Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-181

181. országos ülés 1911 jünius 20-án, kedden. 33 most elképzelni, hogy a legutolsó helyen lévő mikor fog előlépni a bírói állásba. T. képviselőház ! A vidéken sem rózsásabb a helyzet. Szinte hallom azt az ellenészrevételt, hogy a budapesti jegyzői kar mintegy külön státusnak képzeli magát, és nem akar kimenni vidékre. Ez sem áll, mert bátor vagyok rámutatni arra a körülményre, hogy családos emberek, több gyermekkel, 15-ször 20-szor folyamodtak vidékre és még sem nyertek kinevezést. (Közbeszólás jobbfelől.) Azt mondja a t. képviselőtársam, hogy adósságaik vannak. Nem tudom, jól értettem-e. Darvai Fülöp r Selejtesek ! Ráth Endre : Az előadó ur is felemii tette ezt. Nem tudom, helyesli-e az igazságügyminister ur az elődöknek azt a szokását ezen a téren, hogy azért, mert egy fiatal embernek kétségbeejtően kevés fizetése van, melyből el kell tartania önmagát és nem ritkán családját is, s ezáltal pár korona adóssághoz jut, azért azt az embert állandóan ott kell hagyni abban az anyagi poziczióban, mely nem ad módot neki arra, hogy ezen adósságtól szabadulhasson. Nem hiszem, hogy ez olyan politika volna, melyet a minister ur a jövőre nézve is helyeselne. (Igaz ! ügy van ! balfélöl.) T. képviselőház ! Hangsúlyozom tehát, a vidékieknek a helyzete sem rózsásabb egy cseppet sem, és ha tovább igy halad, akkor egy egész generácziónak a végzetes katasztrófája előtt állunk. Mert ha nézzük azt, hogy ugyanezen korbeli emberek sokkal kevesebb képzettséggel pl. a ministeriumokban vagy a központi egyéb állami hivatalokban már milyen messze előre vitték . . . (Székely Ferencz igazságügyminister tagadólag int.) Leszek bátor adatokkal szolgálni. Mindenütt azt látjuk, hogy azok régen messze túlhaladták már ezen birói pályán működő embereket. Kétségtelen, hogy ezek a birósági jegyzők minden tekintetben, hogy ugy mondjam, csalódott emberek. Elsősorban munkakörük mind máig olyan munkából áll, melyet egy ügyesebb irnok vagy dijnok elvégezhet. Fogalmaznak olyan Ítéleteket és végzéseket, melyeknek meghozatalában maguk nem vettek részt és melyek nem az ő intencziójukat képviselik, tehát úgyszólván stilizátorok. Vagyoni téren pedig, hogy egy 35—37—40 éves, nős, családos ember Budapesten 1600 és a maximális jövedelemmel, 1800 forintból éljen meg tizenkét évi szolgálat után, ez semmi esetre sem lehet alkalmas arra, hogy ezek komolyan dolgozzanak, foglalkozhassanak jogászi kiképeztetésükkel és hogy a jövő generáczióját képezzék a birói karnak. T. képviselőház! A joggyakornoki kinevezés után 5—6 év múlva jön a jegyzői kinevezés és jutnak a X. fizetési osztályba. Hogy mennyi idő kell, míg a IX. fizetési osztályban levő albirdi állásba felküzdhetik magukat, erre nézve leszek bátor adatokkal szolgálni. A 116 budapesti jegyző közül 24 a 30 éven alul van, 92 azonban túlhaladta a 30 évet, 23 túlhaladta a 35 XÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. IX. KÖTET. évet is. A 116 jegyző közül 40 nős, 21 családapa. Van közöttük 12, kik kitüntetéssel tették le vagy az ügyvédi vagy a birói vizsgát. Es hogy ne hozhassák elő azt, hogy selejtes anyag, hát bátor vagyok egy külön statisztikát a kitüntetéssel vizsgázottakról a t. ház rendelkezésére bocsátani. A kitüntetéssel vizsgázottak közül négy van 31 éves, kettő elmúlt 32 éves, a joggyakornoki kinevezéstől számítva négy éve szolgál egy, hat éve szolgál kettő, hét éve szolgál egy, nyolez éve szolgál kettő, kilencz éve szolgál három és tíz éve szolgál már bárom. Székely Ferencz igazságügyminister: De ez nem kitüntetéses! Ráth Endre: De igen, ez kitüntetéses! Székely Ferencz igazságügyminister: Tíz éve? Ráth Endre: Igen! Egyszer megtörtént, talán már pletykának lehet tekinteni, hogy az igazságügyminister — nem a jelenlegiről van szó — arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezeket a kitüntetetteket bizonyos kedvezményben fogja részesíteni; meg is tette azt addig, a mig a kitüntetések között a sorrendben legutolsót kinevezték, azóta azonban az előtte levőkről megfeledkeztek. A birósági jegyzői fizetés áll Budapesten 2000 koronából, a pótlék 300 korona, azonban mint tudjuk, csak a pestieknél; a lakbér 900 korona — ez a rendes — és az eltöltött két esztendő után képesítési pótlék czimen 400 korona. Az összes fizetés tehát összesen 3600 korona, ebből azonban a nyugdíjba csak 2000 korona számit be. Rangban sem vigasztaló ezeknek a jegyzőknek helyzete, mert a X. fizetési osztályban egy rangban vannak a számellenőrrel, az irodatiszttel, ministeri segédfogalmazókkal, a fegyintézeti ellenőrökkel. A függetlenségi és 48-as párt ebben a kérdésbe döntést kíván provokálni és ezért határozati javaslatot leszek bátor a t. ház elé terjeszteni. A határozati javaslat a következő (olvassa) : »Mondja ki a ház, hogy a királyi aljárásbirói állásoknak királyi járásbirói állásokká való átszervezését és a jegyzői állások egy részének a IX. fizetési osztályba való sorozását elengedhetetlennek tartja és utasítja az igazságügymiiiistert, hogy ebben az irányban tárczája részletes tárgyalásakor tegyen sürgős javaslatot.« (Élénk helyeslés a szélsöbálóldálon.) T. kéjrviselőkáz! Az igazságügyminister ur az előbb kétségbe vonta azt az állításomat, hogy ha ezek a jogi képzettséggel bíró fiatal emberek más jmlyára mentek volna, előbbre juthattak volna. Bátor vagyok itt egy összehasonlítást felolvasni a 14 évi összszolgálati idővel bíró pénzügyi fogalmazási és bírósági fogalmazási tisztviselők illetményei között. A pénzügyi fogalmazási tisztviselő illetménye, kit 1897 augusztus 1-én neveztek ki és 5