Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-222

390 222. országos ülés 1911 augusztus 12-én, szombaton. ban fogom idézni — (olvassa) : »mivel, hogy min­den köznevelésnek czélja arról való gondoskodás, hogy az ifjúság lélekben, értelemben és testben kiműveltessék, a lélek pedig kettős módon alakul, ugyanis vallástan által és erkölcstan által« — 1827-ben tehát ismerték már az erkölcstant, a melyet kikaczagnak most az országgyűlésen, a magyar parlamentben is, a melyet nem létezőnek tartanak — (olvassa) : » . . . azért a közoktatásnak kiváló tárgya legyen a vallástan, mely mindenik vallásbeli tanulónak tiszta forrásaiból és külön tartandó, azzal a tekintettel azonban, hogy mind a vallás tartózkodjék attól, hogy a kora ifjúság­ban gyűlöletet ne keltsen más vallások iránt, (Helyeslés jobhfelől.) hanem inkább már serdülő korban mélyen bevésse a kölcsönös szeretetet és felebaráti érzést a polgárok lelkébe. Az erkölcstan pedig, mivel, hogy ennek minden valláskülönb­ség nélkül ugyanannak kell lennie* — 1827-ben ezt már tudták — (olvassa) : mindnyájunknak egyenlő módon tanittassék«. És most azt, a mit akkor a tanítványokra mondtak és a mit én a tanitókra szeretnék érteni, (Olvassa) : »Altalában pedig a köznevelésben azt a módszert kövessék, hogy ez a szabad és sajátos alkotmányának örvendő nemzet nemes nevelés­ben részesüljön és inkább a becsületérzéssel, mint a büntetés félelme által fegyelmeztessék.« (He­lyeslés balfelöl.) Én azt, a mit 1827-ben helyesnek találtak a gyermekekre nézve, hogy t. i. a becsületérzés és ne a büntetés félelme fegyelmezzen, annál helye­sebbnek tartom ma a gyermekek nevelőire, a ta­nitókra nézve, hogy őket is a szabadság, öntudat és becsületérzés fegyelmezze, ne pedig a bottal való fenyegetés. És ha a botbüntetést eltöröltük a gyermekek számára, a minister ur ne állitsa azt helyre a tanítókra nézve. Ezek után bátor vagyok a következő inter­pellácziót előterjeszteni: (Olvassa) : Interpelláczió a vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz. 1. Igaz-e, hogy a minister ur folyó évi Julius hó 7-én 2731. eln. sz. alatt kelt rendelettel Budapest székesfőváros tanfelügyelője utján a »Magyarországi tanítóegyesületek országos szövetségét« felfüggesztéssel fenyegette meg ? 2. Milyen konkrét tényekre alapítja a minister ur azt a vádat, hogy a szövetség hivatalos lapjá­nak (»Tanitó«) nyíltan bevallott czélja a hazai tanítóság körében izgalmat keltem ? Továbbá, hogy »burkolt alakban megengedhetetlen politikai czélok szolgálatába is szegődik ?« 3. Milyen konkrét tényekre alapítja a minister ur azt a vádat, hogy a szövetség nyári közgyűlése »forradalmi színezetével és az erőszak révén akar hatni »miben látja a forradalmat, miben az erőszakot ?« 4. Minthogy a szövetség jóváhagyott alap­szabályainak 2. §-a értelmében jogosan, sőt kötelességszerűen foglalkozik a tanítók anyagi érdekeivel (2. §. a) pont), jogosan, sőt kötelesség­szerűen vitathatja meg a törvényhozásnak a nép­oktatásra vonatkozó tervezeteit és intézkedéseit — milyen jogon akarja korlátozni a minister ur a szövetség alapszabályszerű jogát ? 5. Milyen jogon bátorkodik a minister ur utasítást adni arra, hogy a szövetség hivatalos lapja, mely a jóváhagyott alapszabályok 3. §-a értelmében és a 17. §. nyílt kijelentése szerint közérdekű véleménye nyilvánításában senki által nem korlátozható, milyen irányban és szellem­ben írjon ? 6. Minthogy a szövetség hivatalos lapjának szerkesztője a jóváhagyott alapszabályok értel­mében e minőségben (10. §.) a tisztikarnak 3 évre megválasztott tagja, milyen jogon tiltotta el 1911 Julius hó 8-án kelt rendeletével a minister ur a szövetség megválasztott tisztviselőjét Werner Jenőt tisztségének további gyakorlásától ? 7. összeegyeztethetőnek tartja-e a minister ur a főváros önkormányzatával azt az eljárást, hogy 1911 Julius hó 8-án kelt 2730 eln. számú leiratával a tanítók mellékfoglalkozásának enge­délyezését az 1868 : XXXVIII. t.-ez. 141. §-ának ellenére az elsőfokú iskolai hatóság (felsőség) a szé­kesfővárosi tanács átugrásával közvetlenül kívánja gyakorolni ? 8. Leiratának hangját, tartalmát és irányát összeférőnek tartja-e az egyesületi joggal, az állam­polgárok véleményszabadságával és azzal a tisz­telettel, melylyel a tanítói kar legnagyobb egyesü­lete iránt még a minister ur is tartozik ? Elnök: Az interpelláczió kiadatik a vallás és közoktatásügyi minister urnak. Tekintettel arra, hogy Jaczkó Pál interpollá­cziójának elhalasztását kérte, (Felkiáltások: Meg­adjuk !) több interpelláczió pedig bejegyezve nincs, az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 2 óra 15 perczkor.) Hitelesítették : Niamessny Mihály s. le Horváth Mihály s. k. naplóbiráló-bizottsági tagok.

Next

/
Thumbnails
Contents