Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-193

193. országos ülés 1911 Julius 5-én, szerdán. 349 Mi azt állítjuk, hogy a hadseregre vonatkozólag a nemzet a jelenlegi berendezkedéssel nincs megelégedve, nincs kielégítve azon intézkedésekkel, a melyeket önök kontemplálnak, mi állítjuk, hogy a hadsereg oly fontos szerve az állami gépezetnek, a melynek czélirányos működését mindenáron biztosítani kell. Állítjuk végül, hogy a kérdés ily rendezése: fentartása az összeütközési pontnak, a surlódási pontnak a korona és nemzet között. Bízzuk a nemzet Ítéletére, kérjük ki e kérdésben az Ítéletét. A kinek a nemzet ad igazat, az vezesse tovább a kormányzatot, a másik vonja le a konzekvencziát. Nem. a korona ellen akarunk harczolni, hanem meg akarjuk gátolni a jövő harczokat a nemzet és korona között, mert mi erős nemzet élén erős koronát akarunk. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nem fogadom el a törvényjavaslatot. (Hosszantartó élénk helyeslés, megújuló taps és éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : A ministerelnök ur kíván nyilatkozni! Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: T. ház ! Csak néhány rövid szóra kérem a t. ház figyelmét. (Zaj és derültség a baloldalon.) Egy hang (a baloldalon) : Lássuk a királyi kéziratot! Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: Én csak köszönettel tartozom t. képviselőtársamnak, hogy figyelmeztetett arra, hogy beszédem fonalán talán nem elég pontosan kisértem az ő eszmemenetét, a melyet múltkori beszédében követett, és hogy alkalmat adott arra, hogy erre visszatérve most tegyek meg oly megjegyzéseket, a melyeket azelőtt elmulasztottam. T. képviselőtársam ugy állítja fel a tételt, hogy 1848 és 1867 között egy lényeges különbség volna,a mint hogy van is,ezt nem is akarom tagadni. A különbség, szerintem legalább, az, hogy 1848-ban a mint igen jól tudjuk, igaz, hogy a nemzet akarata érvényesült a törvényhozásban, de az alkotás igen sebtiben történt és igen sok kérdés nem nyert megoldást, és mivel ezek nem nyertek megoldást, jutott a nemzet abba az igen fájdalmas helyzetbe, hogy oly összeütközésekkel kellett a történelemnek leszámolnia, a melyek, sajnos, mély sebeket ütöttek a nemzet testén. (Ugy van I a jobboldalon.) Hogy ezektől menekedjék, a nemzet a tanulságokat leszűrte, és 1867-ben azon volt, hogy a 48-iki törvényeknek azon nagy hézagait kitöltse, kiigazítsa, hogy éj^en az ilyen összeütközések és konfliktusok elkerültessenek, (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) a melyek által a nemzet legtöbbet szenvedett, és bármilyen paragrafusokba foglalnók jogait, önállóságát és függetlenségét nemzetünknek, a mire mindnyájan tartunk, nem azon fog múlni azoknak érvényesülése, hanem igenis könnyen fognak azok mind kárba veszni, ha azokat összeütközések nyomán mind ujabb veszélynek teszszük ki. (Ugy van ! a jobboldalon.) A valódi parlamentarizmusra helyez nagy súlyt a t. képviselő ur. Igaza van. Mindnyájan azt teszszük. De ez, bocsánatot kérek, nem a t. képviselőtársamnak a privilégiuma. (Ugy van ! a jobboldalon.) Ha ő máskép látja' a szituácziót, mint mi. az nem jogosítja fel őt arra, hogy azt mondja, hogy mi nem képviseljük a nemzetet, a nemzet akaratát. (Ugy van! a jobboldalon.) T. képviselőtársunk ugy állítja oda a dolgot, hogy a nemzet verdiktet mondott és azt a verdiktet mondta Id, hogy azon alakulás, mely a múlt kormánynak vezetése alatt állt, egészen őszintén szólva, csütörtököt mondott. Szerinte e felett mondott a nemzet ítéletet, tehát nemleges ítéletet mondott a nemzet, de nem mondott pozitív ítéletet a felett, hogy mit akarna. Erre nézve én azt hiszem, hogy a nemzetben van elég komolyság arra, hogy tudja, mit csinál, és ha tényleg nem is voltak képviselve a volt szabadelvüpártnak politikusai a múlt országgyűlésen, de azt hiszem, nem lehet tagadni, hogy reprezentánsaik éltek a nemzetben tovább, ha nem is voltak a parlamentben kéj)viselve, (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) legalább abban a formában, melyben bukásuk előtt voltak a parlamentben. Sőt a parlamentből sem multak ki egészen, mert hiszen ott volt az alkotmánypárt, mely nem más, mint azon 67-es jjártoknak egyik és pedig következetes követője, melyek 67 óta folytonosan szerepeltek a parlamentben. Nem lehet tehát azt mondani, hogy teljesen mellőzve voltak azon elemek, melyek azt a politikát követték, a melyet mi akartunk követni azon időben, mikor a múlt kormány és többség voltak uralmon. A t. kéjjviselőtársam azt mondja, hogy ez a politika, mely az országban 1867 óta folytattatik, megőrli a politikusokat, egymásután esnek el legjobbjaink, és ez nagy kára a nemzetnek. Én azt hiszem, t. képviselőház, hogy bárhová tekintsünk, a politikai élet megőrli az embereket, (Igaz! Ugy van ! jobbfelől.) egyszer az egyiket, máskor a másikat. (Derültség.) Be kell várni, mire rájön a sor, hogy egyszer majd elsöpri a másikat. A hogy mi bevártuk, hogy önöket söpörje el a nemzet akarata, ugy méltóztassék most bevárni, mig minket elsöpör. (Derültség és taps a jobboldalon.) Bizony Ákos: Nem értette meg, hogy Désy mit mondott. (Zaj.) Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: Ez a pártok közti teljes paritásnak felel meg. (Zaj.) T. képviselőtársam arra hiv fel, hogy uj választások utján hívjuk fel újra a nemzet akaratának megnyilvánulását. Én nem zárkóznám el ezen idea elől, mert egészen nyugodtan néznék ezen választások elé. (Helyeslés jobbfelől. Nagy zaj és felkiáltások a baloldalon : De eszközök nélkül!) Pártszempontból nem volna semmi okom ettől félni és megbánni egy ilyen lépést, mely uj választásokra vezetne. Mégis azt hiszem, hogy ilyen kérdésben nem szabad játszani (Helyeslés jobbfelől.) és a nemzet akaratát csak azért felhívni, mert egy kis része a nemzetnek tagadja, hogy a nemzet egy igen rövid idő előtt valódi akaratát nyilvánította. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Mi ugy látjuk és azt