Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-191

191. országos ülés 19Í1 Julius 3-án, hétfőn. 295 Azt mondja a t. kormány és a t. honvédelmi minister ur abban az indokolásban, a melyet a véderőj avaslatokhoz csatolt és a melyre én csak azért térek ki, mert a t. kormány politikájának tengelyévé a véderőjavaslatokat tette, — igy tehát, a mikor a kormány politikai működésének birálatáról van szó, teljesen jogosan vonhatjuk vizsgálódásaink körébe ezt a szempontot is — mondom, a t. honvédelmi minister ur azt mondja, hogy katonai téren el vagyunk maradva a többi államtól, s ezt az állítását sok és bő adattal mutatja ki. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Lovászy Márton: Ezekkel az adatokra való hivatkozásokkal szemben azt hiszem, teljesen jogosult az az eljárás, ha mi viszont más téren való elmaradottságunk adatait hozzuk itt fel, ha kimutatjuk, hogy milyen megdöbbentő elmaradás mutatkozik elsősorban kulturális téren, a mi, végre is a kultúra lévén fundamentuma a nemzet gazdasági és katonai erejének egyaránt, (Ugy van! a szélsobaloldaoln.) azt hiszem, méltán tekinthető a nemzeti lét és erő alapjául. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház ! A nemzeti kultúrának alapja természetesen elsősorban is a népnevelés. Nem akarok túlságosan sötét színekkel ecsetelni; csupán egy pár vármegyének és városnak adatait hozom fel és pedig épen hogy ne túlságos feketére színezzek, nem azoknak a törvényhatóságoknak adatait hozom fel, a hol a népnevelés ügyének elmaradottsága köztudomású és szinte közmondásszerű — az oláh és rutén vidékek — hanem a melyek valamivel közelebb feküsznek az ország u. n. kulturális góczpontjához. (Halljuk ! Halljuk !) íme itt van Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, tehát az a terület, a mely az ország fővárosának közvetlen szomszédságában terül el. E vármegyében az iskolába nem járó, sőt az iskolába egyáltalában be sem irt tanköteles gyermekek száma a legújabb, 1909. évi statisztikai évkönyvben nyilvánosságra hozott, tehát a legutóbbi adatok szerint 24.216-ra, (Mozgás.) a mellette elterülő nagy és gazdag Bács-Bodrog vármegyében pedig 16.064-re rug azok száma. Szabadka városában, tehát abban a városban, a mely népességre nézve az ország harmadik városa, a mely vasúti csomópont és nagy ipari és kereskedelmi góczpont, ebben a nem egészen 100.000 lakosú városban az iskolába nem járó gyermekek száma nem kevesebb mint 4943, tehát kevés híja 5000. B. Podmaniczky Endre: Csak volt, most már nem annyi! Lovászy Márton : Bocsánatot kérek, a legutolsó statisztikai évkönyvből vettem az adatokat (Mozgás jobbfdől.) és nem hiszem, hogy egy év alatt akkora ugrásszerű fejlődés történt volna Szabadka városában, a mely ezt a horribilis számot egyszerűen eltüntethetné. Ábrahám Dezső: Mióta munkapárt van, azóta emelkedett! LatinovitS Pá!: Azelőtt még rosszabbak voltak az állapotok. (Mozgás.) Elnök : Csendet kérek ! Lovászy Márton : A főváros közelében elterülő és színmagyar Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében az iskolába be nem irt gyermekek száma 12.409; a mellette lévő szintén színmagyar és alig több mint 100.000 lakossal biró Csongrád vármegyében 3672-re, Szeged városában, az ország második városában 2516-ra, Kecskeméten 3680-ra, Debreczenben 2268-ra, a színmagyar Hajdú vármegyében 6064-re, Szabolcs vármegyében pedig 12.696-ra rug az iskolába be nem irt tankötelesek száma. És ezek után azt hiszem, hogy senkit sem fog meglepni, hogy abban a vármegyében, a melyben gróf Tisza István politikai hatalmának gyökerei rejlenek, t. i. Bihar vármegyében a legnagyobb számot, 24178-at találjuk. (Mozgás.) Ezek az adatok nem a perifériákról, és, ismétlem, nem az oláh, a ruthén és egyéb nemzetiségi, kulturailag elmaradott vidékekről szólnak. Ezek az adatok az ország geográfiai központjából, a magyar fajnak góczpontiáiról valók, a hol az ország gazdasági és politikai súlypontjának kellene nyugodnia, a hol a legvirágzóbbnak, leglüktetőbbnek kellene lennie a kulturális életnek. E helyeken találjuk ezeket a végtelenül elszomorító és megdöbbentő adatokat. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. ház és t. honvédelmi minister ur, ezek az adatok is vannak olyan szomorúak és megdöbbentők, mint azok, a melyeket a honvédelmi minister ur a hadsereg elmaradottságáról itt elénk tárt. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) És ezek az állapotok is rászorulnak legalább is olyan sürgős orvoslásra, mint azok, a melyekről a honvédelmi minister ur és a kormány az indokolásban oly kétségbeejtően panaszkodik. De hát hiszen itt a kultuszvita során hallottunk is az igen t. vallás- és közoktatásügyi minister ur részéről erélyes kijelentéseket. (1 maga is elismerte ezeknek az állapotoknak fenforgását. . . Ábrahám Dezső : Kijelentések rendezése ! Lovászy Márton: ... és a sürgős orvoslás szükségét, sőt kijelentette itt az egész ház tetszése és helyeslése között, hogy tárczáját köti ahhoz, hogy ezek az állapotok megszüntettessenek, hogy Magyarország népoktatásügye a lehető legrövidebb idő alatt a kultúrának és az emberi méltóságnak megfelelő állajjotba helyeztessék. Azt kellene most már ezen kijelentések után hinnünk, hogy ezeknek a fogadkozásoknak látszata megvan ebben a költségvetésben, a melyet most tárgyalunk. Azt kellene hinnünk, hogy ha egyebet nem, ennek a beígért nagyszabású akcziónak legalább a méltó kezdetét találjuk meg ebben a költségvetésben. És ha most betekintünk ennek a költségvetésnek rovataiba, először is azt találjuk, hogy összes népiskolai kiadásaink, a melyeket a kormány a népoktatásra fordit, nem ütik meg a 30 millió koronát sem. 30 millió korona azzal a 250 millió koronával szemben, a melyet az állam