Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-270

472 270. országos ülés Í9il ok, Erre meglenne egy rnodus ; vissza kellene térni a hadvezetőségnek a eorpstüzérségre, és akkor a hadtestparancsnok nagyon jól beoszthatná, hová összpontosítja az ágyutüzelést s képes lenne fel­venni a harczot az ellenséges tüzérséggel. (Igaz ! ügy van! balfelől.) A t. honvédelmi minister ur mutatja, hogy ehhez pénz kell. Odaát azt is fogják majd mondani, hogy pénznek muszáj lenni és nem fognak bennün­ket kérdezni, hogy van-e vagy nincsen. Lukács t. pénzügyminister ur arra nem számított, midőn expozéját előadta, hogy majd ezt is fogják tőlünk kívánni és a mindenkori többségnek azt meg is kell adnia. Hajós Kálmán: Majd maguk szavazzák meg ! (Zaj.) Gr. Somssich Tihamér: Azonban nemcsak az ágyukról van szó, a hozzávaló berendezés is óriási többletet fog képezni. Ezzel együtt jár majd a lőszerszállító osztályok berendezése. A japán­orosz háborúban tapasztalták azt. milyen befo­lyása van annak, hogy a tüzérséget és a gyalog­ságot nem birták ellátni á szükséges lőszerrel. Ez óriási befektetést igényel, ezért nagyobb dotáczió lesz szükséges. Ugy tudom, hogy szállító lovakat is akarnak vásárolni ; a ló is drágább lesz, ennek következtében is óriási költségeket kell majd igénybe venni. Azok, a kik átérzik a hadsereg ezen pótlásá­nak szükségét, gyönyörű beszédeket tartottak, ugy mint gróf Tisza István is, azonban nem gon­dolnak arra, hogy ha mi érezzük is ezeket a had­seregben létező hiányokat, a másik rész, az a ha­talom, a mely leginkább van azon, hogy a mi nemzeti követeléseink ne telj esi ttessenek, (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) ép ugy általérzi ezt, és ha a hadsereg hiányossága folytán szerencsétlenség tör­ténik az ütközetben, mi talán kiheverhetjük a bajt, de arra a másik hatalomra nézve végzetes katasztrófa állhat be. (Igaz"!^Ugy van.'Ja bal- és a szélsőbaloldalon.) Azért én meg vagyok győződve, hogy ha mi kitartunk és nem fogunk engedni, kell, hogy a czélt elérjük, kell, hogy eredményeket elérjünk, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) mert meg kell, hogy kapjuk a nemzeti engedményeket, és mi is meg fogjuk adni azokat az általunk is át­érzett szükséges pótlásokat a hadseregnek. Egy kis jóakarattal könnyen lehetne segiteni a mai lehetetlen helyzeten. (Halljuk ! Halljuk I balfelől.) Adják meg nekünk azokat a minimábs nemzeti vívmányokat és jogos követeléseket. (Ugy van! ügy van! balfelől.) Sümegi Vilmos: Törvényben gyökerező jo­gainkat ! Gr. Somssich Tihamér : Legyenek onnan túlról is belátással, hogy ez a kérdés nem fogja azt aka­dályozni, hogy az ellenzéki pártokkal meg lehes­sen egyezni. A mi azt illeti, hogy azt mondják, itt a vá­lasztói jog kérdése is nehézséget okoz a tekintet­ben, hogy a megegyezés megtörténjék, (Halljuk ! Halljuk!) hát azt nem hiszem el. Magyar pártok teher 19-én, csütörtökön. vagyunk, magyar párt a kormánypárt, magyar párt az ellenzék is. Kijelentette ugy az ellenzék, mint a kormánypárt, hogy igenis ők akarják a demokratikus választói jogot, a választói jognak szélesebb kiterjesztését. Sümegi Vilmos: Ugy van, csak Tisza nem akarja! (Nagy zaj és ellenmondások jobbfelől.) Az reakcziós! Meghalljuk, mit mond Aradon! (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Sümegi Vilmos: Mindent elrontott eddig. (Zaj. Halljuk! Halljuk !) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Somssich Tihamér: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Magyar pártok vagyunk ugy a kormánypárt, mint az ellenzék. Nem lehet elkép­zelni, hogy ezt a választói jogot mi máskép akarnók megalkotni,mint ugy, hogy a nemzeti szuppremáczia biztosítva legyen. (Élénk helyeslés a jobb- és bal­oldalon.) Egy hang (jobbfelől) : No Sümegi! Sümegi Vilmos : Tisza nem akarja, ö paktál az oláhokkal! (Nagy zaj jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Kérem, a t. képviselő urakat, szíveskedjenek csendben meghallgatni a szónokot. Sümegi Vilmos: Kire szavaztak az oláhok? Nem önökre ? (Zaj.) Hajós Kálmán (közbeszól). Justh Gyula : A hadseregben hol van a zászló ? (Zaj.) Sümegi Vilmos: Azt követelje Tisza! Elnök: Sümegi képviselő urat figyelmezte­tem, hogy most gróf Somssich képviselő urat illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk !) Gr. Somssich Tihamér : A napokban utaztam egy volt román képviselővel, a ki nekem egész extázissal beszélt az általános, titkos és egyenlő választói jogról és beszélt arról, hogy rnily korszak­alkotó lesz az, és mennyire szükséges az Magyar­országra nézve. Oly extázissal beszélt nekem erről az az ember, a kiről tudtam, hogy mikor itt ült a képviselőházban, mennyire ellensége volt az állameszmének, hogy ha addig hive lettem volna az általános, titkos és egyenlő választói jognak, ugy a mint az általánosságban ki van mondva, akkor ettől a pillanattól fogva megszűntem volna annak a hive lenni. (Helyeslés a jobboldalán és bal­felől.) Gr. Batthyány Tivadar (a jobboldalhoz) : Hát az urak akarják-e, vagy nem ? Mért nem mondják meg ? (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Sümegi Vilmos: Hát Székely Ferencz és Lukács László ? ! (Folytonos zaj.) Gr. Batthyány Pál: A niinisterelnök ur is akarja ! (Folytonos zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget) : Figyelmeztetem a t. képviselő urakat, hogy minduntalan ne szakítsák félbe a szónokot, mert kénytelen leszek a közbeszólókat névszerint rendreutasítani. (Helyeslés.) Gr. Somssich Tihamér: De kell t. képviselő­ház, hogy lássuk és tudjuk azt is, hogy a jelen-

Next

/
Thumbnails
Contents