Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.
Ülésnapok - 1910-199
20 199. országos ülés 1911 Julius 17-én, hétfőn. Hazai Samu honvédelmi minister: A t. képviselő ur azt méltóztatott mondani, hogy nem értek hozzá. Meghajlok ítélete előtt, (Derültség a jobboldalon.) és —• bár Petőfi élt egy jelzővel a tanárokkal szemben —• megjegyzem, hogy ezek a tanárok a mathézisből kitűnőt adtak nekem, —• és bár meghajlok a t. képviselő ur szaktudománya előtt — az elébb beszéltem épen pártatlan bíróságról — hajlandó vagyok számadataimat eléje bocsátani, méltóztassék hasonlóképen számadatait pártatlan biróság elé állítani, majd meglátjuk, kinek lesz igaza. (Nagy mozgás.) Sümegi Vilmos: Egyszer már volt. Zboray Miklós: Megint jury ? Horváth Gyula: Mindkettőnek igaza lesz. (Zaj és derültség.) Hazai Samu honvédelmi minister: Bejelentik ezek az adatok azt is, hogy a katonai kiadások az összbudgetnek most már nem 20'1%-át, hanem csupán 14'1%-át teszi ki és igy az egyéb állami szükségletekre költött összegek az összbudget 79-9%-áról időközben 85'9%-ára emelkedtek. Ezt a kedvező arányt, a mint már voltam bátor jelezni, nem fogják megrontani a szőnyegen levő katonai reformokból származó többköltségek sem. Ez alkalommal bátorkodom megemlíteni, hogy Tóth János t. képviselő ur múltkori beszédében épen pénzügyi szempontból a következő passzust mondta, engem akarván czáfolni. En ugyanis azt mondtam, hogyha a határvámjövedéket leszámítjuk, körülbelül 48 millió koronáról kell majd gondoskodni. Erre nézve a következőket mondta (Olvassa) : »Ha igy is van, t. képviselőház, akkor is mit láthatunk ebből ? Azt, hogy 10 esztendeig 60 millióval gradatim emelkedik Magyarország bevétele.* Tudni kell ugyanis, hogy azt a tézist állítottuk fel, melyet akczeptált különben gróf Apponyi Albert képviselő ur is, hogy az évi bevételi többlet körülbelül 50—60 miihóval emelkedik. (Olvassa) : »Ebből a 60 millióból, tehát összesen 600 millióból évente 48 millió, 10 év alatt tehát 480 millió, vagyis az összes emelkedés négy ötödrésze egyesegyedül a katonai államigazgatásra esik. és csak egy ötödrész jut az összes egyéb állami, igazgatási ágakra.« Ez nyilvánvaló tévedés, és konstatálni akarom, hogy a számok tömkelegében igen könnyű tévedni és bizonyos tekintetben más konklúzióra jutni. Mi ugyanis felállitottuk Tóth János t. képviselő úrral egyetemben azt a tételt, hogy az állami bevételek emelkednek évente 60 miihóval, tehát 10 év múlva az évi rendes kiadások 600 millióval fognak emelkedni; ennek ellenében azonban a 48 millió koronát kitevő katonai szükséglet állandóan megmarad, tehát nem 480 millió lesz, hanem csak 48 millió ; (Zaj a baloldalon.) ennek következtében ez nem 80%-át, hanem csak 8%-át teszi ki az emelkedésnek. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj balfelöl.) T. képviselőház ! Azt a megjegyzést a t. túloldal részéről, hogy gazdagabb államokkal nekünk nem szabad versenyeznünk, mint méltóztatnak látni ebből a programmból, a kormány a lehetőségig respektálta. Én azonban azt hiszem, hogy a takarékosság területén egy bizonyos ponton túl nem lehet menni, ha csak az állam közgazdasági és politikai exisztencziáját veszélyeztetni nem akarjuk. (Helyeslés jobbfelől.) Épen azért nem volna helyén és mi sem fogadhatjuk el azt a tételt, melyet gróf Apponyi Albert t. képviselő ur és mai felszólalásában Gedeon t. képviselő ur hangoztatott, hogy mi, kik birtokállományainkat nem akarjuk emelni, elégedjünk meg egy kis, de jó hadsereggel. Ezt a tételt én abszolúte nem fogadhatom eb és velem együtt a t. ház sem . . . Egy hang (a baloldalon); Jobb, ha csődbe jutunk ?! Hazai Samu honvédelmi minister: Csődbe talán még sem fogunk jutni, ha csak máskép nem jutunk csődbe. Nem fogadjuk el ezt a tételt, mert bátran mondhatom mint katonaember, hogy ez egy jóhiszemű állítás ugyan, de a háború és az, erő lélektanának félreismerésén alapszik. Tápot nyújthatnak ennek a felfogásnak a hadi történelemnek olyan példái, mint pl. a marathoni ütközet, hol 40.000 görög harczolt 280.000 perzsa ellen (Zaj balfelöl), továbbá a termopilei szoros védelme, hol 300 spártai örök életet váltott ki magának dicső halálért, tápot nyújthattak továbbá a montenegróiaknak sikeres küzdelmei a törökök ellen, valamint a narvai ütközet, hol a svéd tízszeres erő ellen győzedelmeskedett . . . Barabás Béla: Hát a mi szabadságharezunk 48-ban ? (Zaj.) Sümegi Vilmos : 48-ban is kikapott a német! Hazai Samu honvédelmi minister: De méltóztassék tekintetbe venni azt, — és ezt merem állitani — hogy ezek a példák voltaképen a kivételek példái és csak speczifikus körülmények produktumai. Mert hiszen Miltiadesnek győzelmét Marathonnál a túlnyomóan erős perzsák ellen, Leonidásznak dicső küzdelmét Xerxes hadai ellen, a csekélyebb számú montenegróiak győzelmes ütközeteit a törökök ellen annak a különös körülménynek kell tulaj donitani, hogy a csatatér a hegy- és völgyszoros jellegét viselte. Az pedig, hogy Narvánál a svéd hadsereg a tízszeres erő ellen győzedelmeskedett, XII. Károly lángeszének tulaj donitható . . . (ügy van! a szélsőbaloldalon és felkiáltások: Az kell.') Jaczkó Pál : És nemzeti lelkesedés! (Halljuk ! Halljuk !) Hazai Samu honvédelmi minister: ... annak tulajdonítandó, hogy az a 8000 svéd valóban katona volt, a 80.000 orosz pedig még akkor nem ment katonaszámba. Manapság az állam létét csak ilyen kivételes viszonyok által nyújtott erőtöbbletekre alapítani szerintem igen veszedelmes. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a közéfen.) Nadányi Gyula: 48-ban egy évig raktuk az osztrákot! Hazai Samu honvédelmi minister: De tápot nyújthatott annak a gondolatnak, hogy a védő-