Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-215

215. országos ülés 1911 alkotást. Hiszen itt gondolkodóba kell esnünk azon, vájjon nem mesterséges előidézője-e ez a kivándorlásnak, nem mesterséges előidézője-e ez a társadalmi rendet feldúló szocziális mozgalomnak ? (Nagy zaj és mozgás jobbfelől.) Egy franezia államférfiú mondotta, hogy minden forradalom mögött egy meg nem oldott kérdés lappang. így én is azt mondhatnám, hogy minden szocziális mozgalom mögött szintén egy meg nem oldott, egy helytelen pénzügyi politika rejlik, (ügy van ! ügy van ! balfelől.) De ez az egy választásnak eredménye nem is bizonyíthatja azt, hogy a nép évszázados küzdelmek után lemondjon egy jogáról, lemondjon egy kívánságáról, a melyért annyi áldozatot hozott évszázadokon keresztül, a melyért annyian küzdöttek, ki karddal, ki tollal, ki meggyőződésének bátor kifejezésével a múltban, (ügy van ! balfelől.) De emelkedjünk a mai sivár pártpolitikai harezok fölé és tekintsük ezt a harczot a nemzet régi harczának, szabadságáért való küzdelmének egy fejezete, nem akarom mondani utolsó fejezete gyanánt. Ha igy tekintjük a dolgot, lehetetlen, hogy ez a ház, a mely minden más kérdésben a magyarosodást szolgálja, a mely minden más kérdésben a magyar állam szuppremácziájának kidomboritását czélozza kifelé és befelé is másokkal szemben, épen csak egy kérdésnél, a haderő kifejlesztésénél, a hadsereg kérdésénél ne tartson arra, hogy a magyar nyelv ott minden tekintetben érvényesüljön, (ügy van! ügy van I a bal- és a szélsőbaloldalon.) Bujanovich Gyula : Kikapcsolták régen ! Gr. Károlyi József: Ne higyjék, t. ház, hogy mi a harezot magáért a harczért akarjuk. Mi is óhajtjuk a király és nemzet közötti összhangot, mi is óhajtjuk a király és nemzet közötti békét . . . Egy hang (jobbfelől) .- Meg is van ! Gr. Károlyi József: ... mert a király és nemzet közötti béke egyetlen biztositéka egy állandó politikának, (Elénk helyeslés a jobb- és a szélsóbahldalon.) egyetlen biztositéka egy alkotmányos államban a kormányzásnak. (Ügy van ! ügy van ! a jobb- és a szélsőbáloldalon.) De mi a király és nemzet közötti békét csak ugy értjük, hogy az a nemzet jogainak elismerésével, (Elénk helyeslés és taps balfelől.) a nemzeti álláspont regardirozásával és a nemzetnek kielégítésével biztosittassék. (Élénk helyeslés balfelől.) Ha ilyen kompromisszum, ilyen megegyezés feküdnék a ház asztalán, mi szívesen járulnánk hozzá ehhez a kompromisszumhoz, szívesen járulnánk hozzá a király és nemzet közötti béke megalapozásához. (Felkiáltások jobbfelől: Meg is van /) De minthogy ez a javaslat ezt nem tartalmazza, hanem mereven abszolút felségjogokra támaszkodik, (ügy vem ! ügy van ! a bal- és a szélsőbáloldalon. Mozgás jobbról.) a nemzettől pedig csak anyagi és vérbeli áldozatokat kér, (Ugy van! Ugy van ! balfelől.) sem én, sem képviselőtársaim, kiknek nevében bátor voltam felszólalni, e javasaugnsztus k-én, pénteken. 283 latot nem fogadhatjuk el, hanem a következő határozati javaslat elfogadását kérjük. (Halljuk! Halljuk ! balfelől. Olvassa) : »Határozati javaslat. Elődeinktől öröklött törhetetlen hűséggel ragaszkodunk a szentesitett élő törvényekben biztosított állami önállóságunk alapján a magyar nemzeti önálló hadseregnek felállításához. (Élénk éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon.) A magyar nemzet jobb jövendőjébe vetett bizalommal hiszszük és roméljük, hogy a törvényes választások által szabadon megnyilatkozó nemzeti akarat ezen sarkalatos függetlenségi elvünknek érvényesülését a népképviseleti rendszer többségi tényezőjének megadásával lehetővé fogja tenni. (Helyeslés balfelől.) Addig pedig, a mig ezen nemzeti és állami önállóságunknak leglényegesebb intézményes biztositékát megszerezhetjük, képviselői kötelességünknek ismerjük mindazon jogainknak feltétlen és hamisítatlan érvényesülését ellenőrizni, illetve követelni, a mely jogok az egész hadsereg kiegészítő részét képező magyar hadseregben a nemzetet az 1867 : XII. t.-czihkbe iktatott rendelkezések alapján is megilletik. (Élénk helyeslés balfelől.) A magyar alkotmány sohasem ismert és ma sem ismer korlátlan vagy kizárólagos felségjogot. Nem ismer ilyet a véderőre vonatkozó intézkedéseiben sem. (Igaz 1 ügy van ! a baloldalon.) Maga a királyi hatalom is a nemzet akaratán épült fel és csak az lehet forrása és maradandó oszlopa a jövendőben. A véderő kérdéseiben a megkoronázott királynak az 1867. évi XII. t.-czikk is csak alkotmányos, a ministeri felelősség biztositékán nyugvó jogokat adott. (Helyeslés a baloldalon.) A hadsereg kiegészítő részét képező magyar hadsereg nem lehet magyar, a mig annak vezérleti, vezényleti és szolgálati nyelve a magyar államiságot és az államnyelvet kigúnyoló az a német nyelv, a mely még Ausztriában sem tudta államnyelvi elismertetését kivívni. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az 1867. évi XII. t.-czikk alapján is kétségtelen joga a nemzetnek, hogy hadseregében a saját államnyelve, a magyar vezényleti és szolgálati nyelv teljes mértékében feltétlenül és korlátlanul érvényesüljön. (Helyeslés balfelől.) Ép igy kétségbevonhatlan jogunk van ahhoz, hogy a magyar állam czimere és jelvényei önállóságunknak megfelelőleg a hadseregben is hirdessék államiságunkat és tiszteletben tartassanak. (Helyeslés a baloldalon.) Vita tárgya sem lehet, hogy az igazságszolgáltatás és annak területéhez tartozó katonai büntető anyagi és alaki törvényhozás soha semmi részében közössé nem tétetett. A nemzet törvényhozásának önálló és szabad rendelkezési joga és az állam nyelvének különösen a magyar állam területén való kizárólagos elismertetése sem idegen hatalmi tényezőktől, sem más korlátoktól nem függhet. Erről lemondani sem nem lehet, sem nem szabad. (Helyeslés a baloldalon.) Az irott és szentesitett törvényekben intézményesen biztosított ezen nemzeti követeléseinknek 36*