Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-249

182 249. országos ülés 1911 szeptember 20-án, szerdán. népgyűlés tartását, a mely népgyűlés tudomásul vételét a polgármestertől napokkal ezelőtt Írásos végzésben megkapta. A lapokban közzé volt téve, hogy e gyűlésre én és más képviselőtársaim le fogunk menni és más hirlapirók is jönnek erre a gyűlésre. Midőn megérkeztünk, a nagy piacztér. a mint az egy 36.000 lakosságú városban ilyen gyűlés alkalmával természetes, ezrekre menő tömeggel már el volt lepve. Mielőtt a gyűlés meg­kezdődött volna, mi bementünk a Korona szállo­dába s ott vártuk a gyűlés megkezdésének idejét. Midőn az emelvényre felszállottunk, megválasztot­ták az elnököt s az elnök megnyitotta a gyűlést, mindjárt kitűnt, liogy a tér egy részén, a nagy tömegnek kétharmad távolságában egy csapat van elhelyezve, a melyet elfogulatlan számitással nem lehetett becsülni többre 10—20 embernél, mely csapat a nagy tömegnek elenyésző csekély részét képezte. (Igaz ! ügy van ! a szélsöbaloldalon.) Ha voltak is ott, mondjuk, velük együtt érző emberek többen, de ennek semmikép kifejezést nem adtak, s mindössze az a 15—20 tagból álló társaság tette meg észrevételeit és zajongott. Hock János : Kendőri fedezet mellett! Holló Lajos: Hiszen végre polgárok mozgal­maiban ilyen események előfordulnak, hogy egy gyűlést a rendezők intencziója ellenére megzavarni igyekeznek, s hogy ha ezek a t. zavargók nem hagyták volna abba a zavargást, bizonyára ugy a rendezőség, mint a hallgatóság talált volna módot arra, hogy ezek eltávolítását megkísérelj e s őket szépen félretolja. Azonban közrejátszott egy esemény, az t. i., hogy az előre odavezényelt lovas- és g}ralogcsendőrök közbeléptek, azt a kis társaságot körülvették, s azok csendőri assziszten­cziáva] lettek megvédelmezve, és nem volt mód azokat abból a társaságból eltávolítani. (Zaj a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Szisztéma! Ez a közvélemény !) Hogy ezek előzetes rendezés mellett voltak ekként beállítva a gyűlés megzavarására, ezt két tényből állapithatjuk meg. Az egyik az, hogy midőn megérkeztünk, a város rendőrkapitánya felkeresett bennünket, és a gyűlés megkezdése előtt jelentette, hogy e gyűlésben, ugy tudja, zavargások fognak lenni, s ő előre mondja, hogy a mennyiben ott halljukoznak és éljeneznek, ő azt meg nem akadályozhatja, az nincs módjában, csak ha fütyülnek, vagy sípolnak, ezt fogja kor­látozni. í­: g^A rendőrkapitány tehát előzetesen tudta, hogy ott'miífog történni, s tényleg akként, mint ő mondta, csak éljenzések és hallj ukozások voltak, a melyeket kijelentése szerint nem is tartott olyan zavarásnak, a mely miatt közbe kell lépnie. Hogy ez előzetesen meg volt állapit abból a tény­ből is következik, hogy daczára annak, hogy a városban nagyszámú csendőrség és rendőrség van, az l egész környékből összpontosították ezen nap alkalmából a lovas- és gyalogcsendőröket, és a rendőrfőkapitány intézkedése következtében épen azon okból jöttek a tömegbe ugy a lovas-, mint ' a g3'alogrendőrök, hogy ezek és a többi tömeg közé magukat beékelve, őket a néptömeg esetleges eltávolitási szándéka ellenében megvédelmezzék. Győrffy Gyula: Ez a nemzeti közvélemény ! Holló Lajos : Itt tehát egész tervszerű munka folyt e gyűlésnek ekként való megzavarása érdekében és mi nem is tettünk semmi kísérletet, sőt ellenkezőleg, óvtuk a polgárok ezreit és békés tömegeit, hogy a helyzet ilyen kialakulása mellett ők akármilyen erőszakkal vagy brachiummal iparkodjanak a karhatalommal szembehelyezkedni, nehogy esetleg súlyos zavargásoknak, talán vér­ontásoknak is legyen ez a gyűlés előidézője. így folyt le egész végig az ott központosított kis tömegnek, a csendőrök által védett társaságnak zajongása között a gyűlés. Nem volt módunk arra, hogy azokat a zajongókat akár a nép erejével, akár a rendőrség közreműködésével eltávolítsuk. Fráter Lóránt: Szemtanú ! Holló Lajos: A rendőrfőkapitány világosan kijelentette, hogy nem áll módjában és szándé­kában . . . Eiíner Zsigmond : Rudnay-reczept! Holló Lajos:... ezeket eltávolítani, ezek tetszés szerint zavarhatják és korlátozhatják a gyűlés lefolyását. Hogy mi volt a tendencziája az egész rende­zésnek, az kitűnik a következményekből. Most csak a tényállás helyreállítása végett kell még megjegyeznem, hogy az van abban a tudósításban, hogy a függetlenségi párt vagy a nagy tömeg nem is birta meghozni határozatát, visszavonult a függetlenségi pártkörbe és ott határozott. Hát ebből egyetlenegy szó sem igaz. (Ugy van ! Ugy van! Zaj a széhőbaloldalon.) A függetlenségi párt­körben sem én, sem barátaim, sem senki jelen sem volt, feléje és tájékára sem mentünk hanem a mint a határozati javaslatot egy ottani ügyvéd, dr. Horváth Zoltán ur előterjesztette, ahhoz még én is hozzászólottam és ajánlottam annak elfoga­dását, azután az elnök felmenve az emelvényre, kihirdette a tömeg helyeslése és éljenzése mellett annak a határozati javaslatnak elfogadását, ezzel az ülést berekesztette, mire valamennyien, a kik ott jelen voltak, szétoszlottak. Ennek következtében nem is lehet tehát igaz, hogy utóbb egy másik népgyűlés keletkezhetett, mert a szabályszerűen megejtett választás utján megválasztott elnök megnyitotta és bezárta az ülést. Ebben a főkapitány is segédkezett neki min­dig és jelen is volt. Az a határozat tehát, a melyet t. képviselőtársam felolvasott, mint ott elfogadott határozatot, elejétől végig hazug és koholt hatá­rozat. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Ott a gyűlés egész végső befejezéséig nem hozatott más határozat, mint a melyet határozati javaslat alak­jában előbb beterjesztettek és a melynek elfoga­dását az elnök ott enuncziálta. (Ugy van ! a szélsö­baloldalon.) T. képviselőtársam azt mondja, hogy neki van egy aláírásokkal ellátott határozata. Elhiszem, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents