Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-225

225. országos ülés 1911 képviselő ur által ellenjegyzett kérvényére vonat­kozó elnöki előterjesztés és Justh János képviselő urnak ezzel szemben beadott inditványa felett; a névszerinti szavazást az Erzsébetfalván meg­tartott népgyűlésnek Beok Lajos képviselő ur által ellenjegyzett kérvényére vonatkozó elnöki előter­jesztés és Justh János képviselő urnak ezzel szem­ben beadott elleninditványa felett; a névszerinti szavazást a Körmenden megtartott népgyűlésnek Beck Lajos képviselő ur által ellenjegyzett kér­vényére vonatkozó elnöki előterjesztés és Justh János képviselő urnak ezzel szemben beadott ellen­inditványa felett; a névszerinti szavazást a Jász­árokszálláson megtartott népgyűlés polgárságának gróf Batthyány Tivadar képviselő ur által ellen­jegyzett kérvényére vonatkozó elnöki előterjesztés és Justh János képviselő urnak ezzel szemben be­adott elleninditványa felett; végül a névszerinti szavazást a kisjenői függetlenségi és 48-as párti polgárságnak Justh Gyula képviselő ur által ellen­jegyzett kérvényére vonatkozó elnöki előterjesztés és Justh János képviselő urnak ezzel szemben be­adott elleninditványa felett. Ezen névszerinti szavazások elintézése után fog áttérni a ház a véderőre vonatkozó törvény­javaslat általános vitájának folytatására. (Helyes­lés a szélsőbaloldalon.) Nincs észrevétel ? (Nincs.) E szerint kimon­dom, hogy a ház ezen javaslatot határozattá emeli. Következik gróf Batthyány Tivadar kép­viselő ur sürgős interpellácziója a sajtószabadság megsértése miatt. (Halljuk! Halljuk I balfelöl.) Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház! Minden nemzet szabadságintézményei mérvének és mértékének, annak a ténynek, hogy egy ország­ban, egy államban alkotmányosság, alkotmányos szabadság áll-e fenn, elsősorban és mindenekelőtt az a kritériuma, hogy a hatalom abban az ország­ban miként bánik el a sajtóval, (Ugy van ! a szélső­baloldalon.) miképen kezeli a sajtószabadságot, mint a nemzeti szabadságnak, a nemzeti törekvé­seknek, a haladásnak, az alkotmányos életnek egyik legelső intézményét. Maga a sajtószabadság oly magasan álló intézmény és jog, a melynek megsértése esetében a sérelem olyan felháborító, hogy nekem, a kinek kötelességet kell pártom meg­bízásából teljesítenem, a midőn a sajtón esett sére­lem ügyét a ház elé terjesztem, nem szükséges hangulatkeltő szólamokkal dolgoznom, (Ugy van! a bal- és a jobboldalon.) nem szükséges, hogy a szenvedély húrjait pengessem, mert a tény egy­maga annyira súlyos, hogy minden szabadság­szerető ember érzelmeit felháborít ja. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Nem fogok tehát a szenvedély húrjain ját­szani, daczára annak, hogy a ministerelnök urnak az ülés folyamán a sajtó küldöttei előtt tett ki­jelentése után tisztában vagyok azzal, hogy a legnagyobb sajnálatomra a ministerelnök ur elő­terjesztendő kérésemet nem fogja kedvezően el­intézni. (Helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj és fel­atigusztus 21-én, hétfőn. 423 kiáltások a haloldalon : Nem kell a sajtószabadság ! Elnök csenget.) Helyes-e vagy nem az a válasz, a melyet a ministerelnök ur a sajtó szervezett küldötteinek adott, arra nézve megengedem, hogy itt a ház is illetékes véleményt mondani és hatá­rozatot hozni, de azt hiszem, ennek a válasznak hatása messze ki fog terjedni ezen ház falain túl az egész országban a szabadságszerető, a sajtó­szabadságot tisztelő polgárok közé. (Élénk he­lyeslés.) Méltóztassék megengedni, hogy ezek után rátérjek a tényállásnak lehető rövid előadására. A múlt pénteken megjelent »A Nap« czimű újság vezérczikket hozott, a mely a királyi ügyészség és az arra hivatott magyar kir. vizsgálóbíró véle­ménye szerint királysértést tartalmaz. A törvény szerint illetékes tényező az eljárást megindították és az illető lapszám elkobzását elrendelték. Én szívvel-lélekkel királyhű érzelmeket táp­lálok. Mindig helytelenítem, ha az alkotmány másik tényezőjét, a királyt, sértik. Ezért leg­kisebb kifogásom sincsen az ellen, hogy, ha valaki, a ki a királysértés bűnét elköveti, illetékes birája elé kerüljön. (Helyeslés a baloldalon.) Idáig tehát nemcsak kifogásom nincs, sőt az adott viszonyok között a nélkül, hogy a czikk tar­talmának bírálatába mennék, egyszerűen helyes­lem azt, hogy az illetékes és felelős tényezők, ha a czikkben sértést láttak, azt a törvény utján meg akarják torolni. Ez az ügy át van adva az illetékes fórumnak, a független magyar bíróságnak. Ez fogja megállapítani, elkövettetett-e a királysértés bűne ? Ha igen, akkor bűnhődni fog, a ki a bűnt elkövette. Azonban, t. képviselőház, sajnos, ezzel a kérdés aktái lezárva nincsenek, mert sajnálattal kell megállapítanom, hogy a mióta gróf Khuen-Héder­váry ministerelnök ur . . . (Élénk éljenzés a jobb­oldalon és a középen.) Kun Béla: Majd lesz még lassúbb is az éljen ! (Mozgás.) Eitner Zsigmond : Hallottunk mi már bukott ministereket megéljenezni! (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek képviselő urak ! Gr. Batthyány Tivadar: . •. a ministerelnöki széket elfoglalta, egy egész sorozatát látom azon intézkedéseknek, a melyek az én legbensőbb hitem és meggyőződésem szerint a sajtószabadsággal, az 1848: XVIII. t.-czikk 1. §-ával össze nem egyeztethetők, sőt annak szellemével és rendel­kezéseivel ellenkeznek. Az idézettem törvény ekkép szól (olvassa) : »1. §. Gondolatait sajtó utján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti.« Hangsúlyozom, szabadon terjesztheti. Ezzel szemben csak néhányat kívánok itt előhozni a sérelmes intézkedések közül. (Halljuk! Halljuk ! balfelól.) Megállapíthatjuk többek között a következő­ket. (Zaj.) A kormánynak egyik joga, hogy a sajtó hír­szolgálatára, a mely elsősorban és eminenter köz­érdek, a hírlapok részére szabadjegyeket engedé-

Next

/
Thumbnails
Contents