Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-187

Í87. országos ülés 19ÍÍ június 27-én, kedden. 193 sével, mint sürgőset kívánja tárgyalni. Napirendre tűzése iránt majd később fogok javaslatot tenni. (Helyeslés,} A határozatot ily értelemben mondom ki. Következik a napirend értelmében Budapest székesfőváros által 270 millió korona erejéig felveendő kölcsönről szóló törvényjavaslat (írom, 244, 257) harmadszori olvasása. Vermes Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Nincs észrevétel ? (Nincs!) Ennélfogva a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadottnak jelentem ki. Alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett közöljük a főrendiházzal. (Helyeslés.) Következik most a napirend értelmében a mentelmi bizottság jelentése (írom. 319) Huszár Károly (sárvári) országos képviselő ur mentelmi ügyében. Az ügy maga letárgyaltatván, csupán a határozathozatal van hátra. A kérdés ennélfogva az, elfogadja-e a t. ház a mentelmi bizottság javaslatát szemben Zboray Miklós képviselő ur indítványával, igen vagy nem ? (Zaj a baloldalon.) Justh János." Kérjük a mentelmi bizottság jelentésének és Zboray különvéleményének felolvasását ! (Felkiáltások a jobboldalon: Tegnap már felolvasták !) Elnök : Fel fog olvastatni a jelentés. Mihályi Péter jegyző (olvassa a mentelmi "bizottság jelentését). Elnök : Következik Zboray képviselő ur különvéleményének felolvasása. Mihályi Péter jegyző (olvassa Zboray Miklós különvéleményét). Elnök : A kérdés tehát az : elfogadja-e a ház Huszár Károly sárvári képviselő urnak ezen mentelmi ügyére vonatkozólag a mentelmi bizottság javaslatát, szemben Zboray Miklós képviselő ur különvéleményével, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Azok, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A ház a mentelmi bizottság javaslata értelmében határoz. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 320) Huszár Károly sárvári képviselő urnak másik mentelmi ügyében. Darvai Fülöp előadd : T. képviselőház ! Szatlmayer János niczki római katholikus pélbános és dr. Könczöl Ferencz sárvári ügyvéd a »Népujság« czimü politikai napilapban személyökre vonatkozólag megjelent czikkek miatt feljelentést tettek az illetékes biróságnál. (Halljuk ! Halljuk.') A czikkek tartalma az, hogy szavazatukat pénzért adták és korteskedésüket is pénzért végezték. Ennek a lapnak felelős szerkesztője Huszár Károly sárvári képviselő ur. Minthogy az előzetes nyomozás során a szerző kinyomozható nem volt, az 1848 : XVIII. törvényczikk 13. és 33. §-ában lefektetett fokozatos felelősség elvénél fogva jogilag a czikkért a felelős szerkesztő felel. Ennek alapján azután vizsgálati indítvány tétetett a felelős szerkesztő ellen. Az illetékes hatóság ezen oknál fogva ós tekintettel arra körülményre, hogy KÍPYH. NAPLÓ 1910—1915. IX. KÖTET. az összefüggés személyi tekintetben a büntetendő cselekmény és a felelős szerkesztő személye között megállapítható, a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja, méltóztassék Huszár Károly sárvári képviselő urnak mentelmi jogát ez esetben felfüggeszteni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni ? Mivel szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A kérdés az : Elfogadja-e a t. ház a mentelmi bizottságnak Huszár Károly sárvári képviselő ur mentelmi ügyére vonatkozó, most előterjesztett javaslatát, igen vagy nem ? (Igen !) E szerint kimondhatom, hogy a ház a javaslatot elfogadta. Ezzel a mentelmi ügyek tárgyalása véget ért. (Elénk helyeslés jobbfelől és felkiáltások: Éljen Darvai !) Következik a kereskedelemügyi ministernek az ipari üzemekben alkalmazott nők éjjeli munkájának eltiltásáról szóló törvényjavaslata tárgyában (írom. 196, 245) a munkásügyi bizottság jelentése. Jelentem a t. háznak, hogy a pénzügyminister ur mint kereskedelemügyi minister dr. Diószeghy József osztálytanácsos urat jelölte meg, mint oly megbízottját, a kit a házszabályok értelmében a szükségeseknek mutatkozó felvilágosítások czéljából a házban a szólás joga megillet. Az első szó a bizottsági előadó urat illeti. Hegedüs Kálmán a munkásügyi bizottság előadója: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn az ipari üzemekben alkalmazott nők éjjeli munkájának eltiltásáról szóló törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom, egy igen örvendetes körülményre hívom fel a t. ház szives figyelmét, (Halljuk! Halljuk !) és ez az, hogy a munkásvédelmi törekvések hazánkban egyre nagyobb tért hódítanak. Azt tapasztaljuk, hogy a szocziálpolitikai eszmék mindjobban terjednek, és semmi sem bizonyítja enné] a körülménynél jobban ennek a nemzetnek érettségét a nyugati kultúra befogadására és képességét arra, hogy a kultúra terén haladhasson. Ezeket a jelenségeket a lefolyt években a társadalomban és a törvényhozásban egyaránt észlelhettük. A magyar társadalmi élet történetében sohasem tapasztalhattuk annak az osztályharcznak az élességét és annak a küzdelemnek az élethalálharczát, a melyet az uralkodó osztályok nyugaton a munkásosztálylyal szemben megvívtak. A kapitalista osztályérdek önzése (Halljuk ! Halljuk !) ütközött meg ott a munkásosztály létérdekeivel. A harcz az egyéni szabadság sérthetetlen elvének hangoztatásával kezdődött. Ennek a leplébe burkolózva tiltakozott a kapitalista osztály minden munkásvédelem ellen, minden gyámkodás ellen a munkások felett, a proletárok sorsa és jövője felett. E harcznak fáziasi ismeretesek. Tudjuk, hogy a munkásosztály elégedetlensége sokszor lázadásban tört ki és a forradalomszerü jelenségek nem egyszer a gépek rombolásáig is fokozódtak. Annak a kornak gondolatvilága, a mely az individualizmus elvén épült fel, nem volt képes befogadni azokat a tanokat, a melyek még a munkásosztály