Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-252

226 252. országos ülés 1911 szeptember 23-án, szombaton. lom nélkül használtattak bizonyos kifejezések, a melyeket ma már nem használunk épen azért, mert tapasztaltuk, hogy azoknak más helyen olyan értelem tulaj donittatott, a mely a magyar közjoggal ellentétben áll. Ilyen a birodalom szó. A 48-iki törvények, valamint a 61-ik évi feliratok, a melyek pedig —• ugy a 48-iki törvények, mint a feliratok a magyarországi függetlenségi felfogásnak klasszikus okiratai — minden nehézség nélkül használják a birodalom kifejezést, mert azt tisztán etimologikus értelemben veszik, a mely a birni igéből származik, jelzi tehát azon országokat, a melyeket egy a mai közjogi felfogással már meg nem egyező, de a régi felfogásból átvett értelemben a dinasztia birtokállományának neveztek. Ez a kifejezés birodalom azonban a magyar közjogi használatból teljesen kiküszöböltetett, mert az a tapasztalás érvényesült, hogy Ausztriában egyszerűen Reich-al fordították, a Reich alatt pedig egy közjogi egységet értettek, egy a magyar állam és az osztrák állam felett álló mindkettőjüket felölelő közjogi egységet. A terminológia ezen hullámzásában történt először, hogy a kiegyezési törvénynek létesülése után nemsokára a közös hadügyminister magát birodalmi ministernek nevezte és, gondolom, az első vagy a második delegáczió 1867 után már foglalkozott ezzel a kellemetlen kérdéssel. Akkor azt elütötték egy olyan magyarázattal, a mely az adott viszonyok között lehetett taktikai szempontból helyes, azonban kielégítőnek épen nem mondható. Azt mondta ugyanis ugy Deák Ferencz, mint idősebb Andrássy Gyula, hogy a »birodalmi« szó alatt értetik az, a mit a magyar törvény »közös« jelző alatt ért és ebbe akkor, még az ellenzék is, ámbár nem szivesen, belenyugodott; nyilvánvalólag nem tartották az időt alkalmasnak arra, hogy egy ujabb közjogi aktuális kérdést tegyenek napirendre közvetlenül a kiegyezésnek létrejötte után. Á magyar közvélemény azonban ezzel a kitétellel, a közös ministereknek ilyen jelzővel történő megjelölésével sohasem tudott megbarátkozni, sohasem tudott abban megnyugodni és ennek folytán az az igen sajátságos praxis fejlődött ki, hogy a közös ministerek, különösen a közös hadügyminister magát Magyarországon, a magyar delegáczió előtt — sőt mint az egyik hadügyminister dicsekedett is ezzel a delegáczió előtt, Magyarországon használt névjegyein is — cs. és kir. közös hadügyministernek nevezte, az osztrák delegáczióban és az osztrák tényezőkkel szemben pedig mint Reichskriegsminister szerepel. A Reichskriegsminister ezimzésnek azonban meg volt az az előnye, hogy a kinevezési okmányokban az használtatik. Ez ismételten szóvá tétetett, azonban valami erősebb akcziónak tárgyát ez a czimzés nem képezte. Most történt először, hogy e tekintetben, ugy látszik, valami változás áll elő. Hát én mindenesetre igen helyesnek tartom azt, ha a közös hadügyministernek elnevezéséből és megjelöléséből a birodalmi szó az osztrákokkal szemben is a »Reichs« szó teljesen kimarad. Én leszek az utolsó, a ki ezt siratom. De ha a kérdés megoldásához hozzáfogunk, gondolom, az eddigi helytelen kifejezés helyébe olyat kell tenni, a mely közjogilag helytálló, a mely közjogunknak tényleg megfelel. S épen ezért erre vonatkozik a kérdésem a t. minister úrhoz. T. i. azt szeretném tudni, hogy vájjon ez a különbség a távozó és a belépő hadügyminister megjelölésében egy irodai felületességnek, egy véletlennek következménye-e, vagy pedig hogy ez czéltudatos akczió-e abban az irányban, hogy az eddigi közjogi helytelenség kiküszöböltessék ? Ha ez az utóbbi eset forog fenn, akkor én az akcziónak negativ részét, azt, a mely a birodalmi ministeri czim kiküszöbölésére irányul, feltótlenül helyeslem; azonban nem tudnám helyeselni és nem tudnám korrektnek tartani azt a czimzést, a mely annak helyébe lépett volna. Mert engedelmet kérek, ha a közös hadügyministert egyszerűen hadüg}^ministernek nevezzük minden megjelölés nélkül, akkor nincs megnevezve, hogy kinek és minek a hadügyministere ő tulaj donképen. En nem rajongok a közös intézményekért, nem rajongok a közös jelzőért, de a meddig és a mikor közös intézményeink vannak, akkor azokat mindig közöseknek kell megjelölnünk. Miért ? Mert ezek mellett a közös intézmények mellett, a melyek külső megjelenésükben egységeseknek látszanak, a magyar állami szuverenitásnak fogalma tisztán csak akkor tartható fenn, hogy ha megjelöltetik az a tény, hogy ezek látszólag egységes intézmények, de nem egy egységes hatalomnak, hanem két önálló államnak intézményei. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A közösség fogalma épen az a fogalom, a melylyel az 1867 : XII. t.-cz. megalkotói bizonyos gyakorlati követelményeket, melyek előtt szükségesnek tartották meghajolni, összhangba hozták a magyar állami szuverenitásnak ha nem is teljes gyakorlati érvényesülésével, de legalább elvi fentartásával. Ha már most a közös hadügyminister egyszerűen hadügyministernek nevezzük minden jelző nélkül, akkor az az eiőbbeni birodalmi jelző, az a Reichskriegsminister, csak egyszerűen ki van vakarva, de nyomai a papiroson még megmaradnak, annak árnyéka még ki sért. (Helyeslés a baloldalon.) A »közösnek<< kihagyása nem közeledést jelent a magyar függetlenséghez, hanem azt jelenti, hogy legalább nem akarják, ha nem is hangsúlyozzák többé, de nem akarják határozottan dezavuálni, nem akarják határozottan meghazudtolni azt a kifejezést, azt az osztrák felfogást, a melynek értelmében ők használták a »Reichskriegsministerium<< kifejezést, hogy t. i. egy összbirodalomnak ministere az illető minister. En tehát, ha a kormány arra vállalkozott, hogy közjogi terminológiát helyes értelemben, a mostani törvények értelmében változtassa át, nem tudok más korrekt és a mai törvényeknek megfelelő megjelölést alkalmazni a hadügyministerre mint azt, hogy neveztessék közös hadügyminister'