Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.
Ülésnapok - 1910-234
26 234. országos ülés 19ii ai dani, hogy hallgassak, mert tőlem megvonták a bizalmat, majd pedig Lovászy Márton t. képviselőtársam átszólt, hogy feleljek, mit üzentek a zentaiak. Hédervári Lehel: Most fog lemondani a mandátumáról! Wikosevits Kanut: Méltóztassék megengedni, hogy erre vonatkozólag röviden csak azt jelentsem ki, hogy mandátumot még Hédervári Lehel képviselő urnak sem adott népgyűlés ; (Hdyeslés a jobboldalon.) mandátumot a választóközönség ad, (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) a mely egyáltalán nincs érintve ezen népgyűlés határozata által, még akkor sem, ha azon Lovászy. Reök és Posgay képviselő urak is részt vettek. (Helyeslés és derültség jobbfelől. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Az én álláspontomnak csak megerősítésére szolgál, hogy meggyőződésemet multamhoz képest hiven követtem és azzal, hogy az urak azon a népgyűlésen részt vettek és ott olyan határozatokat hoztak, a melyekre népgyűlés nem hivatott és nem jogosult, álláspontomtól magamat eltéritetni nem engedem. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Mikosevits Kanut: Kossuth Ferencz t. képviselő ur megmondhatná, hogy vájjon' Posgay és Reök képviselő urak ahhoz a párthoz tartoznak-e ? Mert ha ahhoz a párthoz tartoznak, ugy nem tudom, milyen alapon vettek részt az általános, titkos és egyenlő választójog érdekében is összehivott népgyűlésen ? (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez nem személyes kérdés ! Halljuk az elnököt!) Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy szíveskedjék szorosan a személyes megtámadás keretén belül maradni. (Élénk hdyeslés a szélsőbaloldalon.) Wlikosevits Kanut: Igen t. ház! Abban a határozatban azonban, a melynek meghozatalánál ezek az urak asszisztáltak, — röviden pár szóval reflektálok rá — a következők mondatnak (olvassa) : »Hogy Mikosevits Kanut a kormány eme nemzetellenes és hazafiatlan törekvése ellen nemcsak hogy nem tesz semmit, (Zajos félkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez nem személyes kérdés ! Zajos éllenmondások a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) hanem eg} r enesen hozzájárul s Ígérete ellenére azt elősegiteni igyekszik.* En erre csak azt vagyok bátor válaszolni, hogy én valamint a választói jogról való nézetemet egyenesen és kertelés nélkül kinyilatkoztattam, ugy a véderőreformra vonatkozó nézeteimnek is kifejezést adtam és senki sincs jogosítva nekem azt szememre hányni, hogy igéretemet bármely irányban be nem tartottam volna. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezt mint minősíthetetlen inszinuácziót visszautasítom (Helyeslés a jobboldalon.) és bárkiről, a ki harminczéves közéleti, közszereplési multammal szemben (Derültség és éljenzés a szélsőbaloldalon. Zaj jobbfelől. Elnök csenget.) ezt kétségbemzlus 3í-én, csütörtökön. vonni szándékozik, kijelentem, hogy a valót tudva, egyenesen valótlant állit. Hogy ez mit jelent, azt vegye ki-ki magára. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Justh Gyula képviselő ur a házszabályok 215. §-ának a) pontja alapján szót kért. A szót a képviselő urnak megadom. (Halljuk ! Halljuk !) Justh Gyula: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Személyes megtámadtatás czimén és a házszabályok 215. §-ának a) pontja alapján kértem szót. Antal Géza t. képviselőtársam iménti felszólalásában erős támadást intézett pártunk ellen és személyem ellen is. Azokra a támadásokra válaszolok majd a vita során . . . (Derültség jobbról.) majd valamikor, egykor, ha rám kerül a sor . . . (Nagy mozgás a jobboldalon.) B. Manndorff Géza: Ráértek 1913-ig! Désy Zoltán : Nekünk nem sürgős ! (Felkiáltások balfelől: Nincs terminus ! Nem sietünk ! Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Justh Gyula : • . . akkor majd igyekezni fogok válaszomat megadni. Most nincs is ehhez jogom, hiába ösztökél engem egyik-másik tagja a t. túloldalnak, hogy most nyomban válaszoljak Antal Géza t. képviselő urnak ; ehhez nekem nincs jogom, mert ezt a házszabályok tiltják s az elnök meg sem engedhetné. En most, ebben a pillanatban mindössze egy kérdésre kívánok reflektálni, illetőleg a valódi tényállást helyreállítani: nevezetesen a t. képviselő ur azon állítására, a mikor azt igyekezett folyosói és hírlapi pletykákból kimagyarázni, (Ellenmondás és zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) mintha az én magatartásom . . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Justh Gyula: ... nem lenne konzekvens, mert azt igyekezett az ő felszólalásában bizonyítani, hogy én az obstrukczió ellen nyilatkoztam és mindig elitéltem az obstrukcziót. Jakabffy Elemér : Nem mindig ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Justh Gyula: Nem csodálkozom, hogy t. képviselőtársam nagy tudományos elmélyedésében megfeledkezett az én csekély személyemről, mert hiszen a ki a magyarországi parlamenti életet figyelemmel kisérte és nem merült el folytonosan a mélységes tudományok tengerében, az, engedelmet kérek, tudhatja, hogy én három obstrukcziót rendeztem. (Zaj.) Elnök (csenget.) : Csendet kérek ! Justh Gyula: Egyetlen egy esetben helytelenítettem az obstrukcziót. Egy hang (jobbfelől) : Mikor hatalmon volt! (Elénk derültség jobbról. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Justh Gyula : Nem kérem, nem akkor, hanem azt megelőzőleg, akkor, a mikor Széll Kálmán idejében az indemnitás meghosszabbításáról nyújtatott be egy törvényjavaslat s én a pártértekezleten ezen obstrukczió ellen nyilatkoztam. Ezen a jaártértekezleten ugyanis volt ilyen indítvány, —•
