Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.
Ülésnapok - 1910-221
22/. országos ülés 1911 augusztus ll-én, pénteken. 309 kormány politikáját támogatják és a kormányokkal összeköttetésben állnak, hogy a hadügyminister urnak, báró Sehönaich Ferencznek lemondása vagy már megtörtént, vagy küszöbön áll, vagy legalább is elhatározott dolog. Itt tehát egy hadügyministeri krízissel állunk szemben. Ezen krizis nem olyan egyszerű, mintha pl. a hadügyminister — mondjuk — egészségi okokból távoznék, hanem itt egy igen súlyos és nehéz krízissel állunk szemben. Jól méltóztatnak tudni, hogy a sajtó közleményei szerint állítólag- egy konfliktus állt elő a közös hadügyminister, báró Schönaich Ferencz és báró Hetzendorfi Conrád a vezérkari főnök között. A sajtó konfliktusokról is, amelyekbe belevonja a trónörökös katonai irodája főnökének a személyét; sőt ezzel az állítólagos konfliktussal kapcsolatban legnagyobb sajnálatomra bizonyos bécsi sajtóorgánumokban súlyos támadások intéztetnek a trón várományosa eUen is. (Zaj.) Ezek a jelenségek mind azt mutatják, hogy itt súlyos „krízissel állunk szemben. (Ugy van! balfelól.) Súlyosbítja a helyzetet és a krízist az a tény, hogy akkor, mikor itt a magyar törvényhozásban a véderő reformja körül folyik a harcz, a közös hadügyminister lemondása komoly ténynyé látszik válni és komolyan szóban van a vezérkari főnök lemondása is. Teljes tudatában vagyok annak, hogy törvényeink, különösen az 1867 : XII. t.-czikk értelmében a magyar ministerium képviseli a közös védelemre vonatkozó törvényjavaslatokat is, velünk szemben ő felelős ezen törvényjavaslatokért, (Helyeslés a baloldalon.) ő tartozik ezen törvényjavaslatokat a magyar törvényhozásban képviselni. Tagadhatatlan tény azonban és magának a dolgoknak logikájából következik, hogy mikor a közösen fentartott hadsereg fejlesztéséről szóló alapvető törvényjavaslatot tárgyalunk, a mely az egész hadsereg további fejlesztésének alapját képezi, akkor ezen törvényjavaslathoz a hozzájárulást a hadügyminister részéről a t. ministeriumnak okvetlenül meg kellett nyernie. A dolog természete az, hogy egy ilyen törvényjavaslatot, a mely az együttes és kölcsönös védelemre vonatkozik és egy közös szerv által hajtandó végre, a hadügyminister vagy maga szerkeszt vagy legalább is annak szerkesztésében vezető szerepet visz, és igy hozzájárul azon szolidaritáshoz, a melyben kell, hogy álljon a magyar királyi ministeriummal. En tehát akkor, midőn a hadügyminister lemondása perfekt ténynyé vált, a melynek csak formális lebonyolítása vár még elintézésre, tisztelettel meg akarom állapítani a következő tényállást. (Zaj.) Ha lemondott, vagy ha lemondó a hadügyminister, tudja-e a t. kormány, ki lesz utódja ? (Zaj a jobboldalon.) Br. Inczédy Samu : Bécsből megtelefonozzák ! (Nagy zaj balfelől.) Elnök : Bocsánatot kérek, ez a kérdés semmiféle összefüggésben nincs a napirendi javaslattal. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Zaj a baloldalon.) KÉPVH. NAPLÓ. 1910 —1915. X. KÖTET, Gr. Batthyány Tivadar: Én csak egész röviden akarom megokolni az elnök ur napirendi javaslatával szemben tett elleninditványomat (Zaj jobbjelöl.) midőn érdeklődöm az iránt, hogy vájjon a t. kormány hozzájárulásával van-e megállapítva az a személyiség, a Id a hadügyministeri széket elfoglalja ? (Zaj.) B. Podmaniczky Endre: Eövíden! (Nagy zaj és közbeszólások a baloldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: Azt, hogy miképen beszéljek, az elnök ur fogja nekem megmondani és senki más. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. Zaj.) A házszabályok tudtommal négy képviselőnek adnak jogot arra, hogy az elnök napirendi indítványához hozzászóljon és senkinek sincs joga az elnökön kivül ebbe beleszólni. (Helyeslés balfelöl.) Palugyay Móricz : Ha nem akarja hallgatni, menjen haza ! (Zaj.) Gr. Batthyány Tivadar: Most pedig elleninditványom megokolásának lényeges részére térek át, midőn felvetem azt a kérdést, hogyha a tisztelt kormány már tudja, hogy ki van kiszemelve a hadügyminister utódjának, — hiszen csak az ő hozzájárulásával nevezhető ki a közös hadügyminister — tud-e kellő felvilágosítást adni arra nézve, hogy az uj hadügyminister vállalja-e a teljes szolidaritást a napirenden lévő törvényjavaslattal; mert ha nem tudja, hogy ki lesz a hadügyminister utódja, akkor természetesen az iránt sem nyújthat garancziát, hogy az uj hadügyminister nem fogja-e kívánni a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak módosítását, esetleg visszavonását, vagyis nem válnak-e szükségessé a véderőj avaslat tekintetében uj tárgyalások ? (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) így állván a helyzet, tisztelettel indítványozom, — és azt hiszem, ezzel a' legteljesebb parlamentáris alkotmányosság szabályainak felelek meg — hogy a véderőj avaslat tárgyalása halasztassék el mindaddig, a míg a hadügyministeri krizis megoldva nincs. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) B. Podmaniczky Endre: Mert szeretnének pihenni! (Nagy zaj a baloldalon.) Elnök : A ministerelnök ur kivan szólni. (Halljuk ! Halljuk!) Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: T. képviselőház ! Gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam elleninditványának alapjául leginkább bizonyos híreknek a sajtóban való terjesztését veszi. En bármilyen tisztelettel vagyok is a sajtó irányában, az ügyet aktaszerű megállapodásnak nem tekinthetem és ha ugy volna is a dolog, a mint a-t. képviselő ur mondja, az én felfogásom, hogy a törvényjavaslatért a magyar kormány áll helyt. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a jobboldalon s a középen. Felkiáltások a baloldalon : Hoch !) Elnök : Holló Lajos képviselő ur a napirendi indítványhoz kivan hozzászólni. Holló Lajos : T. ház ! Az elnök ur indítványával szemben én is bátor vagyok pártolni gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam napirendi 47
