Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-182

72 íBl. országos ülés 19Í1 június 21-én, szerdán. ság egyszerűen elutasította és bár azóta sokfelé < jártak, a zágrábi érsekségnél is voltak, meg nem engedték nekik a magyar nyelvű istentiszteleteket, bár utóbb már csak azt kérték, hogy legalább havonként egyszer tarthassanak magyar nyelven istentiszteleteket. Én ugy tudom, hogy Magyarországon mindenütt, a hol a hitfelekezetek tagjai különböző nyelven beszélnek, az egyik vasárnap tót nyelven, a másikon német vagy román nyelven tartják az istentiszteleteket és csak azt tartom sajátságosnak, hogy a mit Magyarország minden nemzetiségnek megenged, ugyanazt a magyar szent korona alá tartozó Horvátországban a horvát hatóság nem engedélyezi épen a magyar lakosságnak. Hogy mi ennek oka, azt nem tudom. Feleljen rá Magyarország kormánya. Polónyi Dezső: Vérszemet kaptak már nagyon. Szabó István (nagyatádi) : T. ház ! Horvát testvéreink nem veszik figyelembe azt, hogy Horvátország gazdasági fellendülését kizárólag a magyarok bevándorlása okozta. Én ismerem az állapotokat. Ezelőtt 35 évvel Horvátországban egy holdnak az ára 15—20 korona volt, a lakosság jó földje mellett nem hogy eladásra termelt, hanem kukoricza- és hajdinakenyeret evett és a magyarok bevándorlása, a kik a földeket megvásárolták és megindították az intenzivebb földmivelést, oda fejlesztette Horvátország gazdasági állapotait, hogy ma 200—300—400 forintot kell fizetni egy holdért, és óriási mennyiségű búza- és rozseladás folyik most. Ha a horvátok nem veszik figyelembe azt, hogy a magyarok bevándorlásának ilyen eredményeket köszönhetnek és hogy ezeket az eredményeket egyedül a magyarok bevándorlása okozta, akkor a horvátoknak legalább azt kellene figyelembe venniök, hogy Horvátország a magyar korona országaihoz tartozik. Ha a horvátok mindezt nem veszik figyelembe, akkor a magyar kormánynak kötelessége odahatni, hogy, a mit Magyarország minden más nemzetiségnek megenged, hogy az a magyaroknak is megengedtessék Horvátországban. Mert igazán hihetetlen dolog és igazán nem tudom, hol találunk rá példát a világon, hogy a magyar szent korona alá tartozó országok egyikében a magyaroknak magyarul még imádkozniuk sem szabad, a mint ezt ez az eset bizonyltja. A helyzet nagyon világos, czélja egészen érthető. A horvátok ezen eljárásukkal a beszármazott magyarokat el akarják horvátositani és a dolog tényleg ugy is áll, hogy ha a magyar kormánynak és a magyar Hitelesítették; Szluha Pál s. Te. naplóTiiráló-bi; nemzetnek nincs ereje megvédeni az oda leszármazott magyarokat, akkor — ő tőlük maguktól hallottam, hogy óriási erőfeszítésekkel küzködnek, hogy magyarságukat fentartsák, gyermekeiknek magyar nevelést adjanak — akkor ők képtelenek szembeszállni és megvédelmezni magyarságukat a horvát elnyomással szemben, úgyhogy fiaik és unokáik bizonyára elvesznek a magyarságra, ha a magyar nemzet segítségükre nem siet. (Ugy van 1 a szélsőbaloldalon.) Én nem tudom, mi az oka annak, hogy mi magyarok a magyar szent korona alá tartozó országokban a magyar nyelvnek nem tudunk annyi érvényt sem szerezni, mint a mennyit megadunk Magyarországon más nemzetiségeknek, mert nem hihetem, hogy ezt nem akarjuk ; nem tudom, sajátságos közjogunban rejlik-e az oka, vagy pedig a kormány nemtörődömségében, — nem épen erről a kormányról szólok — vagy gyámoltalanságában, de ezeket a dolgokat, ugy a mint vannak, szó nélkül hagyni nem lehet akkor, a mikor ez a nép maga kiált segélyért. Helyén valónak tartottam volna ennélfogva, hogy felhívjam a közoktatásügyi kormány figyelmét arra, hogy a ministerelnök úrral, mint horvát mmisterrel egyetértőleg vizsgálja meg ezt afdolgot a maga hatáskörében, hogy a Horvátországba leszármazott magyarság legalább imádkozni imádkozhassék magyarul abban a Horvátországban ! B czélból a következő interpellácziót vagyok bátor előterjeszteni : »Interpelláczió a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz. 1. Van-e tudomása a minister urnak arról, hogy a horvátországi Belovármegyében fekvő Nagypisanicza községben, a vegyes ajkú róm. katholikus hitközség által újonnan épített templomban, a mely templom felépítéséhez a többségben levő magyarok hozták a legnagyobb áldozatot, az időközi magyar nyelvű istenitiszteletet sem engedik meg a horvát hatóságok ? 2. Hajlandó-e a vallás- és közoktatásügyi minister ur minden rendelkezésére álló eszközzel odahatni, hogy ezen a magyarságot érzékenyen sértő állapot megszűnjék és hogy a nevezett községben az istenitiszteíetek váltakozva horvát és magyar nyelven tartassanak ?« (Helyeslés haljelöl.) Elnök: Az interpelláczió Madatik a vallásés közoktatásügyi minister urnak. Több tárgy nem lévén, az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 óra 40 perczkor.) Szálkai Sándor s. k. ági tagok.