Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.
Ülésnapok - 1910-234
24 234, országos ülés 191 í augusztus 3í-én, csütörtökön. Nagy Sándor: De türelmetlenek! (Felkiáltások a jobboldalon ; A kvótaemelés !) Ábrahám Dezső: Azt jó helyről tanultuk !' Gr. Batthyány Tivadar: Láng Lajostól tanultuk ! Sümegi Vilmos: Az könyvet irt róla! Azt nem idézi! Justh János (közbeszól). Elnök (csenget): Kérem Justh János képviselő urat, sziveskedjék csendben maradni. Antal Géza : . .. hogy kénytelen legyen azt mondani, a mit Kossuth Ferencz mondott, hogy ez a párt korán jutott uralomra. Kossuth Ferencz : Azért mondtunk le ! (Zaj.) Hédervári Lehe!: Halljuk a liga megbízottját, Mártonffy mestert! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Antal Géza : Én azt hiszem, Kossuth Ferencz mélyen t. képviselőtársam egyetért velem, hogy realizálható elveket kell hirdetni; hiszen ő Czegléden maga különbséget tett egy ideális és egy gyakorlati terv között. Én azt mondom, hogy a politikus hagyja azt az ideális tervet a költőnek. (Nagy zaj baljelöl.) Sümegi Vilmos: A ministerelnök is azt mondta hogy fenn kell tartani az ideálokat. (Folytonos zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Antal Géza : Ezeket az ideális elveket, ezeket az ideális eszméket hagyjuk a mi költőink részére. Politikus olyan programmot hirdessen . .. Sümegi Vilmos: A milyent a császár akar! (Zaj jobbról.) Antal Géza : . . . a melyet meg is valósithat. Gróf Batthyány Tivadar: Hol a készfizetés ? (Nagy zaj jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Tessék meghallgatni a szónokot. Antal Géza: Mert ha egy politikus a maga elveivel kénytelen ellenmondásba jönni a kormányon, méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy ez olyan etikai rombolást okoz a nemzet közérzületében, (Ugy van! Ugy van ! a jobb- és a szélsőbaloldalon.) hogy sokkal több kárt tesz az a politikus ezeknek az eszméknek, mint hasznot azok hirdetésével. (Zaj balról. Ugy van! jobbfelől.) Győrffy Gyula: Hát az ilyen beszéd ? (Nagy zaj jobbfelől.) Antal Géza : Mag3'arország igazi államférfiakban oly szegény, hogy nekünk nem szabad a mi államférfiainkat kitenni annak, hogy azok csak elveik megtagadásával juthassanak kormányra. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Nekünk egy Kossuthra, nekünk egy Apponyira, nekünk egy Andrássyra szükségünk van. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől Folytonos zaj.) Ertsey Péter: Hát Justhra ? (Nagy zaj balfelöl.) Egy hang (balfelől): Ne haragudj ! Ertsey Péter : Hogyne haragudnám ! Justhot kihagyja ! (Elénk derültség jobbfelől.) Antal Géza : Épen azért igazán legbensőbb hazafias meggyőződésem, hogy ezeknek a pártkereteknek minél előbb szét kell omlaniok. (Hoszszantartó élénk derültség és éljenzés balfelől.) Hédervári Lehel: Bravó ! (Folytonos zaj.) Lovászy Márton : Auseinander ! (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben maradni, különben felfüggesztem az ülést. Antal Géza: Azt a nagy erkölcsi erőt (Folytonos zaj. Elnök csenget.) — mert én a legteljesebb elismeréssel vagyok az ellenzék számos igen t. tagja irányában — ne obstrukczióra, hanem igazán ennek a hazának felvirágoztatására fordítsa. (Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon: Oszlás ! Oszlás ! Halljuk ! Halljuk ! jobbról.) Ma már nincs helyén, hogy az eddig fennállott, de most már, őszintén szólva, értelmetlenné lett jelszavak alapján különüljünk el közjogi pártokra, hanem szükség van arra, hogy 67-es alapon és a belpolitika terén vallott meggyőződésünk alapján különüljünk el. De, t. ház, ép ugy szükségünk van arra, hogy koronás uralkodónkkal azt az egyetértést, a melynek ápolását a koaliczió is négy év alatt — elismeréssel mondom és nem vádképen — kötelességének tartotta, minél tökéletesebben munkálhassuk. (Elénk helyeslés jobbról. Zaj balról.) MikosevitS Kanut: Van még remény ! (Élénk derültség jobbról.) Antal Géza : T. Ház ! Ha az utolsó három lustrum esemé yeit vesszük, 1896 óta, a mikor a millienium ünneplésében uralkodó és nemzet teljesen összeforrottak, mikor harmónia volt a király és a parlament között, mindig erős volt ez a magyar nemzet. (Ugy van ! Ugy van ! jobb felől. Zaj a szélsőbaloldalon.) Förster Aurél : Pártünnep ! (Folytonos nagy zaj balról. Felkiáltások jobbfelől: Fogjátok meg!) Antal Géza : Méltóztassanak visszaemlékezni báró Bánffy Dezső idejében a tiz szobor ajándékozására. Nemzet és uralkodó egyetértettek e nemzet nagyjainak ünneplésében. Fráter Loránd : Éljen ! (Zaj. Halljuk! Halljuk! jobbról.) Antal Géza : Méltóztassanak visszaemlékezni hogy Széll Kálmán idejében a magyar kormánynak sikerült a Körber-féle kiegyezést kieszközölni. Fráter Loránd : Éljen ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! jobbról.) Antal Géza : Méltóztassanak visszaemlékezni, hogy gróf Tisza István idejében a mi közjogunkba beavatkozó osztrák ministerelnököt mint előkelő idegent kezelték. Fráter Loránd : Éljen ! (Zaj. Élénk mozgás jobbról.) Antal Géza : Ellenben, t. Ház, az alatt az idő alatt, mig a koaliczió volt uralmon, ezt a nemzetet Ausztria részéről egyik vereség a másik után érte, (ügy van! Ugy van! jobbról.) és haszontalan volt mindaz az áldozat, a melyet az akkori kormány, és az akkori többség hozott; (Ugy van!' Ugy van! jobbról.) hiábavaló volt — mint itt mondják — a quota felemelése. .... - ','
