Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-191

306 191. országos ülés Í9H Julius 3-án, hétfon. t. képviselőtársam tette — a több mint negyedmilliárdos hadügyi kiadásokkal, de méltóztassék megnézni pl. közegészségügyi állapotainkat. Itt van az 1911. évre előirányzott költségvetésünk; a belügyi tárczában a közegészségügyi rovatnál 7,027.200 korona van felvéve, az emelkedés 1909-től 1911-ig, tehát a két évi időspácziumban alig több mint egy millió korona ott, a hol a tüdővész ezer, tízezer, sőt százezer számra veszi a maga áldozatait, ott, a hol a gyermekhalandóság igen nagy, hogy pl. épen Szabadkára hivatkozzam, mert talán jobban fogja érdekelni Latinovics Pál t. képviselőtársamat : ebben a színmagyar városban ugyanis 34%-on felül áll a gyermekek halandósága. A gyermekhalandóság átlagos állaga Magyarországon 34%-on felülemelkedik és ha száz élve született gyermeket veszünk, azt látjuk, hogy közülük 32%-ot tesz ki a hét éven alul elhaltak halálozási száma. Nézzük, hogy áll a közegészségügy egy másik oldala. Magyarországon az elhaltaknak mindössze 2'3%-a részesül orvosi segélyben. A gróf Andrássy Gyula volt minister ur által megkezdett munkálatok, a járásorvosi és körorvosi állások szervezése még fokozatos fejlesztést igényelnek. A mig tehát a nemzet közegészségügyének legelemibb szükségleteit ki nem elégítjük, addig osztrák nagyhatalmi, osztrák katonáskodási hóborttal foglalkoznunk nem szabad és nem lehet. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A tüdővész évente több mint 60.000 áldozatot kivan ettől a szegény magyar földtől, épen a fajmagyar lakosságból. A vörheny, az igazi gyermekbetegség évenként több mint 10.000 áldozatot szed a jövendő generáczió táborából. Ez pedig mind a szegénység, a rossz lakás, a rossz táplálkozás és a műveletlenség kifolyása. Mert hogy állunk a közművelődés szempontjából ? Méltóztassanak megengedni, bár nem fogok olyan részletes adatokkal előhozakodni, mint Lovászy Márton t. képviselőtársam. (Halljuk! Halljuk,! a szélsőbaloldalon.) de szükségesnek tartom azt, hogy ebben az irányban is megvilágosítsam az ország szerencsétlen állapotát. Az 1909. évi statisztikai számarányok szerint 427.155-öt tett ki ama tankötelesek száma, a kiket az iskolába be sem Írattak. És hogy áll a magyarosítás kérdése, az állami népiskolák szervezésének kérdése 1 Az elemi népiskolába járók tanitási nyelve volt 1,050.000-nél magyar, mig 850.000-nél más tannyelv. így akarunk mi magyarosítani ? így akarjuk az egységes, nagy, magyar államot megvalósítani ? Elégségesek ezek az áldozatok, melyeket a képviselőház a programmba vett, a magyar nemzet megerősítésére, a magyarság gyarapítására ? Az állami elemi népiskolákra az 1911. évi költségvetésben 16,900.000 korona irány oztatott elő, és két év alatt az emelkedés nem tesz ki még két és félmillió koronát sem. Miféle arányban áll ez a hadügyi költségek óriási emelkedésével ? Ezekkel az emberekkel, a népiskolákban tanuló, jövő generáczióval kell nekünk a csatát megvívnunk és meg is nyernünk, (Igaz'! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) nem pedig azokkal a nagy Dreadnoughtokkal, melyeknek elpusztítására elégséges egy modern technikai eszköz : egy repülőgépről lehajított dinamitbomba, (ügy van! baljelól.) Ha pedig egy Dreadnought árát nézzük, azt látjuk, hogy az ötszörösen, talán többszörösen is túlhaladja azt az áldozatot, a melyet az igen t. nrak megszavaznak az állami népiskolák számára az 1911-iki költségvetésben. De továbbá (Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) hogy állunk a tisztviselők helyzetével ? Ezek a szegény emberek nemcsak hogy jól nem laknak becsületesen, hanem még egyéni, szabadságuk sincs kellően biztosítva. (Igaz! ügy van I a szélsőbaloldalon,) Hol van az a sokat ígért tisztviselői pragmatika ? Vájjon a lefolyt választási hadjáratok eredményei és szomorú tanulságai nem sürgetik-e kötelezőleg a tisztviselői pragmatikának halaszthatatlan megvalósítását? (Ugy van/ ahzélsőbaloldalon.) Hol van biztosítva az az ember, a ki a mindenkori kormánynak nem adja be derekát, hogy előmenetele be fog következni, ha nem áll a háta mögött egy pragmatika, mely biztosítja polgári jogának gyakorlását, mely biztosítja, hogy fegyelmi eljárásában igazságot és méltányosságot fog tapasztalni ? Hol van a függetlenségnek alapoka, alapbiztositéka, a szolgálati pragmatika megtestesitése ? Én nem akarok — talán erősen fejezem ki magamat — ízléstelen lenni, hogy visszatérjek a knltuszvita során lefolyt reakcziós és antireakcziós mozgalmakra ; azonban nem mellőzhetem annak felemlitését, hogy az a mozgalom, mely a képviselőházban és azon kivül megnyilvánult, nagyon sok esetben eredetét veszi épen az igen t. vallás- és közoktatásügyi minister ur nagyon félremagyarázható nyilatkozataiból; de nemcsak ebből, hanem azon keserű tapasztalatokból is, (Igaz! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) hogy a kultuszminisztériumnak az a híres, mondhatnám hírhedtté vált ötödik ügyosztálya még nincs abban a helyzetben, hogy teljesen megnyugtathatná a közvéleményt. Ha az igen t. vallás- és közoktatásügyi minister ur nekem figyelmet szentel, engedje meg, hogy szives figyelmébe ajánljam a polgári iskolai tanárok ós tanítók (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) s a felekezeti középiskolai tanárok fizetésének méltányos rendezését is. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Van a mi magyar hazánknak még egy másik rákfenéje ÍR : a mindenáron való hivataloskodni akarás. Ez azonban nem egészen a magyar nép jellemétől, hanem a mi szerencsétlen közgazdasági viszonyainkból veszi eredetét. Szomorú tapasztalataink vannak arra nézve, hogy az a kis paraszt, az a kisember, a kinek megvolt a maga két-három, esetleg öt-tiz hold földje, azt eladja vagy bérbe adja csak azért, hogy állami hivatalt vállalhasson, hogy hivatalszolga vagy vasúti őr legyen, vagy egyáltalában bármely hivatali uniformist magára vehessen. Mit jelent ez % Ez nem a magyar urhatnámság kifolyása, ez nem egészen a magyar nép