Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-192

318 192. országos ülés 1911 Julius 4-én, kedden. tendő, akkor annak sem fentartására, sem tovább­fejlesztésére nem vagyunk hajlandók pénz- és véráldozatokat hozni, (Ugy van! a baloldalon.) mert ez a nagyarányú haderőfejlesztés nem a mi önvédelmi szempontunkból, hanem annak a nagy­hatalmi ábrándnak és hóbortnak érdekéből szük­séges, a melynek szelleme Ausztriában állandóan kisért. Méltóztassék Magyarországnak a külpolitika intézésében megfelelő teret biztosítani, s mi tudni fogjuk külpolitikánkat ugy irányítani, hogy nem lesz szükséges a hadseregnek anyagi erőnkkel arányban nem álló fejlesztése. (Igaz! Ugy van! Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezekkel a nagy terhekkel, a melyeket a kor­mány és a túloldal a nemzet vállaira akarnak rakni, szemben áll egy olyan kérdés megvalósítása, a mely legalább azon szegény, pénz- és véráldoza­tokkal úgyis teljesen agyonsanyargatott jiolgárság jogainak megadását jelentené. Látjuk, hogy milyen politikát folytat a t. túl­oldal a választói jog kérdésében. Ez köztudomású­lag egyik eminens kérdése a mai politikának. Az igen t. túloldal a munkapárt megalakulásától kezdve minden alkalommal, a trónbeszédben és a felirati javaslatban egyaránt a választói törvény reformját Ígérte. (Ugy van! a szélsőbaloldahn.) És ezzel szemben mit látunk ? Ugy a kormány tagjai, mint az igen t. túloldal és a kormánypárt vezető politikusai hallgatnak, mint a sir ; erről a kér­désről nem hajlandók nyilatkozni, (Ugy van ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) hogy a közvéleményt, a mely már úgyis eléggé fel van izgatva ebben a kér­désben és a mely ezen kérdés rendezését kívánja, megnyugtassa, (ügy van! ügy van! a szélső­baloldalon.) Nemcsak, hogy meg nem nyugtatják ez iránt a közvéleményt, de egyáltalában nem is foglalkoznak ezzel a kérdéssel, a mely körülmény csak további izgalomra ad okot. (ügy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ha már az egész művelt nyugaton és min­denütt példátlanul áll a választói jognak a nálunk megállapított arányban való fentartása, vagyis az ország lakói csak oly csekély százalékának jogok­ban való részesítése. (Ugy van ! Ugy van ! a szélső­baloldahn.) Akkor, midőn az állampolgároknak éjien a legnagyobb terhet viselő osztályát akarjuk további anyagi áldozatokkal megterhelni, mél­tányos és szükséges, hogy ezeknek az uj nagy tér­teknek a kérdése nem ebben a parlamentben, a melyet nem tekinthetünk a nemzet igazi képvi­seletének, hanem abban a parlamentben tárgyal­tassék, a melyben azoknak is joguk lesz majd sza­vukat felemelni, a kik tulajdonképen a népet teszik. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldahn.) Parlamenti életünket kellene tehát újra ala­pozni, és akkor tárgyaljuk majd ezt a kérdést, ha a választói jog széles rétegekre ki fog terjesztetni, a mikor ebben a parlamentben megszólalhatnak azok is, a kik a nép igazi érdekeit szivükön viseük, nem pedig csak azok, a kiket csupán hatalmi ér­dekek vezetnek. (Ugy van ! Ugy van ! a szélső­bahldalon.) Minthogy sem a t. kormány, sem a t. túloldal részéről semmiféle garancziát nem látunk abban az irányban, hogy ezt a czélt megvalósíthatnák, biza­lommal a kormány iránt nem viseltethetem ; azért csatlakozom Holló Lajos t. képviselőtársam hatá­rozati javaslatához és a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldahn.) Elnök: Ki következik szólásra ? Beszkid Antal jegyző: Bujanovích Gyula! Bujanovics Gyula: T. ház ! (Halljuk ! Hall­juk !) A felhatalmazási törvényjavaslatot a bud­get realitása, valamint a kormány iránt érzett bizalmamnál fogva természetesen elfogadom. (Fel­kiáltások a szélsőbaloldalon : Mindjárt gondoltuk !) Elfogadom annál inkább, mert égető szükségnek tartom, hogy végre egy rendes költségvetés meg­szavazása által az ország kikerüljön abból a szo­morú és káros kényszerhelyzetből, hogy folytono­san indemnitások segítségével kormányoztassák. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a szélső­baloldalon : Miért késtek ?) Midőn egész röviden felszólalok, annak da­czára, hogy a képviselői erények egyik legszebbi­kének tartom a hallgatni tudást, akkor, midőn nincs valakinek mondanivalója, (Élénk helyeslés és derültség a jobboldalon) teszem ezt tisztán és egyedül azért, hogy a szeszadópótlék bejelentett emelésével és ennek a szesziparra várható hatásá­val röviden foglalkozzam. (Halljuk! Halljuk!) A szeszadópótlék nálunk Ausztriától függet­lenül tényleg felemelhető, és minthogy Magyar­országon a szeszadót a maga teljes nagyságában 1 K 40 fillérig az országgyűlés már fel is emelte, ez a 20 koronás emelés ma tulaj donképen nem jelent egyebet, mint az eredeti adótétel magas­ságáig való kiegészítést. Másrészt nálunk a szesz­adó nemcsak más államokkal összehasonlítva, de abszolúte véve is még olyan alacsony, hogy a leg­féktelenebb alkoholizmus terjedésének is tág tért nyit. (Ugy van! Ugy van! jobb- és balfelöl.) Én az alkoholizmust népünk igen nagy veszedelmének tartom s minden eszközt és alkalmat hajlandó vagyok elfogadni, mely az alkoholizmus terjedé­sét, ha nem is megakadályozni, de legalább korlá­tozni alkalmas. (Helyeslés.) Hock János: Be kell csukni vasárnap a korcsmákat! Bujanovics Gyula : Sajnálattal látom az alko­holizmus terjedését még ott is, a hol bortermelés folyik, és a hol ez a pálinkaivásban nyilvánul meg, s épen azért, daczára annak, hogy magam is szesz­es bortermelő vagyok, örömmel ragadok meg minden alkalmat ennek korlátozására. Hock János : Helyes, okos, emberséges beszéd ! Bujanovics Gyula: A szeszadó emelése rész­ben itt is fogja éreztetni hatását a pálinka drágí­tása által. Teljesen jogosnak vélem, hogy az állam az embereknek ezen. gyengeségét használja ki jövedelmeinek fokozására, másrészt azonban a?

Next

/
Thumbnails
Contents