Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-222

222: országos ülés 19ll augusztus 12-en, szombaton. 385 vett és felfüggesztett, épen azért alakult meg, mert a tanítóságnak egy radikális része nem volt megelégedve azzal a mérsékelt irányzattal, a melyet a tanítók országos szövetsége követ. Ezt a tényt nem azért emelem ki, mintha nem ismerném el a tanítók ezen részének is azt a jogát, hogy ők a maguk nézeteiért, radikális felfogásukért ép olyan teljes szabadsággal küzdhessenek és dolgozhassanak a törvény keretén belül, a miként a tanítók országos szövetségének tanítói és vezetői megtették, hanem teljesen és tisztán csak a t. ház tájékoztatása kedvéért. Már most, t. képviselőház, a tanítók országos szövetségének működését figyelve, eddig a következő országosabb jellegű, közérdekű határozatokat hozta: Először is nyilatkozott nern is a népiskolák államosítása, hanem pusztán a tanítóképzés államosítása mellett. Ismét nem azért emelem ki ezt, mintha ezt a törekvést, hogy egy tanítótestület a népoktatás államosításáért küzdjön, olyannak tekinteni m, a melyhez ministeri engedély szükséges, mert hiszen talán kaczagtató lenne, ha az lenne a felforgató irányzat, a mely az állam erejének növelését kívánja, de csodálatos, hogy nálunk azokat szokták felforgatással vádolni, a kik az államhatalmat a tanügy terén ki akarják terjeszteni. Nem azért hoztam tehát fel ezt, hanem pusztán a tény regisztrálása kedvéért, hogy a magyarországi tanítók országos szövetsége a tanítóképzés államosítása mellett foglalt állást. Azt hiszem, sokan vannak a t. ház tagjai közül is, a kik a népiskolák államosításának nem hivei, de a kik viszont a tanítóképzés államosítását olyan lépésnek tekintik, a mely nemzeti érdekből is határozottan szükséges. (Helyeslés a baloldalon és jobbfelől.) Ez volt az egyik határozat. A másik akczió az volt, hogy ők a népiskoláiknak nyolcz osztályúvá való kiképzését prop gálták. Ez a határozat egyszerűen a magyar nép kultúrájának intenzivitását, a magyar nép kulturnivójának emelését czélozza. Azt hiszem, hogy ezért ezen szövetség irányát senki, a ki a magyar kultúrának híve, el nem ítélheti. Harmadik határozatuk pedig az volt, a melylyol az egységes tanítói fizetésért küzdöttek, alapszabályszerű joguknál fogva, a törvény keretein belül; vagyis épen a fővárosi tanítók, a kik a legjobb helyzetben vannak, az állami tanítók, a kik nincsenek ugyan jó helyzetben, de mégis jobb helyzetben vannak, mint számos községi és felekezeti tanitó, (ügy van ! jobb jelöl.) a tanítói fizetések egységesítéséért és rendezéséért foglaltak állást. (Helyeslés.) Ez a szövetség munkája. És itt azt hiszem, hogy a szövetségnek e munkájában semmiféle objektív kritikus Id vetni valót nem találhat. A szövetség itt csak azt cselekedte, teljesítette, a mire alapszabályszerű joga van. Az országos szövetségről szóló alapszabályok, a melyek 1908-ban hagyattak jóvá, kimondják azt, hogy az országos szövetségnekjoga van felkarolni a tanítóság közös társadalmi I KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. X. KÖTET. ügyeit, előmozdítani a tanítóság erkölcsi és anyagi érdekeit; kimondják továbbá azt, hogy »felkarolja a tanítóság a népoktatásügy érdekeit; megvitatja a törvényhozásnak a népoktatásra és a tanítóságra vonatkozó tervezeteit és intézkedéseit; végül alkalmas módon az egész társadalom figyelmét igyekszik felkelteni a népoktatás és a tanítóság iránt«. Ezen jóváhagyott alapszabályok értelmében tehát a tanítóság anyagi érdekeivel is foglalkozni a szövetségnek nemcsak alapszabályszerű joga, de kötelessége is. A szövetség hirdethet közgyűlést, s hirdethet egyetemes gyűlést; a kettő között az a különbség, hogy a közgyűlésen azon egyesületek küldöttei jelennek meg, a melyek a szövetséget alkotják, még pedig mindegyik egyesület minden 50 tag után egy-egy küldöttel képviselteti magát. Természetes, hogy egy-egy ilyen közgyűlés valamely demonstráczióra legkevésbbé sem hajlandó. Hirdethet továbbá, mondom, egyetemes gyűlést, a melyen az összes tanítók, a kik tagjai a csatlakozott tanítói egyesületnek, személyenként is megjelenhetnek. Szeptember 24-ikére, 25-ikére és 26-ikára a Tanítók Országos Szövetsége, daczára bizonyos agitácziónak, nem egyetemes gyűlést, hanem egyszerűen alapszabály szerint való közgyűlést hirdetett, a melyen tanácskozási és szavazási joggal csakis az egyesületek kiküldöttei vehetnek részt. Ezt a közgyűlést hirdette meg a Tanitók Országos Szövetségének alapszabályszerű hivatalos lapja, a lapokban sokszor emiitett »Tanitő«. Ezen gyűlés megtartására, a melynek programmját is bátor leszek ismertetni, és a »Tanitó«-ra vonatkozik az igen t. kultuszminister urnak egy telj esen indokolatlan és tisztára képtelen besugáson és ráfogásokon alapuló körrendelete, a melyet a székesfővárosi kir. tanfelügyelő utján közölt a Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetségével. A rendeletben azt mondja (olvassa) : »A magyar kir. vallás- és közoktatásügyi ministor hosszabb idő óta figyelemmel kiséri a Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetségének hivatalos lapjaként megjelenő »Tanitó« czimű lapot és mind nagyobb megütközéssel látja, hogy annak nemcsak törekvése, de nyíltan bevallott ezélja a hazai tanítóság körében izgalmat kelteni.« Itt vannak a »Tanitó« czimű lapnak az utóbbi időből való összes lappéldányai, a mely lap (Felmutatja a példányokat.) külső megjelenésében is erősen forradalmi jellegű. (Élénk derültség.) Mondhatom, ha végigolvassuk bármelyik számát, egyikben sem látjuk azt a törekvést, a melyet a besúgók és maguknak érdemeket szerezni akaró férfiak informáczióként leadtak, hogy ennek a lapnak nyilvánvaló ezélja a hazai tanítóság körében izgalmat kelteni. Kerestem a forradalmi jellegű czikkeket; hátha talán a czimek között találok ilyet. Egyet találtam, a melynek erősebb czime volt: »Hajnalhasadás«, itt legalább hasad valami, t. i. a hajnal. (Élénk derültség.) A»Hajnalhasadás« pedig ebben a forradalmi jellegű lapban az volt, hogy sikerült megnyerni a főváros polgármesterét, 49