Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-257

357. országos ülés 1911 szeptember $9-én, pénteken. 303 gődő és küzdő egyének bizonyos jogellenes csele­kedetet követnének el, a mikor átcsalják a nem magyar anyanyelvű gyermekeket, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nem tekintem szándékosnak a t. minister ur kifejezését, és azt hiszem lapsus lehetett, vagy ha nem is az, de a benyomásom az volt, hogy nem szerencsés kifejezés, mert épen tápot ad azoknak a törekvéseknek, a melyek az ilyen határozatokban megnyilatkoznak. Kérem a t. ministerelnök urat, ha már a dolog szóba kerül, hogy ne csak ezt az esetet, de egyáltalán a magyar iskola, a magyar kultúra ellen tapasztalt türel­metlenséget vegye vizsgálat alá és kérek általános intézkedéseket arra, hogy ezek ne csak hogy ne ismétlődjenek, de példásan meg is toroltassanak. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Elnök: A ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: T. ház ! Csak nagyon röviden, néhány szóval kivá­nok reflektálni a t. képviselő urnak mostani fele­letére. Nem mondhatok egyebet, mert tiszta meg­győződésem, épen minthogy meglehetősen isme­rem az odavaló viszonyokat, mert hiszen igen hosszú ideig tartózkodtam ott : mégis be kell vallanunk, hogy bizony az a szerencsétlen kormány­zat, a mely egy pár évvel ezelőtt ott beállittatott, nagyban hozzájárult azokhoz a fejleményekhez, (Igaz ! ügy van ! a jobboldalon) a melyeket most mindnyájan sajnálattal nézünk, (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Javítsák meg !) és a melyek repará­cziójához mindnyájunknak hozzá kell járulnunk. (Ugy van! a jobboldalon. Felkiáltások a szélsőbal­oldalon : Menjen Tomasics! Felkiáltások a jobb­oldalon : Supiló!) Mert e nélkül sajnos következmények állhat­nak elő, és ha a t. képviselő ur hivatkozhatik kor­mányzatokra Horvátországban, a melyek alatt ily jelenségek nem voltak, csak annyit vagyok bátor erre megjegyezni, hogy sokkal jobb, hogy ha a dolgok nyiltan kitörnek és, mondjuk, utat törnek maguknak, mintha azok elnyomatnak. (Ugy van ! a jobboldalon.) Pedig volt idő, a mikor semmi megnyilatkozásnak ott nem volt szabad történnie, és azért jobb szeretem a bajt nyiltan látni, mint elfedni. Ez az egyik megjegyzésem. A másik az, hogy a mi a szerencsétlen szót illeti, hogy az a tisztelt tanitónő átcsalta volna a gyermekeket, én a szót sajnálom, visszavonom, de nem a lényeget, mert mondjuk, hogy oda­csábitott, — de, kérem, Mket ? Hegyi Árpád: Magyar iskolába hivni valakit, nem csábitás ! (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: A t. képviselő ur az interpelláczióját megindokoló felszólalásában hangsúlyozta, hogy minden állam­ban az idegenajkuaknak nyujtátik alkalom, hogy ők saját nyelvükön is birjanak iskolát és végez­hessék tanulmányaikat, és igy megpretendálhat­juk ezt Horvátországban is. Erre feleltem, hogy van erre alkalom, hiszen maga a horvát autonóm­törvény biztosit jogokat azoknak, a kik nem hor­vátul, de más nyelven óhajtják oktatásukat él­vezni, és — természetesen — teljesen egyetértek a t. képviselő úrral abban, hogy a magyarajkuak­nak jogát nem lehet kétségbevonni, hogy magyar iskolába járjanak. De egészen más szinben tűnik fel, ha nem magyarajkuakat, nem a szülőknek önkéntes határozatából, hanem másképen, mond­juk, csábitás alapján elvezetnek természetes iskolá­juktól, a melyet a község a maga költségén tart fenn, és elviszik őket másik iskolába, a mely nem az ő iskolájuk. Természetes, hogy e felett bizo­nyos tekintetben a felháborodást nem lehet rossz néven venni. (Mozgás.) Egy polgári iskolát tartanak fenn Péterváradon az odavaló gyermekek számára, a város tartja fenn, és ennek következtében a költségeket is viseli az iskolának. Hiszen nem is olyan nagy város az a Pétervárad. Ha ott 50 gyermek hiányzik abból a pol­gári iskolából, — nem magyarok ezek, mondom, hanem horvátok — azt megérzi az a polgári iskola, és akkor a költségek kárbavesznek. Azért én nem akarom a világért sem Pétervárad közönségét menteni, mert hiszen az ő határozata mégis olyan jellegű, mely semmi mentséget nem tűr, (Helyeslés.) hanem magyarázatát adni a dolgoknak mégis köte­lességem hiven és az igazságnak megfelelően. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Az interpelláló képviselő ur maga is tudomásul vévén a ministerelnök ur válaszát, azt hiszem kijelenthetem, hogy a ház is tudomásul veszi a választ. (Helyeslés.) Ezzel az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 óra 25 perczkor.) I Hitelesítette: Bikádi Antal s. 1c. naplóbiráló­Ciocán János s. h, tag.

Next

/
Thumbnails
Contents