Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-227

227. országos ülés 1911 augusztus 23-án, szerdán. 439 engedélyt Ráth Endre képviselő urnak sem adja meg. Jelentem, hogy húsznál több aláírással zárt ülés elrendelését kérték. (Felkiáltások a jobboldalon : Ahá !) A házszabályok értelmében a zárt ülést elrendelem és felhívom a karzati közönséget a távozásra. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után. Az elnöki széket Berzeviczy Albei foglalja el.) Elflök : T. ház ! Az ülést újból megnyitom. Miután a t. háznak előbb hozott határozata értelmében félegykor egy sürgős interpelláczióra s azután még a többi bejegyzett interpelláoziókra kell áttérnünk, javaslom, hogy most már a napirend tárgyalásába bele ne bocsátkozzunk. (Helyeslés.) Ha ezt méltóztatnak helyeselni, bátor leszek javaslatomat megtenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. .(Halljuk ! Halljuk !) Ajánlom, hogy a legközelebbi ülést holnap, csütörtökön d. e. 10 órakor tartsuk s ezen ülés napirendjére először is tűzessék ki az egész mai napirend, miután az le nem tárgyaltatott, ehhez pedig hozzájárulna a mai határozattal holnapra halasztott két névszerinti szavazás, nevezetesen a névszerinti szavazás a Bács-Bodrog vármegye közönségének feliratára vonatkozó elnöki előterjesztés és Vertán Etele képviselő urnak ezzel szemben beadott elleninditványa felett, továbbá a névszerinti szavazás a Szatniár-Németi város közönségének feliratára vonatkozó elnöki előterjesztés és Vertán Etele képviselő urnak ezzel szemben beadott elleninditvány felett. E két névszerinti szavazás, a többi névszerinti szavazás és a napirend utolsó pontja, vagyis a véderőtörvény javaslat folytatólagos tárgyalása közé illesztetnék. Méltóztatik hozzájárulni? (Igen!) Ezt tehát a ház határozataképen mondom ki. Most következik Ábrahám Dezső képviselő urnak sürgős interpellácziója a szállitási szerződés tárgyában a kereskedelemügyi ministerhez. Ábrahám Dezső: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) A parlament tanácskozási rendje bizonyos tekintetében változást szemedéit, változást szenvedett annyiban, a mennyiben az igen t. kormám' álláspontja — mert hiszen tökéletesen a kormány felelősségéről lehet itt szó — elsőrendű kötelességünkké tette, hogy azzal a sérelemmel foglalkozzunk, a mely a sajtótermékek szabad terjesztése tekintetében a napokban a kormány részéről elkövettetett. (11 gy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház ! Azt hiszem, jogosan járok el, és talán a többség, a t. túloldal felfogásában is osztozom akkor, a mikor nemcsak zárt ülésben teszem szóvá ezt a kérdést a ház szine előtt, de épen a t. túloldal kívánsága szerint nyift ülésen is tárgyaljuk az esetet. (Helyeslés a jobboldalon.) En ennek a követelménynek akarok eleget tenni, a mikor ezt a kérdést, a melyet egy ízben már taglaltunk, újból szóvá teszem, még pedig ugy, hogy nemcsak a reszort-ministerhez, a kereskedelemügyi ministerhez intézem interpelláeziómat, mint méltóztattak tal ín figyelemmel kisérni, hanem a ministerelnök úrhoz is intézek kérdést e tárgyban. (Halljuk! a, bal- és a szélsőbaloldalon.) A ministerelnök úrhoz való kérdés intézése szoros kajaesolatban van az ő tegnapelőtti kijelentésével. A t. ministerelnök ur ugyanis kijelentette azt, hogy ő arról a szerződésről voltaképen alig bír tudomással és kijelentette többek közt azt is, hogy a kormánynak volt alkalma a szerződésről tudomást szerezni és nagyon jól meggondolva a dolgot, nem vette ezt a jogot igénybe, mert látta ennek tulaj donképen erkölcstelen voltát. Itt bizonyos kontrasztot látok. (Ugy van! a bal- és szélsóbaloldalon.) Kénytelen vagyok a ház szine előtt szó tárgyává tenni ezt, mert tapasztaljuk, hogy a zárt ülésben a t. túloldal tagjai abszolúte nem vesznek részt, ott bizonyos diszkrét jellegű kérdések el sem intézhetők. (Mozgás.) Nem tudom, miért ? Talán a t. túloldal minden tagjának egyszerre jutott eszébe az az ötlet, az a feltűnő magatartás, hogy ne jelenj ének meg a zárt ülésen vagy pedig felsőbb parancsra történt ez ? (Mozgás és ellenmondás a jobboldalon.) Sümegi Vilmos: Tisza-féle reakezió! Ábrahám Dezső: Igyekezem tárgyilagosan és nagyon röviden interpellácziómat előterjeszteni. Két eset áll fenn : vagy tudta a t. ministerelnök ur, hogy mi van a szerződésben, vagy pedig nem tudta. Én ismerem a t. ministerelnök ur szorgalmát, mindenre kiterjedő figyelmét, — hiszen láttuk épen ebből az esetből kifolyólag, hogy egy napilap egyes czikkeivel is foglalkozik — ugy hogy fel kell tételeznem, hogy az általános beszerzési és szállitási vállalattal kötött 1910-iki szerződés feltételeiről tudomással kellett birnia. (ügy van ! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ha fiedig tudomással bírt az igen t. ministerelnök ur erről a szerződésről, akkor nem tudom, megfoghatatlan előttem, hogy miért állította erkölcstelennek az abban kikötött feltételeket; és ha erkölcstelenek azok a feltételek, akkor miért fogadta el, miért diktálta vagy diktáltatta e szerződési feltételek megkötését ? De egy másik eset is lehetséges. Az nevezetesen, hogy az igen t. ministerebiök ur nem tudott ennek a szerződésnek létrejöttéről. En az ő hosszas, és bizonyos körök előtt eredmény teljes politikai működéséről feltételezem azt, hogy ha nem tudott e szerződés létrejöttéről, akkor nem tett volna olyan — szerintem meggondolatlan — kijelentést, hogy a szerződés erkölcstelen feltételeken alajDszik, (Ugy van! a szélsőbaloldalon,) és ép az ő hosszas és eredményteljcs politikai működéséből kell következtetnem arra is, hogy ő viszont az erkölcs és az erkölcstelenség fogalma felől még politikai szempontból is tökéletesen tájékozva van. Az bizonyos, hogy az 1910. májusában megkötött, 3840. elnöki szám alatt kiadott szerződésben olvan pontozatok vannak, melyek a kormánynak bizonyos kedvezményeket biztositanak e