Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.
Ülésnapok - 1910-197
197. országos ülés Í91i más alkalommal pártunk részéről már kifejtettét — az ezzel homlokegyenest ellenkező politika, mert az én meggyőződésem szerint és a legutóbb tapasztaltak szerint is igenis fenyeget minket a békének megzavarása. Mikor a delegáezióban arra utaltunk, hogy micsoda ujabb konfliktusok vannak kitörőben a Balkánon, akkor a t. külügy minis ter urnak képviselője egészen öntudatos, nem akarom azt mondani: önhitt kijelentéssel azt mondotta viszonzásul, hogy ez csak farsangi tréfa. Elmúlt. a farsang, elmúlt a pünkösd és látjuk, hogy bizony azok a veszedelmek ma már olyan komolysággal fenyegetnek, hogy a t. külügyminister ur is elérkezettnek látta az időt arra, hogy valamiféle olyan lépést tegyen, a mely esetleg megállíthatja azoknak a kitörését. T. képviselőház! Be fogom fejezni felszólalásomat. (Halljuk! Halljuk!) És bocsánatot kérek a t. háztól, hogy ennyi időre igénybevettem szives türelmüket. (Halljuk! Halljuk! Mozgás a jobboldalon.) Elismerem azt, hogy nem nagyon kényelmes dolog ilyen fejtegetéseket hallgatni, nekem sem az, a ki a magam törvényhozói kötelességét akartam lelkiismeretesen teljesiteni (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) és igazán csak a többség iránti tekintetből állok el attól, hogy kötelességemet ugy teljesítsem, a mint azt szerettem volna, és teszem ezt a házszabályok rendelte tanácskozási idő lehető betartása iránti tekintetből. Egy hang (jobbfelöl): Nem lehet, mindjárt három óra! Bakonyi Samu: Épen azt mondom, t. képviselőtársam, hogy mégis illendő dolog volna, hogy meghallgassanak, a mikor ezzel szemben a magam mentségét felhozni és az önök méltányosságára vagyok bátor hivatkozni. (Zaj.) Elnök (csenget) : Azt hiszem, a t. képviselő urnak semmi esetre panaszra oka nem lehet, mert háromnegyed órával a rendes tanácskozási időn túl meghallgatta a ház a t. képviselő ur fejtegetéseit. Ennélfogva teljesen indokolatlan minden szemrehányás a t. képviselő ur részéről. (Zaj.) Csendet kérünk. Bakonyi Samu: Nem tehetek róla, hogy tovább tart. Önök csinálják. Csak egy közbeszólásra voltam bátor azt a megjegyzést tenni, a mely a mélyen t. elnök urnak figyelmét elkerülte. De a magam önérzetének tartoztam azzal. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Bakonyi Samu: Azzal érvelnek eme javaslatoknak minél hamarabb törvényerőre való emelése mellett, hogy végre-valahára nyugvópontra kell juttatni a katonai kérdéseket. Hát igazán ez az érv csak abból a nagy optimizmusból származhatik, a mely a t. ministerelnök urnak és a t. kormánynak egész eddigi eljárását jellemezte. (Igás! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hát hogyan gondolhatják, Julius ik-én, pénteken. 471 hogy azok után az igazságok után, a melyeket én a szenvedélyességnek minden kerülésével, igyekeztem itt a ház elé terjeszteni, (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) az ország szine elé állítani, hogy azon igazságok után ezt a várt, remélt -nyugvópontot el lehet érni ezekkel a javaslatokkal, a melyek az általam érvényesített ós harczbavitt igazságoknak egészen merev negácziőját tartalmazzák ? (Zajos helyeslés a szélsőbaloldalon.) Azt mondják, hogy helyre kell állítani a nemzet és a király között a most megzavarva lévő összhangot. Eiíiier Zsigmond: Mindig a magyar legyen az okosabb ! (Zaj. Elnök csenget.) Bakonyi Samu : Én is azt mondom, hogy helyre kell állítani. De ugy lehet-e helyreállítani, hogy mindazt, a mit a király kivan az ország képviseletétől, megkapja; de a mit az ország, a nemzet kívánt a maga százados küzdelmeiben és a legutóbb lefolyt harczok folyamán is, azokból semmit, de semmit el ne érjen? Ez az egyetértésnek az a helyreállítása, hogy az egyik fél megadja magát, abdikál, legalább hosszú időre, a másik fél pedig ennek a lemondásnak minden előnyét kihasználhatja. (Igaz! Ugy van! a balés a szélsőbaloldalon.) A t. többségnek az a kimagasló vezére, a kire beszédem során több izben volt alkalmam hivatkozni, gróf Tisza István, türelemre inti a nemzetet, hogy várja meg a maga erejének gyarapodását. (Mozgás bálielöl.) Hát ennek a nemzetnek nem kell türelmet prédikálni. Hiszen széles e világon nem mutat fel a világtörténelem még egy oly türelmes nemzetet, mint a milyen ez a nemzet. (Igaz ! Ugy van ! Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Eitner Zsigmond : Négyszáz év óta vár/ Bakonyi Samu : Évszázados tanulság az is, hogy akkor, a mikor a nemzet mindent feltétlenül teljesít, a mit a közhatalom másik és túlsúlyban lévő tényezője követel tőle, akkor nem várhatja és nem remélheti ettől a maga aspiráczióinak respektálását és teljesítését. A t. pénzügyminister urnak egy kijelentését kell még érintenem, a ki a katonai javaslatok tető alá helyezését azért is kívánja, mert e kérdések elintézésétől várja azt, hogy az egyes pártok belső kialakulásában, az egyes pártok egymáshoz való viszonyában oly változások fognak beállhatni, a melyek e háznak fennakadás nélküli munkáját biztosithatnák. (Zaj. Elnök csenget.) Nem tartanám ildomosnak, hogy most erre a fontos kérdésre hosszasabban rátérjek. (Mozgás.) De azért azt akarom mondani viszonzásul e kijelentésre, hogy nem lehet oly pártalakulást elképzelni ebben az országban, ennek a nemzetnek javára, a mely a függetlenségi és 48-as pártot meggyengithetné a nemzet hagyományaihoz való törhetetlen ragaszkodásában. (Ugy van! a bal-és a szélsőbaloldalon.) Én az ily alakulást a nemzet szerencsétlenségének tekinteném minden időre. Mert t. képviselőház,
