alkotmányellenes és veszedelmes is. (Igaz! TJgy van! balfelől.) S ez az erő nyilván azért működik, hogy az elnöki székből eltávolítsa azt a férfiút, kinek alkotmányos érzéke akadálya annak, hogy a házszabályok megsértessenek és formasággá sülyesztessenek alá, (Igaz ! TJgy van ! Taps a bal- és a szélsöbaloldalon.) a melyet a hatalom akkor rug fel, a mikor neki jól esik.