Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.
Ülésnapok - 1910-256
282 556. országos ülés 1911 szeptember %8-án, csiil'órlokotí. pellácziós jognak magyarázatával foglalkozott. En egyébiránt nyíltan kimondottam, hogy respektálom és nagyon jól ismerem azt a nagy alkotmányos érdeket, a mely az interpellácziós jogban nyilvánul. Lovászy Márton : Tegnap nem hallottuk ! (Zajos ellenmondás a jobboldalon. Felkiáltások: Mondta/ Azzal kezdte!) Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: Igenis azzal kezdtem, felszólalásomat. Nyíltan megmondtam, hogy a t. képviselőház jól tudhatja, hogy ha nem is válaszol a kormány rögtön minden interpelláczióra, abban semmi szándékosság nincs, (Mozgás a szélsőbaloldalon) mert a kormány el van határozva, hogy minden interpelláczióra megfelel annak idején. Ha nem is történik ugy, a mint esetleg a házszabályok legszigorúbb magyarázata szorosan megkívánná, ez csak más okokból történik, azért, mert részben adatokra van szükség, a melyeknek bírása nélkül igen sok esetben válaszolni nem lehet, másrészt azért is, mert a háznak elfoglaltsága, vagy nem-működése is hozzájárul ahhoz, (Igaz ! Ugy van! Zajos helyeslés a jobboldalon.) hogy a kormány nem ragaszkodhatik oly szorosan a formákhoz, mint a lényeghez. ( Ugy van! a jobboldalon.) Hajós Kálmán : Fő, hogy megcsinálják a dolgokat. Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: Es azért mondottam, hogy igen sok interpelláczióra talán nem is fogok többé telelni, mert lényegükben azok a kérdések már elintézést nyertek és elintézést nyert itt a házban saját felszólalásaim és egy-egy nyilatkozatom alapján nem egy kérdés is. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől. Nagy zaj a baloldalon. Halljuk ! jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek! (Zaj és felkiáltások a baloldalon : Törvénytisztelet!) HajÓS Kálmán : Majd maguktól tanulunk tör vénytiszteletet! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: Sohasem vontam kétségbe a t. képviselő urak interpelláló jogát, sem a kormány kötelességét ezen interpellácziókra válaszolni. (Helyeslés.) Bikádi Antal: Teljesíteni is kell! (Zaj. Halljuk ! Halljuk! jobbfelől.) Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: Azt kívánom, hogy bár azon helyzetben lennénk, hogy mindig mielőbb választ adhassunk és ne legyünk zavarva abbeli törekvésünkben, hogy ezen kötelességünknek megfeleljünk. (Helyeslés jobbfelől.) Mert a kormánynak épen nem érdeke az, hogy ha itt felvettetnek kérdések, ezek azután az asztal alatt maradjanak. A kormány igenis felelni óhajt és felelni kész minden tettéért, (Zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) mindenért, a mi az országban történik, és künnlevő közegei, segédhivatalai vagy személyzete ottani ténykedéseiért nagyon szívesen helyt fogunk állani és az országgyűlés előtt beszámolunk készségesen. De akkor ne kössük magunkat formaságokhoz, hanem nézzük a dolog lényegét. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Kritizáltam bizonyos mértékben az interpelláczionális jognak túltengő igénybevételét. Azt hiszem, ezt joggal tehettem, (Helyeslés jobbfelől.) mert nem egyszer találkoztunk olyan jelenséggel, hogy nem egyszerű kérdések vettettek fel itt, a mi az interpellácziónak tulaj donképen erőt és értelmet ad, hanem hosszú közjogi fejtegetések és előadások tartattak, (Zaj balfelől.) bogy mit kell és mit nem kell tenni egyik vagy másik esetben, mikép kell az ügyet felfogni, és azután a végén egy rövid kérdésben lett tulajdonképen maga az ügy előadva. (Igaz! ügy van ! a jobboldalon.) Más parlamentek példáját tekintve, azt látjuk, hogy ott egészen másképen kezelik az interpelláczió ügyét, és pedig oly nemzeteknél, melyek igazán nagyrabecsülik minden alkotmányos jogukat, . . . (Zaj balfelöl.) Lovászy Márton : Nem ugy, mint itt! (Zaj.) Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: . . . tiszteletben tartják a parlament elsőrendű működésének lényegét, és ezen másodfokú jogot —• mert az interpelláczió csak mellékes joga a parlamentnek, (Ellenmondás balfelől. Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) fő teendője tulajdonképen a törvények alkotása, (Elénk helyeslés jobbfelől.) ezeknek a tárgyalása, míg az interpelláczió csak másodsorban szerepel — ezt respektálják más parlamentekben, és igy azután természetesen olyan lefolyást vesznek ott a parlamenti tárgyalások, a mint az az illető nemzetnek érdekében van és javára szolgál. (Elénk helyeslés jobbfelől. Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) A mi a t. képviselő uraknak azon nehézményezését illeti, hogy én szemére hánytam a t. képviselő uraknak és a t. túloldalnak, hogy a házszabályokkal visszaélnek, e tekintetben nagyon röviden fogom megmagyarázni, hogy mit értettem alatta. Mert hogy visszaélés van, ezt nem tagadja senki. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondás balfelől.) Az urak maguk sem tagadják, mert hiszen Holló képviselő ur azt mondja, hogy a bázszabáiyok végső magyarázatához folyamodnak. (Zaj balfelöl. Halljuk! Halljuk!) Mi az a végső magyarázat ? Semmi más, mint maguknak és a báznak szorosan a házszabályok betűjéhez való kötése, mert hiszen, ha nem ahhoz kötnék magukat, akkor a ház elnöksége rendet tudna csinálni. Hanem a lényegével élnek vissza, t. képviselőház, (Hosszantartó élénk helyeslés. Ugy van! Ugy van ! a jobboldalon. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) és ez az, a mi ellen én protestálok, (Helyeslés a jobboldalon.) de nemcsak én, hanem protestál az egész nemzet. (Hosszas, élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Mi nem a betűkhöz ragaszkodunk, (Igaz ! Ugy van! a jobboldalon.) mi nem a betűkhöz kötjük az alkotmányt, (Igaz! ügy van! a jobboldalon.) hanem annak lényegét keressük. (Hosszas, élénk helyeslés és taps a jobboldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon :
