Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-214

256 .%ÍA. országos ülés tííí augusztus 3-án, csütörtökön. és megoldást követeltek, s éreztük azt, hogy addig, mig ez a katonai kérdés közéletünkre ránehezedik, nincs meg a kellő nyugalom, nincs meg a kellő idő, az összes politikai tényezőknek nem állnak rendelkezésére a kellő körülmények e feladatok megoldására. Eitner Zsigmond : És ezzel a javaslattal meglesz ? Ebben csalódnak ! (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. HaUjulc! Halljuk ! jóbbfdől.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Okolicsányi László: És azok között a nagy nemzeti feladatok között, (Zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk ! a középen.) a melyeket magunk előtt láttunk, nem egy van olyan, a melytől ennek az országnak egész jövendőbeli boldogulása, talán fenmaradása is függ, s nem egy van olyan, a mely csaknem leküzdhetetlen akadályokba ütközik és a melynek akadályait az útból csak ugy tudjuk elháritani, hogyha teljes mértékben számithatunk a királynak ... Lovászy Márton : Szállíthatunk, nem számíthatunk. (Mozgás és nagy zaj a jobboldalon. Elnök csenget. Közbekiáltások a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget.): Kérem Posgay képviselő urat. . . szíveskedjék csendben maradni. Förster Aurél (közbeszól. Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kérem Förster képviselő urat, szíveskedjék csendben lenni. Förster Aurél (közbeszól. Felkiáltások a jobboldalon : Vizet neki! Zaj. Elnök csenget.) Okolicsányi László : ... ha minden körülmények közt teljesen és biztosan számithatunk a király oly egészen rendkívüli és kivételes erkölcsi támogatására, (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) a mely csakis a legfeltétlenebb, minden félreértést és minden bizalmatlanságot kizáró harmónián alapszik . . . (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Unbedingte Unterwerfung! Zaj a jobboldalon. Elnök csenget. Nagy zaj a jobboldalon: Felkiáltások : Rendre ! Rendre !)...& mely a közös érdekek felismerésében gyökerezik és a közös czélok ldtűzésében nyer kifejezést. (Mozgás és zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezt a harmóniát a nemzet és király között pedig minduntalan megzavarva láttam, épen e katonai kérdések által megzavarva annak következtében, hogy azokban a kívánságokban, a melyeket a nemzet a hadseregre vonatkozólag támasztott, Ö felsége mint egy másik állam uralkodója, a két állam közös védelme szempontjából aggályt és veszélyt lát. (Mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Eitner Zsigmond: Ez olyan ónodi beszéd! (Zaj. Elnök csenget.) Okolicsányi László: Én mindig láttam, hogy e helyzetből a kibontakozás igen nagy nehézségekkel jár ! E kérdések megoldása végtelenül nagy és nehéz feladatot képez. Mert hiszen nemzet és király mereven szembeállított álláspontjai közt a kiegyenlítést megtalálni akkor, a mikor mindkét álláspontnak erős és tiszteletreméltó alapjai vannak, a mikor egyikről sem tételezhető fel, hogy saját áUáspontját és felfogását elhagyja és megváltoztatja, akkor mindenesetre a kibontakozás e helyzetből nagyon nehéz. De viszont ha számításba vettem a nagy érdekeket, a melyek mindkét tényezőt arra utalják, hogy e kérdéseket megoldják, akkor meg volt a reményem, hogy e válságos és küzdelmes állapot hosszú nem lehet, annak befejezést kell nyernie, és befejezést fog nyerni egy kompromisszum által... . Eitner Zsigmond: Csak a nemzet jogainak előbbre helyezésével. (Nagy zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Hajós Kálmán: Miért nem csinálták meg négy év alatt ? B. Podmaniczky Endre: Kikapcsolták! (Zaj. Elnök csenget.) Okolicsányi László : Oly kompromisszum által, a mely semmiesetre sem lehet olyan, hogy a király aggodalmait súlyosbítja, de nem lehet olyan sem, hogy a nemzetre nézve akár jogfeladással, akár megalázkodással járjon. (Helyeslés jobbjelöl. Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Egy ilyen kompromisszumnak az ideájával nem állottam én egyedül. Számtalanok voltak, kik kompromisszum létrehozásán fáradoztak. (Derültség jobhfelől.) Nem is említem azt a sok mindenféle memorandumot, mely tiz esztendő alatt Ö felségének asztalára került. (Nagy zaj. Halljuk ! Halljuk ! Elnök ismételten csenget.) Rákosi Viktor: Csak tényeket kérünk, de czélzásokkal nem elégszünk meg. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Okolicsányi László : Bocsánatot kérek, eszembe sem jut semmiféle czélzást tenni. Köztudomású dolog, (Igaz! Ugy van! jóbbjelől.) hogy hozzáértő vagy kevésbbé hozzáértő oldalról mindenféle életképes vagy kevésbbé életkéjses memorandumok mentek fel. Beck Lajos: Ez megint czélzás ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek! (Folytonos zaj.) Kérem Beck képviselő urat! Okolicsányi László: Azt akarom mondani, hogy maga az a kilenczes bizottsági programm tulaj donképen szintén nem volt más, mint egy kompromisszum (ügy van! jóbbjelől.) és azok a tárgyalások, melyeket gróf Andrássy Gyula folytatott és a melyekről néhány nappal ezelőtt ő maga emlékezett meg itt a házban, szintén egy kompromisszum létrehozásán fáradoztak. (Igaz! Ugy van ! jóbbjelől.) Eitner Zsigmond : De az Okolicsányinak vagy nekünk akkor sem volt elég! (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne zavarják a szónokot. (Halljuk ! Halljuk ! jóbbjelől.) Okolicsányi Lászlő : Végül egy kompromiszszumot látok magában ebben a törvényjavaslatban is, mely előttünk fekszik. Ebből a szempontból szándékozom én a törvényjavaslattal foglalkozni, különösen abban a tekintetben, hogy ez a