Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-221

366 221. országos ülés 1911 augusztus 11-én, pénteken. hogy bánnak a saját otthonukban a hadseregükkel, a mely őket megvédelmezi, s hogy milyen perfid eljárást követnek azzal szemben. Ott van egy másik eset, t. ház, hogy a mikor egy niagasállásu katonai személyiség Solferinónál az egyik szárnyat vezette — ez is bécsi viccz volt — s a mikor visszaszorították a hadsereget, azt mondotta volna kellő naivitással: »Aber ich rerstehe nicht, auf der Schmelz ist alles so gutgegangen«, (Élénk derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) vagyis magyarul : »Nem értem, a gyakorlótéren olyan jól ment mindem. (Élénk derültség a bal- és a szélsöbaloldalon. Felkiáltások jobbfelől: Ez kell a magyarnak !) A königgrätzi csata után, a mely minden tekintetben szerencsétlen volt ugyan, de a mely felett nekünk, magyaroknak, bár volna okunk gúnyolódni, mert némi elégtétel reánk nézve ez a csatavesztés, embertársainkra és ott elesett véreinkre való tekintettel nem szabad gúnyolódnunk : mondom, akkor egy kapitány megállt a Grabenen és mikor kivette az óráját és azt kérdezte : »Wie viel Zeit brauch ich bis Klosterneuburg ?«, azt felelték : »Wenn Sie so gut laufen können, wie bei Königgrätz, sind Sie in fünf Minuten draussen«, (Elénk derültség a szélsöbaloldalon.) vagyis magyarul: »Hogyha olyan jól tud futni, mint Königgrätznél, akkor öt perez alatt kinn lehet«. 1868-ban, a mikor az első hadgyakorlat volt Bécs környékén, az általános védkötelezettség behozatala után . . . (Folytonos zaj. Halljuk ! Halljuk ! a szélsöbaloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Förster Aurél : : . . az osztrák fővárosban nem tudták még, hogy mi az a fehér szalag, a melyet a katonák viselnek a csákóikon. A Deutschmeister-ezred épen nyugvó állapotban volt, midőn a 2-ik ezred vonult be ifyen fehér stráfokkal. Ekkor azt kérdezték egy őrmestertől — nem mondom, hogy ez megtörtént; ez csinált vicz. a melyet a bécsiek készítettek saját hadseregükre — (Zaj a jobboldalon.) »örmester ur, mit jelent ez a fehér stráf a másik ezred csákóján.* A mire az őrmester : »Die, was da was habén, das ist der Feind, die was da nichts habén, das sind wir.« A kinek itt van valamije — fejére mutat — az az ellenség, a kinek nincs, az mi vagyunk. (Derültség.) Vermes Zoltán : Ennél még a névszerinti szavazás is jobb ! (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Majd lesz a jövő héten elég !) Förster Aurél: De odáig mentek, hogy egész a parlamentbe vitték az ilyen dolgokat. En nem akarom elmondani mindazt, a mit fenséges személyekről mondottak. (Zaj. Halljuk ! Halljuk I) Az az ur, a ki egy magyar képviselőt támad meg azért, hogy a hadsereget állítólag megrágalmazta, (Felkiáltások a baloldalon: Sternberg gróf!) mert az ő atyja abban generális volt, a következőket mondotta, — ez kvalifikálja az osztrák generálisok bátorságát : »Die österreichischen Generálé, die nie ihr Blut vergossen habén, ausser in derű Vorzimmer der Hofburg infolge Ihrer Haemorrhoiden«, (Felkiáltások a jobboldalon : Magyarul!) Kedves nyelv ez, t. barátomnak; szolgált alatta. S azután azt mondja ugyanez az ur : »Den Österreichischen Generálén möchte ich aUe Jungfrauen der Welt anvertrauen, nur eine Armee nicht«, a mi a megbízhatóságukra vonatkozik. De én az ezekhez hasonló dolgokat, a mikor penzióba akarnak küldeni fenséges személyeket, nem akarom idézni, csak arra akartam rámutatni, hogy a magyar parlamentben ilyen kijelentések soha a legvadabb ellenzék ajkairól sem hangzottak el. (Felkiáltások a jobboldalon : Hát most ? Felkiáltások a baloldalon : Ezek csak idézetek !) Tekintettel az előrehaladott időre, bátor leszek most egyenesen rátérni a törvényjavaslat rövid bírálatára. (Halljuk!) Három kiemelkedő pontja van a javaslatnak : az egyik a kétéves katonai szolgálat, a másik, a melyet a magam részéről fontosnak tartok, az összes tanítóknak a honvédséghoz való beosztása és a harmadik az u. n. nyelvi engedmény. Ennek a törvényjavaslatnak clouja volna a kétéves katonai szolgálat. Ha az a kétéves katonai szolgálat ugy nézne ki a gyakorlati életben, az aszszentálásnál és annak végeredményében, mint a papiroson, akkor gratulálnék, de az egész ellenkező érzéseket fog a közönségben kelteni a második, harmadik asszentálásnál. Kállay Tamás: Akkor már ti lesztek kormányon ! Förster Aurél : T. barátom, rossz próféta volt itt is, rossz próféta lesz ott is ! (Derültség a, szélsöbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Justh János: Szeretném azt a kormányt látni, a melyet te nem támogatsz ! (Zaj a jobbés a baloldalon.) Elnök : Justh János képviselő urat figyelmeztetem, hogy közbe ne szóljon ! Förster Aurél : T. képviselőház ! A magyar létszámemelésnek és általában a sorozásnak két ellensége van : a kivándorlás és az a szerencsétlen finánczpolitika, a mely nem a mostani minister urnái kezdődik, de egy átfutó tétel a magyartörténelemben és a mely az emberi szenvedélyekre alapítja a budgetnek prosperitását. Hát hogy fog kinézni, t. ház, ez a kétéves katonai szolgálat a létszámemeléssel ? Méltóztatnak tudni, hiszen vannak itt sárosi képviselő urak, hogy a legutolsó sorozásnál ott 5791 kombattáns közül megjelent összesen 1913 ; besoroztak 300 és egynéhányat, tehát a kombattánsoknak közel 70%-a távol volt, mert hiszen köztudomású dolog, hogy nem az öregekvándorolnak ki, hanem a munkabíró férfiak. Szinte rémes nézni, hogy a mint az izomerőt kiviszi a Cunard hajója, ugy hozzák be a gépeket, a melyek azokat pótolni vannak hivatva. És azután itt van az alkoholfogyasztás. Sokszor voltam asszentálási elnök és láttam, hogy a mely községekben a pálinka utáni fiskális haszon elérte a tetőpontját, ott a minimumra szállott le a kom-