Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.
Ülésnapok - 1910-189
189. országos ülés 1911 jimius 30-án, pénteken. 235 akar nyerni Szeged város kölcsönén, ennek a kamatlába is 4%-ban állapittassék meg. Ezt a 16. § tartalmazza. A 17. és 18. §-ok megfelelnek az eddigi költségvetési törvénynek. Ez volt az a megállapítás, melyet a pénzügyi bizottság a t. ház határozatával összhangban végbevitt. Még csak egy megjegyzésem van. A kormány iránti bizalom vagy bizalmatlanság kérdése nem érintette a pénzügyi bizottságot, mert ez mindenütt a világon egy egyszerű és lehetőleg gyors bizalmi kérdés felvetésével eldönthető. Az iránt, hogy ki viseltetik bizalommal a kormán}^ iránt és ki nem, bizonyára eltérőek közöttünk a nézetek. De nem lehetnek eltérőek a nézetek, mert ez már a budgetjog kérdése, az iránt, hogy ma egy tarthatatlan állapot van, a mennyiben két és fél esztendő óta ugyanaz a költségvetés van érvényben. Ez egy téliesen kiszáradt, számaiban lemorzsolódott, kereteiben nem alkalmazható költségvetés, budgetjogunk nagy hátrányára. Minden hónappal, a mig nem segítünk ezen, ujabb és ujabb lehetetlenségek állanak elő, újra és újra megnehezittetik a parlament ellenőrzési joga is ; minden héttel, a melylyel továbbtoljuk az uj költségvetés létrejöttét, elmúlik az ideje építkezéseknek, intézmények létesítésének, (Igaz ! Ugy van I jobbfélől.) a melyek kerületeket és városokat boldogítanának ; s minden nappal, t. ház, a melylyel tovább toljuk e költségvetést, elvonjuk a kenyeret azon ezreitől a családoknak, a melyek ezen állami kenyérre rászorulnak és két és fél esztendő óta várnak. Ennélfogva ezen nagy érdekek nevében, a melyektől egy t. képviselőtársam sem zárkózhatik el, ezen nagy érdekek nevében, a melyek felülállanak minden pártkereten, ismétlem, ezen nagy érdekek nevében és a pénzügyi bizottság megbízásából arra kérem a t. házat, hogy az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Ki következik? Hammersberg László jegyző: Désy Zoltán! Désy Zoltán : A t. előadó ur nagyon megkönnyítette feladatomat, mert hiszen a nála szokásos preczizitással vázolta a törvényjavaslat anyagának tervezetét. De hát hiszen kettőnk feladata között néminemű eltérés van. Neki azon a helyen, eltekintve pénzügyi bizottsági előadói tisztétől, más a feladata ebben a kérdésben, mint az, a melyet reám ellenzéki voltom ruház. És engedjék meg, hogy a midőn a jelenlegi kormánynak első költségvetését tárgyaljuk, részletesebben foglalkozzam vele. Eészletesebben kívánok foglalkozni e költségvetéssel a jövő szempontjából, és így azt hiszem, hogy feladatomat akkor fogom helyesen megoldani, ha konstatálom a költségvetés számadatait és annak ezen számadatokban foglalt anyagi tartalmát oly módon, hogy miután ennek a kormánynak, a mint jeleztem, ez az első költségvetése, és így nem hasonlíthatom össze szokásos módon az előző évi költségvetéssel, hanem az összehasonlítás alapjául egy régebbi időt, a múlt kormány utolsó évét, az 1909-ik évet veszem. Ennek az összehasonlításnak vannak akadályai, de azt hiszem, hogy ezek az akadályok könnyen elháríthatok. A mint méltóztattak tudni, az 1909-ik évben felmerültek rendkívüli, az annexióval járó hadügyi szükségletek. Az összehasonlításnál, mikor a tényleges eredményeket, az 1909-ik év tényleges eredményeit összehasonlítom a mai költségvetés adataival, önként értetődik, hogy ezeket a vis major erejével ható események folytán beállott tételeket vagy egészen ki kell küszöbölnöm, ha képet akarok magamnak alkotni nem a kormány működéséről, hanem az ország vagyoni erejéről — vagy legalább is akkora összegre szállítom le, a mekkorát ma kéj)viselnek a rendkívüli közösügyi kiadások. De van egy másik kéznél fekvő eszközöm arra, hogy nemcsak a tényleges zárszámadási eredményekkel fogom megtenni az összehasonlítást, hanem az 1908: L. t.-czikkben foglalt 1909-ik évi költségvetéssel és meg fogom tenni az összehasonlítást az ezen törvényen túlmenő későbbi törvények által kiegészített költségvetéssel. Ebből a szempontból tárgyalva a kérdést, elsősorban meg kell állapitanom azt, hogy a kormány által benyújtott előirányzati javaslat és a jelen törvényjavaslat számadatai között differenczia van. Differenczia van abban a tekintetben, hogy a költségvetés számadatai emelkedtek. A mint méltóztatnak tudni, 1672 millió bevételi és kiadási összeggel záródott a költségvetési előirányzat és most 1706 milliós költségvetési javaslattal állunk szemben. Hogy ezen részével hamarább végezzek, ez az emelkedés a rendes bevételnél hét millió szeszadó, mig 27 millió hitelműveletekre esik, a kiadások tekintetében pedig ugy a rendes, mint a rendkívüli kezelésben a kiadási többlet egyedül a közös ügyeket terheli. A kép tehát, a melylyel szemben állunk, egy 1706 milliós budget. Ha most nézem az 1908 : L. t.-czikkben foglalt 1909-iki költségvetést, az 1-550 milliót tüntet fel a bevételeknél és kiadásoknál, ezzel szemben 151 millió emelkedést kell itt konstatálnom. De a mint már jeleztem, az 1908 : L. t.-ez.-ben foglalt költségvetést későbbi törvények kiegészítették oly módon, hogy bevételi összege 1691 milliót, kiadásai pedig 1614 milliót tettek ki. Ezzel hasonlítva össze a jelenlegi költségvetés adatait, illetőleg a költségvetés végeredményét, az emelkedés bevételben 15 millió, a kiadásoknál 92 millió. De a mi minket egy jövő évre szóló költségvetés elbírálásánál leginkább érdekel, az az összehasonlítás alajijául szolgáló évnek tényleges eredménye. Ha a tényleges eredményt nézzük, akkor az 1909. év záródik 1750 millió bevétellel és 1721 millió kiadással. Itt tehát már emelkedést nem, ellenkezőleg leszállítást látunk a bevételeknél és leszállítást a kiadásoknál. De figyelmeztetnem kell itt a t. képviselőházat, hogy miután összehasonlító 30*
