Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.
Ülésnapok - 1910-189
238 189. országos ülés 1911 vételei a kiadásait, sokkal helyesebb — és magam is ezt a módot szoktam alkalmazni — az a módszer, hogy vonjuk le az összes bevételekből a hitelműveletek utján nyert összes bevételeket, a kiadásokból pedig az összes beruházásokat, mert ekkor legalább két olyan összeget nyerünk, a melyekből egész tisztán és világosan megállapítható, hogy az állam beruházási kiadásain kivül mennyire képes többi kiadásait saját bevételeiből fedezni, (Élénk helyeslés balfelől.) Arra nézve sem ebben, sem más parlamentekben nincs eltérés, hogy lukrativ beruházásokat szabad és kell is hitelműveletek utján nyert fedezetekből létesiteni. Azt nem lehet egy államháztartás mérlege gyengülésének, az államháztartás rendje megzavarásának mondani, ha komolyan szükséges beruházások hitelművelet utján nyerik fedezetüket. (Élénk helyeslés baljelól.) De miután ma polémiával foglalkozni nem kívánok . . . (Felkiáltások balfelől: Nincs kivel! Hol van a minister ? Nem vagyunk tanácskozásképesek I) Hédervári Lehel: Tizenegyen vannak jelen 300 közül! Elnök : Méltóztassék csak folytatni! (Mozgás balfelöl.) Désy Zoltán : Méltóztassanak megengedni, én magam, azt hiszem, hogy majd foglalkozni fog a t. pénzügyminister az adatokkal. Különben nekem most egyelőre nem a pénzügyminister úrral, hanem a pénzügyi bizottság t. előadójával, mint a kormányt támogató többségnek ebben a helyzetben képviselőjével van elintézendő ügyem. De újból jelzem, hogy helyesebbnek tartanám azt a mértéket, a melyet magam szoktam bírálataimnál alkalmazni, azonban véleményeltérések kiküszöbölése végett nagyon egyszerű módszer az, hogy alkalmazni fogjuk az egyiket és alkalmazni fogjuk a másikat is ; megállapítjuk a végeredményeket mindkét évre vonatkozólag, ugy a zárszámadásokban a számvevőszék által használt módszer szerint, mint azon módszer szerint, a melyet magam szoktam használni. (Halljuk ! Halljuk !) Ha a számvevőszék által használt módszert alkalmazzuk, akkor az 1908 : L. t.-czikkben összeállított költségvetés mérlege ugy alakul, hogy le kell vonnom a bevételekből 150 milliót, a kiadásokból pedig 121 milliót, mint külön törvényen alapuló beruházásokat. így állítván össze a mérleget, az 1908 : L. t.-czikkben összeállított költségvetés 29 millió fedezeti hiánynyal záródik. A mint már jeleztem, ezt a költségvetést módosították, illetőleg kibővítették a későbbi törvények és az így kibővített költségvetésre alkalmazva ugyanezen mérleget, ez a hiány 80 millióra emelkedik. De módosította a kibővített költségvetést az élet is, a melyben a hiány már 138 millióra növekedik. Ha pedig ugyanezt a mérleget alkalmazzuk a jelenlegi költségvetésre, akkor 106 millió korona hiánynyal állunk szemben. Méltóztassanak most már e számokat figyelembe venni. 29 millió koronával szemben, a mennyi az 1908 : L. t.-czikkben összeállított költjunius 30-án, pénteken. ségvetésnek ezen módszere alkalmazásával kimutatható fedezeti hiánya, szemben áll a 106 millió; vagy vegyük a kibővített költségvetést a maga 80 milliós hiányával, avagy vegyük az élet által még inkább kibővített költségvetést, illetőleg a zárszámadási tényleges eredményt 138 miüió korona fedezeti hiányával; a 106 millió hiány mindezeknél kedvezőtlenebb, kedvezőtlenebb a 138 millió korona fedezeti hiánynyal szemben is, mert — újból utalok rá — hogy az utóbbiban 78 millió semmiféle kormány által előre nem látható és meg nem akadályozható háborús kiadás foglaltatik, a melyet az összehasonlításnál ki kell küszöbölnünk. De ha végrehajtom a szerintem helyesebb számítást, a melyet bátor voltam ajánlani, hogy necsak a beruházási kiadások egy részét küszöböljük ki, hanem az összes beruházási kiadásokat is, hogy álljon tisztán előttünk az állam saját bevételi forrásaiból eredő jövedelem összes kiadásaival, eltekintve természetesen a beruházási kiadásoktól, akkor a különböző mérlegek igy alakulnak : az 1908. évi L. törvényczikkben összeállított költségvetésnek mérlege 13 millió korona felesleget, a későbbi törvényekkel kibővült költségvetés mérlege 4 millió korona felesleget mutat fel, mig az 1909. évi zárszámadási eredményeknek mérlege 44 millió korona és a jelenleg tárgyalás alatt levő költségvetésnek mérlege 18 millió korona hiányt tüntet ki. Ha tehát kiküszöböljük azon elemeket, a melyekről szólottam, az 1909. évi tényleges eredményekbél, akkor mind a három cziklusnak. illetőleg mind a három számadásnak eredményei kedvezőbbek a jelenlegi költségvetésénél. De mi ezen kedvezőtlenség mérve ? (Zaj a jobboldalon. Halljuk I Halljuk ! balfelől.) 18 millió korona az, a mit az 1706 millióval összeállított 1911. évi költségvetésben a magyar állam nem fedez saját bevételi forrásaiból. Én azt hiszem, hogy kedvezőtlennek mondani azt a költségvetést, a mely 1.8 millió ilyen természetű hiányt mutat fel, nem lehet, nem lehet különösen akkor — a mint utaltam is reá, — a mikor a figyelembe nem vett uj bevételi forrásokból még ujabb eredményt és pedig kiadós eredményt várhatunk, a mely eredmények a t. pénzügyminister ur saját szavai s a pénzügyi bizottságban tett kijelentései szerint is nem lettek figyelembe véve. Én tehát megállapítom e tételnél azt, hogy daczára annak, hogy a mérleg — akármily számítási módozatot veszek is, kedvezőtlen abban a tekintetben, hogy saját bevételi forrásokból eredő jövedelemmel szemben állítva a beruházásokon kivül a többi kiadásokat, a fedezeti hiány nagyobb lesz, ennek daczára költségvetésünk eredménye kedvezőtlennek nem mondható, mert nem 18 millió hiánynyal, hanem minden valószínűség szerint, ha változtatást a költségvetésben eszközölni nem. fogunk, tekintélyes bevételi többlettel fog az év zárulni. De mielőtt tovább mennék pénzügyi fejtegetéseim terén, (Halljuk! Halljuk! a bal- és a
