Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-183

183. országos ülés 1911 június 22-én, csütörtökön. 91 berendezés tekintetében pénzre lesz szükség, de azt hiszem, meg fogom kapni. A fegyintézetek rovatánál ilyenformán némi megtakarítás lesz, és ezzel kapcsolatban köteles tisztelettel jelentem, bogy zárszámadásilag fogjuk elszámolni azt, bogy onnan két-háromszázezer koronát vettünk át e czélra. (Helyeslés a jobboldalon.) A ezél az, hogy ott használjuk fel ezt az összeget, a hol szükséges és hasznos. (Helyeslés jobb felől.) A fiatalkorúak megjavítására vonatkozólag legyen szabad beszámohiom arról, hogy a javítóintézetekben az átalakításokkal és építkezésekkel azt értem el, hogy 1630 gyermek helyezhető el. Ez a szám most csaknem teljesen be van töltve. A tapasztalat szerint havonként mintegy 80 egyén jelentetik be, tehát körülbelül augusztusban már nem lesz elegendő hely a fiatalkorúak számára és ezért kell sietni a szamosujvári intézet berendezésével. De más tekintetben is tettem intézkedést — ez is belevág a törvényes keretbe, — hogy a jótékonysági társulatok, így a Gyermekvédő Liga stb. szintén alakithatnak intézeteket, melyekbe 10, 20, 30, 60 gyermeket lehet elhelyezni, a miért az állam minimális összeget fizet. Természetesen ilyen intézet csak a közjótékonyság segítségével alakulhat meg a kellő felügyelet mellett. Ma már minden tábla területén van valamelyes ilyen intézet és ennek következtében fennakadás nem lesz. Bemutatom most azt, hogy a 150.000 koronát, a, melyet e czélra a budgetben felvettünk, hova fordítjuk. Van egy általános jótékonysági egye-' sülét Budapesten, ez kap 3000 koronát, a patronázs Debreczenber] kap 500 koronát, az erdélyi pártfogó egyesület 5000 K, gyöngyösi patronázsegyesület 400 K. katholikus patronázs egyesület 8700 K, kassai egyesület 1400 K, kassai katholikus patronázs egyesület 3000 K, magyar egyesület leánykereskedés ellen 4000 K, bácskai patronázs egyesület 500 K, Országos gyermekszanatórium egyesület, Zsófia főherezegasszony védnöksége alatt álló gyerm ekágyalapítvány, — mert nincs kizárva, hogy intézeteinkből oda fiatalkorúak áttehetők — Országos Gyermekvédő Liga 25.000 K., országos izraelita patronázs 3000 K, országos katholikus nővédő egj^esület 650 K, országos pártfogó egyesület 8000 K, patronázs egyesületek országos szövetsége 300 K, pécsi patronázs 500 K, szocziális misszió társulat 12.000 K, szegedi jótékonysági egyesület 500 K, zombori egyesület 500 K. Ezenkívül tárgyalás folyik 16 más egyesülettel s így elég olcsón látjuk el ezt a szolgálatot. Most áttérek a kodirikáczió kérdésére. (Halljuk ! Halljuk !) Mindenekelőtt Szalay igen t. képviselőtársam egy kérdésére válaszolok. Ö azt a kérdést intézte hozzám, hogy Ausztriával szemben meg tudjuk-e Magyarországot védeni a könyvkivonati ületékességre nézve. Tudniillik ő náluk könyvkivonatilletékesség nincs, nálunk van. Nekik azonban van egy retorziós paragrafusuk, mely azt mondja, hogy ha valamelyik ország, a meíylyei ők érintkezésben vannak, más illetékességet állapit meg, akkor joga van ott perelni minket hasonló illetékesség ezimén, és j>edig nemcsak ott, a hol a könyveket vezetik, hanem akárhol. Nagyon természetes, hogy ez ha megmarad, nagy hátrányára volna az országnak nemcsak azért, mert mi tartozunk oda pénzzel, hanem azért is, mert az ő intézkedésük szerint bárhol lehet perelni, tehát a legészakibb határán is a birodalomnak, a hová nehéz elmenni. De egy kicsit későn jött a tanács, mert a polgári perrendtartás 414. §-ában erre vonatkozólag intézkedés történt, a mi elkerülte a t. képviselőtársam figyelmét. Ez azt mondja, ha az a biróság, mely az ítéletet hozta, a magyar törvény szerint nem. volt illetékes, midőn a könyvkivonati illetékességet alkalmazta, holott saját honosaival szemben nem alkalmazhatja, akkor a retorziós paragrafus alapján intézkedik, és mi ezt az Ítéletet nem ismerjük el. A 414. §. azt mondja, a mennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a külföldi biróság Ítéletét nem lehet érvényesnek elfogadni, ha stb. Mi tehát nem fogadjuk el est az Ítéletet. A benyújtandó végrehajtási törvénynek 34. §-a pedig módosítja a végrehajtási törvény 3., 4. és 5. §-át, azt mondván : végrehajtásnak külföldi biróság megkeresése alapján való elrendelésnél az illető állammal fennálló nemzetközi szerződések irányadók, ilyenek hiányában a végrehajtást csak akkor szabad elrendelni, ha az illető biróság határozata ellen a polgári perrendtartás 414. §-ában felsorolt valamelyik körülmény nem forog fenn. Tehát megnyugtathatom igen t. képviselőtársamat, hogy kötelességszerüleg gondoskodás történt ez irányban is. (Helyeslés jobbfelől.) Áttérve a kodifikaczionális munkának egyéb részeire, tisztelettel jelentem, hogy a polgári perrendtartás életbeléjitetésére vonatkozó törvényjavaslatokat, számszerint hármat, lesz szerencsém a legközelebbi napokban benyújtani. (Élénk éljenzés jobbfelöl.) A többiek pedig nemsokára következnek. Azonkívül munkában van, 37 rendelet, a mely az életbeléptetéshez szükséges. De véglegesen ezeket természetesen csak akkor lehet megállájsitani, ha egyszer tudjuk, hogy az életbeléptető törvény elfogadtatott. A polgári törvénykönyvre vonatkozólag tisztelettel jelentem, hogy a második szöveg már jórészt elkészült. Biztosan számitok arra, hogy az év végére az egész munkálat elkészül, (Élénk éljenzés jobbfelől.) és ha nem is. mondom, hogy már a ház elé lesz terjeszthető, mert hiszen behatóon nem foglalkoztam még vele, de állandó gondozásom tárgyát képezi és emberileg lehető rövid idő alatt előterjesztem. (Élénk éljenzés jobbfelől.) • Az igazságügyi szervezeti szabályokra vonatkozó törvényjavaslatot is benyújtom legközelebb. Azután az iparbiróságokról szóló törvényt is méltóztattak sürgetni, továbbá a tengerészeti ügyekben való bíráskodásról, nemkülönben a találmányi szabadalmakról szóló törvényt, melyek 12*