Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.
Ülésnapok - 1910-258
258. országos ülés 1911 szeptember 30-án, szombaton. 315 a szélsőbaloldalon.) A pénzügyi bizottság jelentése megelégszik néhány frázissal, a melyek jóformán teljesen azonosak a véderőbizottság jelentésében foglaltakkal. Közöl ugyan egy kimutatást, ez is elég súlyos, azonban ez a kimutatás az első látszatra elárulja, hogy az reálisnak semmi körülmények között i;em mondható. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A t. pénzügyminister ur nem tartotta szükségesnek és kötelességének, hogy a parlamentben felszólaljon és megvédelmezze a javaslatnak pénzügyi részét. Pedig hát ez majdnem olyan erős támadásoknak tárgyát képezi az ellenzék részéről, mint a javaslatnak közjogi része. Mondom, ez mind ez ideig nem történt meg s igy kénytelenitve vagyunk és arra vagyunk utalva, hogy a pénzügyminister urnak itt-ott elejtett nyilatkozatait elolvassuk, és azokban keressünk magunknak megnyugtatást arra nézve, hogy ezek a javaslatok pénzügyi szempontból az országra nézve tényleg nem károsak. És ha vizsgáljuk a t. pénzügyminister urnak a delegáczióban és később a pénzügyi bizottságban elhangzott beszédét, a mikor megkérdezték ezen emelkedő katonai terhek fedezetére nézve, ő azt mondta, hogy egyáltalában semmiféle uj, vagy rendkivüli bevételi forrásra az országnak szüksége nem lesz, mert ő ezeket a terheket fedezni fogja, egyrészt a költségvetésnek expanzivitásából, (Zaj a szélsőbaloldalon.) másrészt a vámbevételeknek évi 10 millió plusz jövedelméből, a felemelt szeszadóból stb., a melyeket mint rezervákat tartogat e czélra. És mikor ezt mondja a t. pénzügyminister ur, ugyanakkor már felemeli a dohány árát, hogy e bevételek emelkedéséből fedezhesse a hadsereg kiadásait, (Igaz! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) és ugyanakkor már uj adónemekről hallunk, hallunk a gyufamonopoliumról, szóval csupa oly adók és terhek behozataláról, a melyekben semmi progresszivitás nincs, hanem csak a legszegényebb néposztályt sújtják. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) A pénzügyminister ur nyilatkozatának híjával kénytelen vagyok foglalkozni a fiatal pénzügyminister urnak, Hantos Elemérnek, (Derültség.) egy kétségtelen érdekes tanulmányával, a melyekben a katonai terhek pénzügyi kihatásával foglalkozik és túltéve mesterén, Lukács Lászlón, rózsás képet fest arról, hogy nem kell félnünk, mert a balzsebünkből ki tudjuk ezeket az összes kiadásokat fizetni. Azonban hogy ezt a fényes eredményt elérhessük, bizonyos ballaszttól meg kell szabadulnunk ; ő például a rendkivüli kiadásokat teljesen figyelmen kivül hagyja és arra az álláspontra helyezkedik, hogy ezek tulaj donképen nem is kiadások, mert ezek az állam vagyonát csak gyarapítják, a mennyiben csak a kép változik meg : a pénzből lesz csatahajó. Hogy mennyire téves ez a felfogás, arra nézve ismét utalok Rosenberg Gyula beszédére, a ki rámutatott arra, hogy a haditengerészetbe fektetett milliók elvesztik produktív, közgazdaságunkat regeneráló hatásukat és feltétlenül veszteséget jelentenek,; Hantos Elemér azonkívül teljesen figyelmen kivül hagyja a rendes kiadásoknak a drágaság, uj találmányok stb. által évről-évre növekedő tételét. Ha például a legutóbbi 10 év pénzügyi mérlegét nézzük, látjuk, hogy a nélkül, hogy a hadsereg fejlesztve lett volna, vagyis a régi keretek között is 14 millió koronával emelkedtek a hadsereg rendes kiadásai. Ez természetes is, mert a legkisebb háztartás kiadásai is emelkedtek évről-évre (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) épen a drágaság és a nehéz megélhetési viszonyok következtében. Ám mennyivel jelentősebb ez az emelkedés egy olyan nagy szervezetnél, mint a hadsereg, a mely nem tudja szükségleteit a közvetlen legolcsóbb forrásból, a termelőtől beszerezni, hanem kénytelen jelentékeny haszon megfizetésével igén}'be venni azokat az eszközöket, a melyek csak költségesebbé teszik a hadügyi szükségletek beszerzését. Ábrahám Dezső : Az udvari tanácsos urakat! (Felkiáltások a jobboldalon : Önök közt is vannak !) Preszly Elemér: Hantos Elemér továbbá az ő tanulmányában egyszerűen figyelmen kivül hagyja, hogy azok a terhek, a melyek most a közös hadseregnél öt évre, a honvédségnél pedig 10 évre vannak preliminálva, öt év után a közös hadseregnél és 10 év után a honvédségnél valószínűleg megint jelentékenyen emelkedni fognak, (ügy van! ügy van ! a baloldalon.) Kétségtelen, hogy öt év múlva a hadvezetőség megint ujabb követelésekkel áll elő és akkor megint azt fogjuk hallani, hogy ezeket a terheket muszáj megszavazni, még pedig gondolkodás nélkül. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Preszly Elemér: Ha mindezeket figyelembe veszszük, akkor kétségtelenül látni fogjuk, hogy nem olyan rózsás e törvényjavaslatok pénzügyi oldala és bármennyire hangoztassa a pénzügyminister ur és Hantos Elemér képviselő ur, kétségtelen, hogy más produktív és kulturális szükségletünk fog ennek következtében szenvedni. Hogy egyébre ne utaljak, utalok arra az újságokban megjelent hirre, hogy az 1912. költségvetési törvényjavaslatból a pénzügyminister ur 200 uj iskolát törölt. Pedig ezekre igazán föltétlenül égető és halaszthatatlan szükség volna. (Ugy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) E javaslatok ellen mi teljes erővel küzdünk; küzdünk a vis inertiae kipróbált, régi fegyverével, a mely hódolásra késztette a büszke Ferencz császárt, a mely diadalmaskodott az abszolutizmus idejében, és a mely el tudta érni, hogy a hadsereg kívánságai tiz éven keresztül kielégítetlenek maradtak. Reméljük azt, hogy küzdelmünknek most is meglesz a ki várit eredménye, és reméljük és hiszszük, hogy küzdelmünk eredményeként nemzeti jogaink a hadsereg terén gyarapodni fognak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A t. kormány most a vármegyéket játsza ki ellenünk. (Felkiáltások a jobboldalon: Dehogy játsza ki ! Maguk jelentkeznek !) Vermes Zoltán: Lövölde-téri népgyűlések! 40*