Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-255

255. országos ülés 1911 s. De érezte talán, hogy ez nem eléggé pocsékol le egy ministert, és igy hozzátette, hogy ezt pedig azért követte el, nemcsak az igazságügyminister, hanem a pénzügyminister is, hogy interkalárét teremtsen. Azt mondja, »régen nem töltik be az állásokat tisztán azért, hogy az interkaláris jövedelmeket időközben megspórolják*. Azután nekilendül és azt mondja (olvassa) : »Semmivel sem lehet indokolni azt, hogy a mikor egy csomó ember véres-verejtékes munkája után jutalmát az előmenetel révén várja, hogy akkor azokat az állásokat továbbra is betöltetlenül hagyják. Szomorú világot vet ez pénzügyi viszonyainkra s arra, hogy miként kezelik a birói, ügyészi és jegyzői személyzet, valamint az igazságügy jogos érdekeit és igényeit.* Hogyha az igaz volna, hogy csupán interkaláris ! megspórolása végett kötelességeinket elmulasztanánk, akkor ez az Ítélet egész méltán illetne bennünket. De véletlenül épen abban a helyzetben vagyok, hogy interkalárisra nekem szükségem nincs, mert önök megcsinálják azt, önök csinálják meg. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Az idei költségvetést tavaly október havában nyújtottuk be. Ezt az év végéig egy kis jóakarattal le lehetett volna tárgyalni. (Igaz! ügy van ! a jobboldalon és a középen. Zaj és közbeszólások balfelöl.) Elnök : Csendet kérek ! Székely Ferencz igazságügyminister: És akkor januártól fogva belejuthatott volna mindenki annak élvezetébe, a mit megérdemlett és a mit itt neki a törvényhozás szánt. (Igaz ! ügy van ! jobbfelől.) Azt tehát, hogy a hét hónapért én feleljek, igazságtalannak tartom. (Igaz! ügy van! Helyeslés a jobboldalon.) Lovászy Márton : Miért nem tárgyaltatták ? Hisz nem tárgyaltatták ! (Zaj.) Székely Ferencz igazságügyminister: Minden 1200 koronánál meg kellene takarítani mterkaláré czimén 30 koronát és önök megtakarítottak 700 K-t. így aztán nekem igazán levették a gondot a nyakamról. (Élénk derültség és helyeslés a jobboldalon és a középen.) Lovászy Márton : Hát az idei költségvetést mikor terjesztik elő ? Székely Ferencz igazságügyminister: Én csak tényeket konstatálok. A mi pedig azt illeti, hogy milyen rideg a mi | szivünk, és mennyire nem törődik a biróságokkal, erre vonatkozólag elmondok valamit, a mi tőlem függött. Nem szoktam dicsekedni, de ez dicsekvésszámba is mehet. (Halljuk ! Halljuk !) Mikor Julius 31-én a budget törvényerőre emelkedett, engem már készen talált a VI. rangosztályba való előléptetési kérdések feldolgozása, j továbbá a VII. és VIII. rangosztályba való előléptetések ügye, körülbelül száz embernek az érdekében. Az előterjesztést elkészítettem és aláirtam augusztus 3-án, tehát három nap múlva, aztán nyomban ministertanács elé vittem, a hol azt változatlanul elfogadták, és akkor telefonicze zeptember 77-én, szerdán. 259 utasítottam a kiadóhivatalt, hogy terjeszszék föl előterjesztéseimet ö felségéhez. (Elénk éljenzés a jobboldalon és a középen.) Ezt nem azért csináltam, hogy itt elmondjam, hanem tettem kötelességből és a birói kar iránt való szeretetből. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a középen.) Ilyen körülmények között kénytelen vagyok elutasítani magamtól a felhozott vádat. (Élénk helyeslés jobbjelöl.) Teszem ezt annál is inkább, mert hiszen ellenem nem az a panasz, hogy késedelmesen töltöm be az állásokat, hanem hogy mire valaki ajánlani jön valakit, már be van töltve az illető állás. (Élénk derültség jobbfelöl. Zaj a baloldalon.) Farkas Pál: Ellenzékiek jönnek ajánlani ! (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Tessék megmondani, hogy kik !) Székely Ferencz igazságügyminister: Ezek után még egy kérést terjesztek elő. (Halljuk! Halljuk ! jobbfél-öl.) Én nem vonom kétségbe azt a jóindulatot, a mivel Ráth Endre t. képviselőtársam a bíróság és az ügyészség iránt viseltetik. Hiszen, azt hiszem, valamennvien jóakarattal viseltetünk irántuk. (Igaz! ügy van! a jobboldalon.) De nekünk nagyon sok ellenségünk van, és olvassa az ember urbi et orbi a magyar bíróságok rosszaságát és különösen az elintézés késedelmességét. Nekem volt szerencsém előterjeszteni, hogy alsóbiráságaink, a járásbíróságok és a törvényszékek felvehetik a versenyt a külfölddel ; ott sincsenek különb állapotok ; legalább a gyorsaságot illetőleg biztosan állithatom ezt. Mivel szolgált tehát rá ez az érdemes kar arra, mikor igazán azt lehet mondani, hogy teljes lelkesedéssel és odaadással dolgozik, hogy olyan világításban tüntessék fel, mint a mely kötelességét nem teljesiti? (Zaj balfelöl.) Nem ezt a szót használta t. képviselőtársam, de abból, a mit mondott, ez jön ki. Ha azt mondják, hogy valaki egy nap két ügyet intéz el és száz és ezer ügyet meg nem tud elintézni, akkor nyilvánvaló, hogy ott máshol is hiba van, nemcsak a vezetésnél. Én tehát arra kérem t. képviselőtársamat, méltóztassék legalább az adatokat máskor jobban megválogatni és a bíróságra ilyen vádat fel nem hozni. Kérem válaszom tudomásul vételét. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalán és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő ur kivá'

1 nyilatkozni. Ráth Endre: T. képviselőház ! Mindenekelőtt kijelentem, hogy távol állt tőlem interpelláczióm megtétele alkalmából az a szándék, mintha én az igazságügyminister urat személyében óhajtottam volna megtámadni; sőt, ha vissza méltóztatik emlékezni, az igazságügyminister ur költségvetésének tárgyalása alkalmából magam rögzítettem meg azt a tényt, hogy mindazokért a kiáltó bajokért, a melyek igazságszolgáltatásunk körében ma is láthatók lehetetlen az igazságügyminister urat tenni felelőssé, a kinek jóindulatát és ügyszeretetét sohasem vontam kétségbe. És 33*